A jelentés szerint Romániában gyengült a polgárok politikai beavatkozása, miközben nőtt a pártokba vetett bizalom
Fotó: Haáz Vince
A demokrácia erőssége tekintetében Románia sereghajtó az Európai Unióban, a világszerte vizsgált 167 ország rangsorában pedig a 62. helyen áll – derül ki a brit Economist Intelligence Unit (EIU) friss jelentéséből.
2023. február 03., 18:072023. február 03., 18:07
2023. február 03., 18:242023. február 03., 18:24
A többek között a neves The Economist lapot is kiadó csoport kutatási és elemzési részlege által készített elemzés szerint Románia 6,45 pontot ért el a tízes skálán. Ennél például Bulgária is jobban teljesített: 6,53 ponttal az 57. helyen áll, közvetlenül Magyarország után, amely 6,64 ponttal 56. a rangsorban.
A kutatók öt fő szempont alapján vizsgálták az országokat: pluralizmus és választási folyamatok, a kormányok működése, a polgárok politikai részvétele, a politikai kultúra és a polgári szabadságjogok. A jelentés készítői eredményeik alapján négy demokráciakategóriába sorolták az államokat: autoriter rezsimek, hibrid rezsimek, hiányos demokráciák és kiteljesedett demokráciák.
Az Euronews román nyelvű hírportálja által idézett brit jelentés szerint Kelet-Európában vegyes változásokon estek át a demokráciaindexek: az ukrajnai orosz invázió közvetlenül azok után történt, hogy a régió fellélegzett a sokkhatásból, amelyet a polgári szabadságjogokra gyakorolt a világjárvány. Bár enyhe fejlődés tapasztalható e téren, továbbra is a kormányok működése kapja a legkisebb pontszámot; a legnagyobb előrelépéseket a politikai kultúrát és a polgári szabadságjogokat illetően mérték a kutatók a régióban.
Egyébként az EIU szerint a kelet- és közép-európai országokon kívül (leszámítva innen Ausztriát, ahol kiteljesedettnek tartják a demokráciát) Olaszországban, Portugáliában, Belgiumban, Görögországban és Cipruson is hiányos a demokrácia – ismertette az Euronews.
Az Economist Intelligence Unit jelentését a magyarországi sajtó is idézte. A Hvg.hu szerint Magyarországnak „csak” Bulgáriát, Horvátországot és Romániát sikerült megelőznie az uniós tagállamok közül, az előző évhez képest 0,14-gyel több pontot kapva. A legerősebb demokráciákkal rendelkező országok Norvégia (9,81 pont), Új-Zéland és Izland, a másik véglet Észak-Korea, Mianmar és Afganisztán.
A bukaresti román média által is előszeretettel idézett 2022-es rangsorban az anyaország 42 ponttal szerepel (nulla a legrosszabb, száz a legjobb minősítés), Bulgária 43, Románia pedig 46 pontot kapott. Utóbbi egy-egy pontot javított, Magyarország pedig egyet rontott korrupcióérzékelési indexén 2021-hez képest.
A Telex.hu kikérte a magyar kormány véleményét is a jelentésről. „Érdekes, hogy a Transparency International sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta, ők lemaradtak a listáról. A Transparency International ahhoz a Soros-hálózathoz tartozó szervezet, amely a dollárbaloldal korrupciós botrányában és a brüsszeli korrupciós botrányban is nyakig benne van. Ez a hálózat pénzeli a hazai és a nemzetközi baloldal kampányát és szolgálja azt minden hazug jelentésével” – reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
szóljon hozzá!