Fotó: Agerpres
2010. április 30., 15:442010. április 30., 15:44
Amerikai környezetvédelmi szakértők nem zárják ki, hogy a szennyezés okozta környezeti károk súlyosabbak lehetnek még az Exxon Valdez tartályhajó 1989-es alaszkai katasztrófája okozta pusztulásnál is.
James Opaluch, a Rhode Island-i Egyetem környezetgazdálkodási professzora szerint a katasztrófa súlyossága alapvetően attól függ majd, hogy mennyi olaj éri el a partvidéket.
Opaluch az MSNBC hírtelevízióhoz eljuttatott állásfoglalása szerint a jelenlegi helyzet leginkább a Pemex mexikói állami olajtársaság Ixtoc-I olajfúrótornyának 1979. június 3-án történt felrobbanásához hasonlít. A tengeri olajkitörést végül 1980 márciusában sikerült megfékezni. A kiömlött kőolaj mennyisége mintegy 530 millió liter volt (az Exxon Valdez esetében 41 millió liter folyt ki).
Az Ixtoc balesetekor azonban az olaj hosszú ideig a tengerben maradt, s csak egy kis része érte el a texasi partokat, így a károk messze alatta maradtak az Exxon Valdez által okozott pusztításnak.
1989-ben az olajszennyeződés több, mint 1900 kilométeren terült szét Alaszak partjainál, több százezer madár és tengeri élőlény pusztulását okozva. A terület megtisztítása és rehabilitálása több mint 2 milliárd dollárba került.
Opaluch professzor úgy véli, hogy a legkedvezőbb eshetőség jelenleg az, ha az olaj túlnyomórészt most is a tengerben marad, a legsúlyosabb következményekkel pedig akkor kell számolni, ha a szennyezés a mocsaraknál éri el a partvidéket.
Az amerikai kormány közlése szerint naponta mintegy 800 ezer liter nyersolaj ömlik a vízbe a tengerszint alatt mintegy két kilométerre található kútból. Akár 90 napba is beletelhet, amíg egy új nyomáscsökkentő szelepet helyeznek el a tengerfenéken az olajszivárgás leállítására. Ebben az esetben 72 millió liter olaj szennyezheti a természetet.
Mike Miller, a fúrótornyok oltására szakosodott kanadai Safety Boss igazgatója a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi helyzet talán csak az 1991-es kuvaiti olajtüzek által okozott katasztrófához fogható.
A Greenpeace képviselői jelezték, hogy a veszélyeztetett kékuszonyú tonhal ivadékai éppen mostanában kelnek ki, s közeleg a tengeri teknősök párzási időszaka is. A terjedő olajfolt a világ egyik leggazdagabb tengeri élővilágát fenyegeti.
Az amerikai hatóságok az olajszennyezés miatt a veszélyeztetett területeken még a szezon előtt engedélyt adtak a garnéla kifogására.
Nils Warock, a Kaliforniai Egyetem környezetvédelmi szakértője rámutatott, hogy az olajtól a madarak tollazata összecsomósodik, és így nem szigetel többé. A bőrön az olaj égési sérüléseket okozhat. A tollászkodó állatok emellett óhatatlanul olajat nyelnek, ami miatt vérszegénység, vérzékenység és több egyéb betegség fejlődhet ki.
A fenyegetett természetvédelmi területeken mintegy 34 ezer madár fészkel, egyebek között sirályok, pelikánok, rózsás kanalasgémek, kék gémek, nemes kócsagok és csérek.
Száz drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg keddre virradó éjjel, Dnyipropetrovszk megyében egy gyerek meghalt, egy másik gyerek és három felnőtt megsebesült – közölték vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok.
Rendkívüli biztonsági övezetté alakítják át a Santa Maria Maggiore-bazilikát és környékét a Ferenc pápa sírját látogató zarándokok védelme érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn „újabb manipulációs kísérletnek” minősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelem napi tűzszünetét az Egyesült Államok vezette béketárgyalások folytatására irányuló erőfeszítések közepette.
Úgy tűnik, hogy a hétfőn az Ibériai-félszigetet sötétségbe borító hatalmas áramkimaradást 15 gigawattnyi energia megmagyarázhatatlan eltűnése okozta a spanyol villamosenergia-hálózatból.
Ülésnapokról történő kitiltással és több mint 80 millió forintos tiszteletdíj-csökkentéssel szankcionált a budapesti Országgyűlés hétfőn öt momentumos és egy független képviselőt, akik márciusban az ülésteremben füstgyertyával tiltakoztak.
Nagy kiterjedésű áramkimaradás sújtja Spanyolország és Portugália jelentős részeit, beleértve a fővárosokat, Madridot és Lisszabont is.
Fegyverszünetet hirdetett ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a világháborús győzelem 80. évfordulójára moszkvai idő szerint május 8-án hét órától május 11-én 00 óra 00 percig – közölte hétfőn a Kreml.
A bíborosok május 7-ét tűzték ki a konklávé kezdetének időpontjául, hogy megválasszák a világ 1,4 milliárd katolikusának új vezetőjét – közölte a CNN hétfőn vatikáni forrásokra hivatkozva.
Az ukrajnai válság rendezéséről tárgyalt telefonon Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter – közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
Katar miniszterelnöke szerint „némi előrelépés” történt az Izrael és a Hamász közötti új gázai tűzszünet közvetítésére irányuló erőfeszítésekben, de még mindig nincs „válasz a végső kérdésre: hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak”.