Képünk illusztráció
A bosznia-hercegovinai ügyészség vádat emelt szombaton öt boszniai szerb ellen olyan tömeggyilkosságok miatt, amelyeket az 1992-1995-ös boszniai háborúban követtek el.
2023. december 30., 18:442023. december 30., 18:44
2023. december 30., 21:282023. december 30., 21:28
A vádirat szerint az egykori katonák 1992 nyarán az északnyugat-boszniai Prijedor közelében több mint 60 horvát és egy bosnyák civilt gyilkoltak meg. Ez volt a boszniai háború idején a boszniai horvát civileket sújtó egyik legsúlyosabb bűncselekmény.
A Brisevóban kivégzetteket azóta is eltűntként tartják számon, maradványaikat a mai napig nem találták meg. A vádiratban olvasható, hogy a támadás során többeket elhurcoltak, valamint nőket erőszakoltak meg, illetve vallási kegyhelyeket és lakóházakat semmisítettek meg. A támadás a nem szerb lakosság elleni széleskörű és szervezett támadások részét képezte.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi törvényszék Milomir Stakic egykori katonai vezetőt negyven évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Prijedorban a szerbek által elkövetett háborús bűnök miatt.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttestének felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyen rejtették el a maradványokat, hogy ne legyen bizonyíték tettükre. Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehet azonosítani.
Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy keddre virradó éjjel a védelmi erők csapást mértek az orosz csapatok 1046-os logisztikai központjának fegyverarzenáljára a brjanszki régióban található Karacsov városnál.
Közös nyilatkozatban tiltakoztak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetői az oktatási törvény tervezett jogszűkítő módosítása ellen.
Az európaiaknak meg kell szervezniük a védelmüket, természetesen a NATO-n belül, de ki kell építeniük saját stratégiai kapacitásaikat – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő kedden Brüsszelben.
Amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat lőtt ki Ukrajna az oroszországi Brjanszk térségére – közölte az orosz védelmi minisztérium, ami jelentős eszkaláció a háború 1000. napján.
A békét kívánjuk valamennyien, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására, és mindent meg kell tenni egy igazságos béke elérése érdekében – jelentette ki az ukrán elnök kedden.
Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml.
Josep Borrell, az európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll készen a tárgyalásra, hanem „el akarja mérgesíteni” a háborút.
Kifosztották az ENSZ Gázai övezetbe belépő segélykonvoját, amelynek 109 teherautójából 98-nak a rakományát elvesztettek az erőszakos akció következtében – közölte hétfőn az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA).
Fordulópont lehet az ukrajnai háborúban Joe Biden amerikai elnök döntése, hogy az ukrán haderő Oroszország területén belüli célpontok ellen is felhasználhatja az ATACMS amerikai rakétarendszereket – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.
Joe Biden amerikai elnök döntése, amivel lehetővé tette Kijev számára, hogy mélységi csapásmérésre alkalmas amerikai rakétákat használjon Oroszország területén, ellehetetleníti a béketrágyalásokat – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!