Esés. Románia már a hiányos demokrácia minősítésre sem jó az Economist szerint
Fotó: The Economist
Hiányos demokráciából hibrid rezsimre minősítette vissza a The Economist Romániát a legfrissebb, 2024-es évre vonatkozó demokráciaindexében.
2025. február 27., 12:182025. február 27., 12:18
Az évente kiadott listán öt kritériumot – választási folyamatok és pluralizmus, kormányzati működés, politikai részvétel, politikai kultúra és polgári szabadságjogok – alapján állítják össze az egyes országok pontszámát a brit Economist elemzői.
A skála 0-tól 10-ig osztályozza az országokat.
Romániát tavalyhoz képest leminősítették, miután az orosz beavatkozás, a közösségi médiában alkalmazott illegális taktikák és a kampányfinanszírozási törvény megsértése miatt az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztást és új szavazást írt ki.
Emellett 71 ország demokráciának minősül – 25 teljes, míg 46 hiányos demokrácia.
A többi ország – szám szerint 60 – tekintélyelvű rezsim.
Románia pontszáma 0,46 ponttal, 5,99-re esett vissza, amivel 12 helyet esett vissza a rangsorban, csatlakozva a régió másik négy hibrid rezsimjéhez (Örményország, Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Ukrajna).
A mostani leminősítés indoklásában emlékeztetnek: a román állampolgárok dühösen és megkönnyebbülten reagáltak az alkotmánybíróság döntésére, amely megsemmisítette a november 24-i elnökválasztás első fordulójának eredményeit, és lenullázta a december 8-i második fordulót.
Az első fordulót két mainstream-ellenes jelölt nyerte, akik legyőzték a kormánypártok jelöltjeit, amelyek rendkívül népszerűtlenné váltak.
Az az állítás, hogy a jobboldali kívülálló Calin Georgescu szavazóit nagymértékben befolyásolta a TikTok kampány, nem hiteles, különösen Georgescu támogatóinak társadalmi összetétele miatt, akik közül sokan idősebb vidéki szavazók, akik híreiket a tévéből szerzik (a tévét a kormánypártok uralják) – mutat rá a tanulmány.
– teszik hozzá a tanulmány szerzői.
Ez a kudarc tovább gyengíti a polgárok rendkívül alacsony szintű bizalmát a kormány és a politikai pártok iránt – mondja a tanulmány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániát hagyta el a legtöbb lakos az elmúlt 20 évben az Unió tagállamai közül – derül ki az Eurostat statisztikai hivatal Európa népessége – 2025-ös kiadás című kutatásából, mely számos más érdekességre, ugyanakkor szomorú adatokra is rávilágít.
Késes támadás történt a hamburgi pályaudvaron péntek este 18 óra után – írja a Bild. A merényletben legalább tizenketten megsérültek, ebből hárman életveszélyes állapotban vannak.
Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Konstanca lehet az egyik első célpont egy, a NATO elleni orosz támadás esetén – vélekedik Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka.
Lesz következő fordulója Oroszország és Ukrajna tárgyalásainak, de irreális, hogy ezt a Vatikánban tartsák meg, a találkozó idejéről és helyszínéről még nem döntöttek – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azzal vádolta meg csütörtök este Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kanadát, hogy arra bátorítja a Hamász „tömeggyilkosait”, hogy vég nélkül harcoljanak.
Ukrajnának fel kellene adnia minden olyan elképzelést, hogy visszaállítsa a Szovjetunió 1991-es összeomlása nyomán létrejött, vagy akár a 2022-es nagyszabású orosz invázió előtti származó határokat – mondta csütörtökön Valerij Zaluzsnij.
Az amerikai kormányzat megvonja a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására részben „terroristapártoló” tevékenység miatt – közölte a belbiztonsági minisztérium csütörtökön.
Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén.
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!