Az orosz külügyminisztérium azt kifogásolja, hogy az érintett diplomaták részt vettek az ellenzéki tüntetéseken
Fotó: Oroszország külügyminisztériuma
Németország, Lengyelország és Svédország egyaránt tiltakozott amiatt, hogy Oroszország pénteken német, lengyel és svéd diplomatákat utasított ki. Mindhárom ország válaszlépéseket helyezett kilátásba.
2021. február 05., 20:312021. február 05., 20:31
2021. február 05., 20:422021. február 05., 20:42
Az orosz külügyminisztérium arra hivatkozott, hogy az érintett személyek nem engedélyezett tüntetésekben vettek részt. Angela Merkel német kancellár szerint minden jogi alapot nélkülöző lépés volt kiutasítani európai diplomatákat Oroszországból, és a döntés ismét megmutatta, hogy „nagyon távol áll a jogállamiságtól” mindaz, ami Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ügyében zajlik Oroszországban.
Németország készen áll megtorló intézkedéseket tenni, az orosz eljárásnak megfelelően ugyancsak személyek ellen. Ugyanakkor diplomáciai kötelességének tekinti az Oroszországgal folytatott párbeszéd lehetőségének megőrzését, mert Moszkva együttműködése nélkül nem lehet megoldani a nemzetközi közösség egy sor súlyos gondját – fejtette ki Angela Merkel. Emmanuel Macron szintén elítélte az orosz vezetés lépését, és hangsúlyozta, hogy Franciaország szolidaritást vállal a Moszkva döntésével sújtott országokkal.
A lengyel külügyi tárca közölte: Varsó kész megfelelő válaszlépéseket tenni, amennyiben Moszkva nem vonja vissza a Szentpéterváron akkreditált lengyel diplomata kiutasításáról szóló döntését. Ezt megelőzően a minisztériumba bekérették Oroszország varsói nagykövetét. A varsói külügyminisztérium honlapján közzétett közleményben viszont kiemelték: a lengyel diplomata „kizárólag a diplomáciai státuszából eredő, a (diplomáciai kapcsolatokról szóló) bécsi konvencióval összhangban lévő szolgálati feladatait teljesítette”.
Hangsúlyozták: a lengyel fél „elvárja, hogy az orosz hatóságok visszavonják téves döntésüket”, máskülönben Lengyelország „fenntartja magának a megfelelő lépések megvalósításának lehetőségét”. A lengyel külügy sajnálatát fejezte ki az orosz hatóságok magatartása miatt, mivel ez a két ország közötti kapcsolatokban „fennálló válság további mélyítését okozza”.
„A külügyminisztérium ezt teljességgel megalapozatlannak tartja, és ezt Oroszország tudomására adtuk” – nyilatkozta Linn Duvhammar svéd külügyi szóvivő. Duvhammar nem zárta ki, hogy Stockholm hasonló módon fog eljárni. Hangsúlyozta: Svédország elítéli az orosz lépést, és fenntartják a jogot arra, hogy megfelelő választ adjanak.
A nemkívánatosnak nyilvánított személyek számáról a moszkvai kommünikében nem tettek említést, a Rosszija 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy értesült, hogy mindhárom ország részéről egy-egy diplomata státusú munkatársról van szó. A külügyminisztérium szerint a három érintett a szentpétervári svéd és lengyel főkonzulátus, illetve a moszkvai német nagykövetség alkalmazottja volt. Az orosz diplomáciai tárca bekérette a három ország diplomáciai képviseletének vezetőjét, kifejezte tiltakozását és rámutatott, hogy az érintettek részt vettek a január 23-i tüntetésekben, ami összeegyeztethetetlen a státusukkal a bécsi konvenció szerint. A külügyminisztérium kifejezte reményét, hogy Svédország, Németország és Lengyelország tiszteletben fogja tartani a nemzetközi jogot Oroszország területén.
Elkerülhető lett volna, hogy Teherán „megbüntesse” Izraelt a múlt heti, a damaszkuszi iráni konzulátus elleni halálos csapásért, ha a támadást elítélik az ENSZ-ben – közölte csütörtökön Irán ENSZ-képviselete.
„Helyénvaló” lenne az Európai Uniónak idén júniusban megkezdenie a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
szóljon hozzá!