Fotó: US Army
Az Egyesült Államok Abrams típusú harckocsikat küld Ukrajnának – jelentette be Joe Biden elnök szerdán Washingtonban.
2023. január 26., 09:262023. január 26., 09:26
2023. január 26., 09:592023. január 26., 09:59
Az elnök a Fehér Házban tartott tájékoztatón elmondta, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter javaslatára 31 harci járművet juttatnak el Ukrajnába, ami egy ukrán zászlóaljnak felel meg. Megjegyezte, hogy az Abrams használata és karbantartása nagyon összetett feladat, ezért az Egyesült Államok olyan alkatrészeket és felszereléseket ad az eszközökkel, amelyek hosszú távon fenntarthatóvá teszik a harckocsik használatát a hadszíntéren.
Joe Biden elmondta, hogy a harckocsik szállítása a szövetségesekkel egyeztetve történik. Közölte, hogy szerdán reggel megbeszélést tartott a német kancellárral, a brit és az olasz miniszterelnökkel, valamint a francia elnökkel Ukrajna teljes körű támogatásáról.
Az amerikai védelmi minisztérium szerdán közleményt adott ki az újabb felajánlás részleteivel kapcsolatban. Ennek alapján
A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy az Abrams harckocsikat az Ukrajnai Biztonsági Támogatás Kezdeményezés keretében szállítják majd, ami azt jelneti, hogy közbeszerzési eljáráson keresztül vásárolják meg, és nem az amerikai hadsereg készletéből hívják le. Az amerikai hadsereg jelenleg mintegy 4 ezer M1 Abrams harckocsival rendelkezik.
A harckocsikra vonatkozó amerikai lépés megfelel a német igénynek, amelyet Olaf Scholz kancellár támasztott, miszerint szeretnének amerikai elköteleződést látni a harckocsikat illetően, mielőtt Németország dönt Leopard-típusú harckocsik ukrajnai szállításáról.
Az Egyesült Államok kormánya még a múlt héten is ellenezte, hogy a legmodernebb típusú harckocsit küldje Ukrajnának. Arra hivatkozott, hogy az eszköz kezelése bonyolult, fenntartása pedig túlságosan nagy költséget jelent. A védelmi politikáért felelős helyettes-államtitkár, Colin Kahl újságírók előtt arról beszélt, hogy az Abrams harci járművek összetett és drága eszközök, amelyeket nehéz karbantartani és a kiképzés is nehéznek számít. Úgy fogalmazott, hogy „nem kellene az ukránokat olyan rendszerekkel ellátni, amelyeket nem tudnak javítani és fenntartani, valamint hosszú távon nem engedhetik meg maguknak”.
A nagy nyugati NATO-szövetségesek közül azonban elsőként London hozott döntést hasonló segítségnyújtásról: a Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit kap Nagy-Britanniától, és a fegyverszállítási csomagban szerepel hozzávetőleg harminc AS-90 önjáró löveg is.
A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben.
Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS-90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.
A londoni miniszterelnöki hivatal szerda esti tájékoztatása szerint Rishi Sunak tárgyalt az amerikai, a német, a francia és az olasz vezetőkkel, akiknek kifejezte elismerését a harckocsik ukrajnai szállításáról hozott döntéshez.
A brit kormányfő a Downing Street szóvivője szerint kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy a döntés más országokat is a példa követésére sarkallhat.
A brit kormányfő véleménye szerint Oroszország egyértelműen hátrányba került, és lehetőség nyílt a nemzetközi közösség számára a tartós ukrajnai béke megteremtését célzó erőfeszítések gyorsítására - fogalmazott szerdai tájékoztatásában a brit miniszterelnöki hivatal szóvivője.
A Downing Street illetékese szerint a telefonos egyeztetésen mindegyik vezető elismeréssel szólt a hadianyag-szállítások erőteljes összehangoltságáról, valamint az Ukrajnának nyújtott folyamatos humanitárius és gazdasági támogatásról a civil infrastruktúra elleni „válogatás nélküli és barbár” orosz támadások közepette.
Mindeközben szerda este orosz sajtóforrások azt közölték, hogy az orosz egységek behatoltak a Donyecktől mintegy ötven kilométerre délnyugatra fekvő Vuhledarba.
Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától jórészt elcsatolt donyecki régió megbízott kormányzója a TASZSZ-nak azt mondta, hogy az orosz erők, különösen a Wagner magánhadsereg fegyveresei haladást értek el a külvárosokban a Bahmut birtoklásáért folytatott harcokban.
„Erőink teljesítették legfőbb feladatukat: nem engedték meg az ellenségnek, hogy áttörjön a frontvonalon” – idézte a rádió a szóvivő szavait. A BBC-Ukrajina hírportálnak nyilatkozva a szóvivő azt mondta, hogy a személyi állomány életének megmentése érdekében vonultak ki a stratégiai jelentőségű Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő városból, és az előre előkészített védelmi vonalakon helyezkedtek el. Szavai szerint a Szoledart védő ukrán katonák a 3-5-szörös túlerővel szemben „igazi bravúrt” hajtottak végre, erőteljesen megtartva pozícióikat. „Óriási veszteségeket okoztak az ellenségnek, ahhoz hasonlót, amilyet a két csecsenföldi háborúban szenvedtek el az oroszok” – hangsúlyozta.
Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője egy tévéműsorban azzal indokolta az ukrán csapatok kivonását Szoledarból, hogy „az orosz megszállók a földdel tették egyenlővé” a várost. Megerősítette ugyanakkor, hogy Bahmut városát változatlanul az ukrán erők ellenőrzik. Szavai szerint az ukrán katonák addig maradnak Bahmutban, ameddig „van pince, és amíg tartani tudják a területet”.
Az M1 Abrams amerikai általános (fő) harckocsi, amely az Amerikai Egyesült Államok hadseregének és Tengerészgyalogságának fő típusa. 1980-ban állították szolgálatba, három fő változatát rendszeresítették (M1, M1A1, M1A2). Névadója Creighton Abrams tábornok, aki az Egyesült Államok hadseregének vezérkari főnöke és a 37. Páncélos Ezred parancsnoka volt.
Az M1 Abrams harckocsit a Chrysler Defense cég tervezte, jelenleg a General Dynamics Corporation gyártja az ohiói Limában.
Az Abrams teste és tornya úgynevezett Dorchester páncélból épül fel, de ha szükséges, reaktív páncélzatot is lehet rá szerelni. Ez egy modern páncélzat, mely a speciális, keményített acélból készült üreges páncélzatban elhelyezett, döntött, rugalmasan rögzített nem-robbanó-reaktív rétegekből tevődik össze, amelyek a kumulatív páncéltörő töltetek hatásosságát 90%-kal csökkentik, így viszonylag vékony belső kompozit páncélzat is elegendő a legmodernebb rakéták és kinetikus lövedékek ellen.
Az üzemanyag és a lőszer külön védett helyre került. A lőszerrekesz lemezei gyengítéseket tartalmaznak, így ha – találat vagy más ok miatt – lőszerrobbanás következik be, a személyzet sérülésének a veszélye jelentősen kisebb, mert a robbanás energiája kifelé távozhat.
Az M1A1 és M1A2 (és a kísérleti M1E1) változatok fő fegyvere az M256A1 típusú 120 mm-es sima csövű ágyú. A Rheinmetall Rh 120 típusú, L/44 űrmérethosszú ágyú licencben gyártott változata.
Egy Abrams ára a felszereltségtől függően 5,7-8,2 millió, egy Leopardé 13-15 millió euró között változhat.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!