Jacques Chirac
Elhunyt csütörtök reggel 86 éves korában Jacques Chirac egykori francia államfő, aki 1995 és 2007 között volt a Francia Köztársaság elnöke – közölte a BBC. Hosszú politikai karrierje alatt a konzervatív politikus többször volt miniszter, két alkalommal miniszterelnök.
2019. szeptember 26., 14:532019. szeptember 26., 14:53
Államelnöki mandátuma idején lépett be Franciaország az eurózónába, egyik fontos politikai reformja az volt, hogy az elnöki ciklus hosszát hétről öt évre csökkentették. A külpolitika terén a független francia diplomácia megvalósítására törekedett, különös tekintettel a Washingtonhoz fűződő viszonyban.
Chiracot Giscard d’Estaing államfő 1974-ben 38 évesen miniszterelnökké nevezte ki. A posztot 1976-ig töltötte be. 1977 és 1995 között Párizs polgármestere volt. Első elnöki ciklusát 1995-ben kezdte. Ekkor kis többséggel a szocialista Lionel Jospint megelőzve megnyerte a választást.
2002-ben újra megválasztották a posztra. A második fordulóban 82 százalékos többséggel előzte meg Jean Marie Le Pent, a Nemzeti Front akkori vezetőjét. Az MTI emlékeztet, hogy az elmúlt években korrupciós ügyekben indult nyomázás ellene. A vád szerint még Párizs főpolgármestereként fiktív állásokat kreált, és a munkabért az általa vezetett Tömörülés a Köztársaságért (RPR) nevű gaullista párt munkatársainak, akik részt vettek az 1995-ös francia elnökválasztási kampány előkészítésében. Nyolc éve a bíróság első fokon két év felfüggesztett börtönre és 150 ezer eurós pénzbírságra ítélte közpénzek elsikkasztása és közbizalommal való visszaélés miatt.
2005-ben agyvérzést szenvedett. Felesége 2014-ben úgy nyilatkozott, hogy a volt államfő már nem lép a nyilvánosság elé.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.
Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
szóljon hozzá!