Közel egymillió bevándorlónak adtak állampolgárságot 2016-ban az Európai Unió tagországai, 18 százalékkal többnek, mint egy évvel korábban - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) hétfőn közzétett jelentéséből.
2018. április 09., 15:492018. április 09., 15:49
A vizsgált időszakban az újonnan állampolgárrá vált személyek 88 százaléka nem uniós országból érkezett. A honosítottak legnagyobb csoportját a marokkóiak (101 300) alkották. Őket az albánok (67 500), az indiaiak (41 700), a pakisztániak (32 900), a törökök (32 800), a románok (29 700) és az ukránok követték (24 000).
Az új állampolgárok 32,5 százaléka Európából, 29,6 százaléka Afrikából, 20,9 százaléka Ázsiából, 15,2 százaléka pedig Észak- és Dél-Amerikából érkezett. A tagállamok közül Olaszország adta meg a legtöbb állampolgárságot, 202 ezret, főként albánoknak és marokkóiaknak. Spanyolország is nagyvonalúnak számított, ahol 151 ezren tehették le az állampolgársági esküt, ez a marokkóiak és a bolíviaiak körében volt a legnépszerűbb. Ezt követte Nagy-Britannia (149 ezer), Franciaország (119 ezer) és Németország (113 ezer). Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy tavalyelőtt ez az öt ország adta az új uniós állampolgárságok csaknem háromnegyedét.
Az adott országban élő külföldiek számához viszonyítva a legtöbb embernek Horvátországban és Svédországban adtak újonnan állampolgárságot, száz külföldi lakosra előbbiben 9,7, utóbbiban 7,9 jutott. A skála ellentétes végén Ausztria, Lettország és Szlovákia található (0,7).
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
szóljon hozzá!