Fotó: Facebook/Guvernul Republicii Moldova
Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodtak a hétvégén Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszának megadásáról. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint még sok időnek kell eltelnie a csatlakozásáig, ugyanakkor a Moldovai Köztársaság esetében a románosítási törekvések felgyorsítására, az egyesülési retorika mellőzésére számít Bukarest és Chișinău részéről.
2022. június 27., 08:532022. június 27., 08:53
A tagjelölti státus ellenére évekig elhúzódhat a Moldovai Köztársaság európai uniós csatlakozása, de a most kezdődő folyamat így is nagyon hasznos lehet az országnak, mivel felgyorsulhatnak a reformok – mondta megkeresésünkre Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető elemzője. Az EU tagországainak vezetői a brüsszeli csúcson megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölt státusának megadásáról.
A tagjelölt országnak a csatlakozási folyamat során be kell bizonyítania, hogy megfelel a feltételeknek (jogállamiság, piacgazdaság, adminisztráció, emberi jogok) és képes felvenni az uniós tagsággal járó jogokat, valamint teljesíteni az abból fakadó kötelezettségeket. Moldova esetében alapvető reformokra van szükség például az infrastrukturális és igazgatási képességek területén, valamint harmonizálnia kell az uniós joganyagokkal, normákkal a hazait” – vázolta fel a teendőket a korábban Magyarország chişinăui nagykövetségének első beosztottjaként szolgáló elemző.
Megkérdeztük a szakértőtől, mennyiben változhat Moldova viszonya a „testvéri” államnak tekintett Romániával, s a tagjelöltséggel végleg lekerül-e a napirendről a két ország egyesülésének kérdése. Barabás T. János arra emlékeztetett: az EU vezető államai nem fogadnak be olyan országot, amelynek megoldatlan jogi, nemzeti, biztonsági gondjai vannak szomszédaival.
Arra számítok, hogy a román hatóságok felgyorsítják az eddigi színfalak mögötti, féltitkos románosítást Moldovában, például tanulmányi ösztöndíjak, médiatámogatás formájában vagy titkosszolgálati eszközökkel” – mondta a KKI elemzője.
Fotó: Facebook/Guvernul Republicii Moldova
Megjegyezte: Magyarország alapvető érdeke, hogy béke, demokrácia és jólét legyen régiónkban, érvényesüljenek az EU értékei, ezért
Annak kapcsán, hogy a román médiában az uniós vezetők egyeztetése előtt olyan információk jelentek meg, miszerint a magyar kormány azzal akarja megakadályozni Ukrajna és Moldova tagjelöltségét, hogy Bosznia, valamint Grúzia számára is ugyanazt követeli, Barabás T. János leszögezte: Magyarországnak problémamentes, jó viszonya van Moldovával, a kétoldalú kereskedelem tavaly százmillió euró körül volt, sikeres az OTP moldovai bankja.
„Orbán Viktor miniszterelnök az EU-egyeztetés előtti telefonbeszélgetés során biztosította az ukrán, illetve a moldovai elnököt támogatásáról országaik tagjelöltségét illetően. A szavazás ennek megfelelően zajlott. „Magyarország kiemelten támogatja mindkét ország nyugati integrációját, ezt bizonyítja a számtalan magyar segély és a politikai lobbitevékenység. Budapest ugyanakkor kifejezte óhaját, hogy az uniós integrációban a Balkánt sem szabad elfelejteni. Minden más hír dezinformáció” – szögezte le Barabás T. János.
Moszkva az eddigi fenyegető és harcias nyilatkozataihoz képest visszafogottan reagált Ukrajna és Moldova tagjelölt státusának megadásáról.
A volt államfő bejegyzésében viccesnek tartotta, hogy Románia és a Moldovai Köztársaság parlamenti képviselői táncoltak, hóráztak a két törvényhozás együttes ülésén. A politikus ugyanakkor figyelmeztetett: Moszkva válaszlépései nem maradnak el. „Megpróbálnak megfelelni új uraiknak, és bár még nem tagjai az EU-nak, készek csatlakozni az országunk elleni európai szankciókhoz. Hát igen. Hadd próbálkozzanak.
– idézte Medvegyev szavait a Liner.hu. A moszkvai külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova azt mondta, negatív következményei lesznek annak, hogy az EU jóváhagyta Ukrajna és Moldova tagjelöltségét. A szóvivő az orosz befolyási övezetbe való beavatkozási kísérletnek nevezte a brüsszeli döntést. Zaharova szerint azzal, hogy az EU kiterjeszkedik a volt szovjet tagállamokra, „feláldozza demokratikus ideáljait a féktelen terjeszkedés és szomszédainak politikai és gazdasági rabigába döntése oltárán”.
Georgia és a balkáni országok még várni kénytelenek
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke szerint a tagjelölti státusz megadása „döntő lépést jelent” Ukrajnának és Moldovának az EU felé vezető útján. Hozzátette, a tagállami vezetők úgy döntöttek, elismerik Georgia európai perspektíváját és készek a tagjelölt státusz megadására, amint Tbiliszi foglalkozni kezd a megkövetelt prioritásokkal. Közben a bolgár parlament visszavonta az Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozását akadályozó vétót, s ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy az EU rövid időn belül európai utat nyisson a két ország előtt. Szófia mindazonáltal feltételül szabta egyebek mellett, hogy Szkopje garantálja alkotmányosan az Észak-Macedóniában élő bolgárok jogait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendkívüli biztonsági övezetté alakítják át a Santa Maria Maggiore-bazilikát és környékét a Ferenc pápa sírját látogató zarándokok védelme érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn „újabb manipulációs kísérletnek” minősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelem napi tűzszünetét az Egyesült Államok vezette béketárgyalások folytatására irányuló erőfeszítések közepette.
Úgy tűnik, hogy a hétfőn az Ibériai-félszigetet sötétségbe borító hatalmas áramkimaradást 15 gigawattnyi energia megmagyarázhatatlan eltűnése okozta a spanyol villamosenergia-hálózatból.
Ülésnapokról történő kitiltással és több mint 80 millió forintos tiszteletdíj-csökkentéssel szankcionált a budapesti Országgyűlés hétfőn öt momentumos és egy független képviselőt, akik márciusban az ülésteremben füstgyertyával tiltakoztak.
Nagy kiterjedésű áramkimaradás sújtja Spanyolország és Portugália jelentős részeit, beleértve a fővárosokat, Madridot és Lisszabont is.
Fegyverszünetet hirdetett ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a világháborús győzelem 80. évfordulójára moszkvai idő szerint május 8-án hét órától május 11-én 00 óra 00 percig – közölte hétfőn a Kreml.
A bíborosok május 7-ét tűzték ki a konklávé kezdetének időpontjául, hogy megválasszák a világ 1,4 milliárd katolikusának új vezetőjét – közölte a CNN hétfőn vatikáni forrásokra hivatkozva.
Az ukrajnai válság rendezéséről tárgyalt telefonon Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter – közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
Katar miniszterelnöke szerint „némi előrelépés” történt az Izrael és a Hamász közötti új gázai tűzszünet közvetítésére irányuló erőfeszítésekben, de még mindig nincs „válasz a végső kérdésre: hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak”.
A kanadai ügyészség gyilkossággal vádolta meg azt a 30 éves vancouveri lakost, aki legalább 11, 5 és 65 év közötti embert megölt és több tucatnyit megsebesített, miután egy terepjáróval keresztülgázolt a tömegen egy filippínó közösségi fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!