A tagjelölt országnak a csatlakozási folyamat során be kell bizonyítania, hogy megfelel a feltételeknek (jogállamiság, piacgazdaság, adminisztráció, emberi jogok) és képes felvenni az uniós tagsággal járó jogokat, valamint teljesíteni az abból fakadó kötelezettségeket. Moldova esetében alapvető reformokra van szükség például az infrastrukturális és igazgatási képességek területén, valamint harmonizálnia kell az uniós joganyagokkal, normákkal a hazait” – vázolta fel a teendőket a korábban Magyarország chişinăui nagykövetségének első beosztottjaként szolgáló elemző.

Megkérdeztük a szakértőtől, mennyiben változhat Moldova viszonya a „testvéri” államnak tekintett Romániával, s a tagjelöltséggel végleg lekerül-e a napirendről a két ország egyesülésének kérdése. Barabás T. János arra emlékeztetett: az EU vezető államai nem fogadnak be olyan országot, amelynek megoldatlan jogi, nemzeti, biztonsági gondjai vannak szomszédaival.

Arra számítok, hogy a román hatóságok felgyorsítják az eddigi színfalak mögötti, féltitkos románosítást Moldovában, például tanulmányi ösztöndíjak, médiatámogatás formájában vagy titkosszolgálati eszközökkel” – mondta a KKI elemzője.

Annak kapcsán, hogy a román médiában az uniós vezetők egyeztetése előtt olyan információk jelentek meg, miszerint a magyar kormány azzal akarja megakadályozni Ukrajna és Moldova tagjelöltségét, hogy Bosznia, valamint Grúzia számára is ugyanazt követeli, Barabás T. János leszögezte: Magyarországnak problémamentes, jó viszonya van Moldovával, a kétoldalú kereskedelem tavaly százmillió euró körül volt, sikeres az OTP moldovai bankja.

„Orbán Viktor miniszterelnök az EU-egyeztetés előtti telefonbeszélgetés során biztosította az ukrán, illetve a moldovai elnököt támogatásáról országaik tagjelöltségét illetően. A szavazás ennek megfelelően zajlott. „Magyarország kiemelten támogatja mindkét ország nyugati integrációját, ezt bizonyítja a számtalan magyar segély és a politikai lobbitevékenység. Budapest ugyanakkor kifejezte óhaját, hogy az uniós integrációban a Balkánt sem szabad elfelejteni. Minden más hír dezinformáció” – szögezte le Barabás T. János.

Moszkva az eddigi fenyegető és harcias nyilatkozataihoz képest visszafogottan reagált Ukrajna és Moldova tagjelölt státusának megadásáról.

A volt államfő bejegyzésében viccesnek tartotta, hogy Románia és a Moldovai Köztársaság parlamenti képviselői táncoltak, hóráztak a két törvényhozás együttes ülésén. A politikus ugyanakkor figyelmeztetett: Moszkva válaszlépései nem maradnak el. „Megpróbálnak megfelelni új uraiknak, és bár még nem tagjai az EU-nak, készek csatlakozni az országunk elleni európai szankciókhoz. Hát igen. Hadd próbálkozzanak.

– idézte Medvegyev szavait a Liner.hu. A moszkvai külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova azt mondta, negatív következményei lesznek annak, hogy az EU jóváhagyta Ukrajna és Moldova tagjelöltségét. A szóvivő az orosz befolyási övezetbe való beavatkozási kísérletnek nevezte a brüsszeli döntést. Zaharova szerint azzal, hogy az EU kiterjeszkedik a volt szovjet tagállamokra, „feláldozza demokratikus ideáljait a féktelen terjeszkedés és szomszédainak politikai és gazdasági rabigába döntése oltárán”.