Fotó: Videófelvétel
Miközben az Egyesült Államok bejelentette, hogy már el is indította az első katonai segélyszállítmányt Izraelbe, a Hamász palesztin terrorszervezet által szombaton indított támadás halálos áldozatainak száma tovább nőtt.
2023. október 09., 08:122023. október 09., 08:12
2023. október 10., 14:092023. október 10., 14:09
A The Jerusalem Post című izraeli újság hírportálja hétfőn azt közölte, hogy a Gázai övezetet urali iszlamista szervezet támadásának legalább 700 halottja van, több mint 2100 sebesültről is tudni.
Több mint 130 civilt és izraeli katonát továbbra is túszként tartanak fogva Gázában – tudatta a Haárec című izraeli újság.
Az izraeli hadsereg szóvivője azt közölte, a fegyveres erők válaszul támadást intéztek a Hamászhoz köthető gázai létesítmények ellen. Elmondta,
Harcokat jelentettek a többi között a Gázai övezetnél lévő Beri kibuc közeléből, amely alatt az izraeli hadsereg feltételezése szerint az övezetbe vezető alagút húzódhat.
Az izraeli katonák összecsaptak palesztin fegyveresekkel a Gázától mintegy öt kilométerre lévő Kfar Aza kibucnál is, valamint palesztinokat láttak Nirim kibuc kerítésénél is.
Gázai egészségügyi források szerint az övezetben már több mint 400 halálos áldozata van az izraeli ellentámadásnak. A halottak között 20 gyerek van, illetve 200 sebesültről is tudni.
Az ENSZ palesztin menekülteket segélyező közel-keleti hivatala (UNRWA) azt közölte, támadás érte az egyik iskoláját is. Az épületben mintegy 220 ember keresett menedéket, áldozatokról egyelőre nem tudni.
Az X-en közzétett üzenetben az izraeli haderő háborús bűncselekményekkel vádolja a Hamászt, és azt írják, hogy a palesztin fegyveresek a civilek szándékos meggyilkolása mellett, holttesteket csonkítanak és gyaláznak meg és civileket hurcolnak el és tartanak fogva túszként.
Izrael vasárnap hivatalosan is hadiállapotot jelentett be és zöld jelzést adott „a jelentősebb katonai műveletnek”.
Lloyd Austin védelmi miniszter közölte: az Egyesült Államok hadihajókat küld a Földközi-tenger keleti medencéjébe a Hamász Izrael elleni támadására válaszul, és már vasárnap katonai szállítmányt indított útnak.
A Pentagon vezetőjének vasárnapi közleménye szerint a lépés célja - Joe Biden elnökkel való egyeztetést követően – a védelmi minisztérium jelenlétének megerősítése, valamint a regionális elrettentő erő fokozása. Az Egyesült Államok hadseregének másutt állomásozó egységei is készen állnak, amennyiben az elrettentés céljából további erősítésre lenne szükség – derül ki a tájékoztatásból.
A haditengerészeti kötelékhez tartozik az USS Normandy rakétacirkáló és több rakétaromboló. Emellett az Egyesült Államok dolgozik azon, hogy vadászrepülőgépeket is küldjön a térségbe, köztük a légierőhöz (US Air Force) tartozó F-35-ös, F-16-os, F-15 gépeket.
Lloyd Austin miniszter azt is közölte, hogy az Egyesült Államok azonnali hatállyal katonai eszközöket küld Izrael számára, az első szállítmány már vasárnap útnak indult és néhány napon belül megérkezik a Közel-Keletre. A miniszter hozzátette, hogy a Pentagon vezetése a következő napokban is szoros egyeztetésben marad az izraeli védelmi erőkkel.
A Fehér Ház vasárnap azt közölte, hogy Joe Biden elnök vasárnap is telefonon egyeztetett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, akit tájékoztatott a már útnak indított amerikai katonai szállítmányról, valamint az Egyesült Államok diplomáciai erőfeszítéseiről, amelyeket az elmúlt egy napban Izrael védelmében tett. A megbeszélésen szó volt a Hamász által elrabolt és túszul ejtett emberek sorsáról.
Amerikai kormányzati illetékesek washingtoni idő szerint vasárnap délután azt közölték, hogy
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter korábban vasárnap arról beszélt, hogy az amerikai áldozatokról és túszul ejtett állampolgárokról szóló jelentésekhez egyelőre tényeket vár.
Helyi idő szerint vasárnap délután New Yorkban zárt ülést kezdett az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az ülés előtt Izrael ENSZ nagykövete újságírók előtt a támadásokról készült fotókat mutatott be, és embertelennek nevezte a történteket. Gilad Erdan azt mondta, hogy Izrael a Hamász cselekedetének elítélését várja a szabad világtól, és bírálta azokat az államokat, amelyek szerint a béke megteremtésének útja az önálló palesztin állam. Ahogy fogalmazott, békét nem lehet olyan szervezettel kötni, amelynek egyetlen célja, hogy elpusztítsa a másik felet, ahogy senki nem akart békét kötni Iszlám Állam, vagy az Al-Kaida terrorszervezettel sem.
közleményében, és gyakorlatilag Izraelt okolta a történtekért. A Képviselőház tagja a kialakult helyzetre reagálva úgy fogalmazott, hogy minden palesztin és izraeli élet elvesztése fájdalom, de szerinte az elnyomás ellenállást szül. Részben bírálva az amerikai demokrata kormányzatot is hozzátette, hogy mindaddig, amíg az Egyesült Államok feltétel nélkül milliárdokkal támogatja az „apartheid kormányt” az erőszak folytatódik.
Tom Cotton, a Szenátus hírszerzési bizottságának republikánus tagja vasárnap reggel a Fox News hírtelevízióban azt az elvárását hangoztatta, hogy az amerikai adminisztráció mutassa ugyanazt a jellegű elkötelezettséget Izrael támogatásában, mint amit Ukrajna felé is mutat, így küldjön katonai felszereléseket, többi között légvédelmi eszközöket.
Közben vasárnap este
„Szomorúan értesültünk egy honfitársunk tragikus haláláról Izraelben a terrorista támadások során” – jelezte Anne-Claire Legendre külügyi szóvivő, megerősítve a „szigorú óvatosságra vonatkozó figyelmeztetéseket” az Izraelbe utazók számára.
„Az események kezdete óta felállt egy válságstáb, amely a francia közösségnek és az országba látogató franciáknak nyújt segítséget”, és a francia diplomáciai szolgálatok „mindent elkövetnek, hogy megpróbálják tisztázni több olyan állampolgár helyzetét, akiknek a tartózkodási helyét eddig nem sikerült azonosítani” – olvasható a közleményben.
Meyer Habib nemzetgyűlési képviselő úgy tudja, hogy egy 26 éves francia-izraeli állampolgárt elrabolt a Hamász Izrael déli részén. Elisabeth Borne miniszterelnök az értesülést "korainak" minősítette.
Mindeközben Zijád en-Nahala, a palesztin szélsőséges csoport főtitkára közölte: az Iszlám Dzsihád több mint 30 izraelit tart fogva, akiket a Gázai övezetben hurcoltak el, miután az iszlamista Hamász szervezet radikálisai támadást indítottak Izraellel szemben.
A televízióban közvetített beszédében Nahala hangsúlyozta, hogy
A Becelem nevű izraeli jogvédő szervezet arról számolt be, hogy a Hamász is a mintegy 4500 palesztin rab elengedését követeli cserébe az izraeli túszokért.
Izraeli számítások szerint a palesztin szélsőségesek több mint száz embert raboltak el, köztük amerikai állampolgárokat is. A német kormány szintén abból indul ki, hogy izraeli-német kettősállampolgárok is a radikálisok kezére kerülhettek.
A lódzi zsidó közösség egy képviselője a lengyel PAP hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy egy dél-izraeli kibucban élő, lengyel állampolgárságú történész, Alex Danzig is a túszul ejtettek között van.
Eközben vasárnap esti beszédében Jichák Hercog államelnök nemzeti vészhelyzeti egységkormány létrehozását sürgette.
Hercog a minden helyi tévécsatornán sugárzott beszédében hangsúlyozta Izrael szombati iszlamista terrortámadás okozta rendkívül nehéz helyzetét, és
A támadást végrehajtó palesztinokat embertelen szörnynek nevezte, és felszólította az izraelieket, hogy ne terjesszék az iszlamista Hamász szervezet internetre feltöltött videóit és a háborús pletykákat, és tartsák be a polgári védelem utasításait.
Kiemelte, hogy mivel nincs más alternatíva, Izrael felül fog emelkedni a történteken, s az országban élők hazájukért harcolva győzni fognak. Üzenete végén nemzeti vészhelyzeti egységkormány megalakítását sürgette.
Demkó Attila: Izrael nehéz választás előtt áll, a tét az arab-izraeli kiegyezés sorsa
Izrael szemszögéből nézve egy nagyon nehéz helyzet van – csak rossz és rosszabb döntések lehetségesek.
1. Bemenni Gázába és megpróbálni a Hamaszt teljesen megsemmisíteni – rendkívül nehéz és hatalmas a külpolitikai és katonai ára.
2. Az izraeli területek visszafoglalása után elkezdeni tárgyalni a túszokról és nem bemenni nagy erőkkel – ami a Hamasz győzelmének a de facto elismerése lenne.
Persze van köztes állapot, de ez a két fő lehetőség – kommentálta az eseményeket Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője a közösségi oldalán vasárnap este rámutatott: A halálos áldozatok száma már ebben az első szakaszban el fogja érni az 1967-es hatnapos háború áldozataiét, és akkor százezres egyiptomi és szír haderővel harcoltak. Ez ezer körüli izraeli halottat jelent, úgy hogy a Hezbollah „még csak pislantott egyet”. Rengeteg a palesztin civil áldozat is a hamászosokon túl – de ott sokkal nagyobb a veszteség-tolerancia.
Izrael viszont nem szokott ilyen pusztításhoz hozzá saját területén.
Ugyanakkor megjegyezte: Netanjahunak ez egyszerre rendkívül rossz, de van egy „ásza”" azért.
„Az izrareliek Ariel Saron döntésére 2005-ben vonultak ki onnan és egyedül Netanjahu volt akkor az (ki is lépett Saron kormányából), aki azt mondta, hogy nem szabad kijönni Gázából, mert terrorfészek lesz. Az lett. Erre kell most mindent alapoznia politikai értelemben, mert ha ez a háború most lemegy, akkor fel fog merülni az ő politikai felelőssége is abban, hogy miképp törhettek át akadálytalanul, előrejelzés nélkül az állítólag hermetikusan zárt falon a hamászosok, érte teljes meglepetésként a határ izraeli oldalán a biztonsági erőket (a képeken látszik, hogy a körleteikben lőtték agyon sokukat), hogy foglalhattak el tucatnyi települést és hogy nem tudtak órákon át érdemben reagálni.
De legalább joggal mondhatja, ő előre megmondta” – mutatott rá az elemző.
Demkó szerint a szaúdi-izraeli megállapodás megtorpedózása a nagy tét, az arab-izraeli kiegyezés leállítása sőt akár visszafordítása.
„Mert ha Izrael bemegy Gázába, és sok ezer palesztin civil meghal, akkor melyik arab állam lesz képes a további enyhülésre? Egyiptomban 2 izraelit lelőtt ma egy rendőr, forr a KözeláKelet. Északon a Hezbollah és Izrael között már volt egy óvatos lövésváltás. Most sok minden Teheránon múlik, és ez általában nem jelent jót.
És még egy gondololat az Iron Dome-ról (az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer – szerk. megj.): csodafegyver nincs – jó fegyver van, de minden megsemmisíthető, vagy ez esetben túlterhelhető. Ez történt itt is, ahogy egyébként az ukrán-orosz háborúban is ez történik sokszor” – világított rá az eseményekre Demkó Attila.
Szíriai, jordániai, bolgár és moldovai állampolgárságú tagokból álló, illegális bevándorlókat Románián és Szerbián keresztül Nyugatra csempésző szervezett bűnbandára csaptak le a bolgár és a román hatóságok a bulgáriai Plovdiv városában.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden kijelentette, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök állítólagos ódzkodása ellenére Izrael beleegyezett az izraeli hadsereg (IDF) erőinek kivonásába a Gázai övezetből.
A háború két és fél évvel ezelőtti kezdete óta Oroszország több mint 9600 rakétát és 14 ezer drónt vetett be Ukrajnában – jelentette ki kedden Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka a televízióban is sugárzott sajtótájékoztatóján.
Európa keresztény értékeit ért támadásokról, a Krisztus-követés nehézségeiről a mai világban és Szent István király szellemi örökségéről beszélt Aurel Percă bukaresti érsek a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén a Szent István-bazilikában kedden.
Az amerikai kormány arra a következtetésre jutott, hogy az iráni kormány áll a Donald Trump elnökválasztási kampányát célzó hacker- és kiszivárogtatási akció mögött, és a Biden-Harris-kampányt is megpróbálta megcélozni.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vette át kedden a Magyar Szent István Rendet az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Augusztus 20-át, a magyar államalapítást ünnepeljük szerte a Kárpát-medencében.
Az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, amelynek csapatai előrenyomulnak az oroszországi Kurszki területen – közölte Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótszóvivője augusztus 19-én újságírókkal.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter izraeli tárgyalásai után bejelentette, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette számára, hogy Izrael elfogadja az amerikai áthidaló javaslatot a gázai tűzszünetre és túszalkura.
Nem szerepel a kormányprogramban az állampolgárság megadása a bevándorló gyerekeknek – jelentette ki Tommaso Foti, az Olasz Testvérek (FdI) kormánypárt képviselőházi frakcióvezetője a La Stampa című napilapnak adott, hétfőn megjelent interjújában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!