„A választók világosan megüzenték az ellenzéki pártoknak, hogy nem kérnek belőlük”
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A gazdasági helyzet, valamint a háború okozta nehézségek kezelését nevezte az ötödik Orbán-kormány várható prioritásának Deák Dániel budapesti politológus. Az országgyűlési választás kapcsán az elemző a Krónikának elmondta, a választók világosan megüzenték az ellenzéki pártoknak, hogy nem kérnek belőlük.
2022. április 04., 19:072022. április 04., 19:07
2022. április 04., 19:512022. április 04., 19:51
A baloldal megsemmisült – jelentette ki a magyarországi országgyűlési választások végeredményével kapcsolatban a Krónikának Deák Dániel politológus. A budapesti XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, bár több közvélemény-kutatás is jelezte, hogy komoly előnye lehet a Fidesz–KDNP-nek a választáson, ekkora fölényt senki sem gondolt. „Ez azt mutatja, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a Fidesz–KDNP-t felülmérnék a kutatóintézetek, teljesen reális az a kép, amit a jobboldal esetében mutatnak.
A 2018-as jobbikos szavazóknak a negyede a Fideszhez ment, míg a másik negyede a Mi Hazánkhoz. A Jobbik esetében nem valószínű, hogy bennmaradnak a baloldali összefogásban” – fogalmazott a szakértő.
Azon kérdésünkre, hogy mi várható az anyaországi ellenzék soraiban a megalázó vereség után, Deák Dániel azt is kérdésesnek nevezte, hogy egyáltalán beülnek-e a parlamentbe azok a politikusok, akik mandátumot szereznek. Szerinte a pártvezetők esetében az mindenképpen elvárható lenne, hogy lemondjanak.
„Próbálták külön és összefogva is, de a jelek szerint így sem tudják leváltani a jobboldalt. Ez világos üzenet: a választók nem kérnek belőlük, a személyi következtetéseket le kell vonni.
– húzta alá az elemző.
Deák Dániel az ötödik Orbán-kabinet várható prioritásait firtató kérdésünkre arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentős válsághelyzet van a világban, az orosz–ukrán háború komoly kihívás elé állítja egész Európát.
„Orbán Viktor azonban tapasztalt, sikeres válságkezelő, így várhatóan Magyarország is sikeresen túl lesz a mostani nehéz helyzeten. A prioritás mindenképpen a gazdasági helyzet kezelése lesz, úgy kell ugyanis a háború okozta gazdasági nehézségeket kezelni, hogy a lakosságot ne érjék megszorítások. Ez hasonlít a 2010 utáni válságkezeléshez, amikor például a multik és a bankok bevonásával a közteherviselésbe lehetett rendezni az ország gazdasági helyzetét” – fogalmazott lapunknak Deák Dániel.
A magyarországi országgyűlési választások vasárnap esti urnazárását megelőző percekben valósággal felrobbant a birkózó Európa-bajnokságnak otthont adó budapesti BOK-csarnok.
Történelmi győzelemként értékelték az Orbán Viktor kormányfő vezette Fidesz-KDNP által a vasárnapi országgyűlési választásokon elért eredményt a Nézőpont Intézet által szervezett hétfői budapesti rendezvény meghívott elemzői, akik szerint egy „kormányerősítő, ellenzékváltó” szavazáson vagyunk túl, amely valójában a miniszterelnök-választásról szólt. A Ki nyert ma? című, az országgyűlési választást értékelő rendezvényen Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója azt mondta: történelmi nagyságú győzelem volt a vasárnapi, amelyet az Orbán Viktor nevével fémjelzett Fidesz-KDNP-lista és az egyéni választókerületekben a jelöltjei elértek.
Hozzátette, a Fidesz-KDNP népszerűségében az „égvilágon semmilyen” szerepe nincs a választási rendszernek. Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje is elismerte vasárnap este, hogy választási rendszertől függetlenül hatalmas arányú többséget szerzett volna a Fidesz-KDNP. Kovács István aláhúzta: a választási rendszerre „nem lehet mutogatni”, amikor annak keressük az okát, hogy miért tudott negyedszerre is nyerni a Fidesz-KDNP.
„Soha ilyen erős felhatalmazást magyar kormány még nem kapott demokratikus választáson” – idézte az MTI az elemzőt. Kifejtette: a mostani ellenzéki pártok 2010-ben a választáson 45 százalékot értek el, ebből mára 35 százalék lett, és 2018-hoz viszonyítva mára tíz ellenzéki választóból hárman nem szavaztak az ellenzéki közös listára. „A Fidesz-KDNP-re leadott szavazatok mostani aránya meghaladja a 2010-es hatalmas felhatalmazásét, így kimondható, hogy ilyen erős felhatalmazást kormánypárt még nem kapott” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint az Országgyűlésben helyreállt a centrális erőtér. Ez egy kicsit aszimmetrikus lesz, hiszen a baloldali pártok frakcióinak aránya várhatóan 28 százalék lesz, míg a Mi Hazánk Mozgalom csak 3,5 százalékát teszi majd ki a parlamentnek.
Hangot adott azon véleményének is, amely szerint vasárnap azt történt, hogy azon ellenzéki választók, akik nem akarták Márki-Zay Pétert miniszterelnöknek, nem szavaztak az ellenzéki közös listára, és azok a választók, akik nem voltak fideszesek, de Orbán Viktor munkájával elégedettek voltak, végül is a Fidesz szavazóivá váltak.
Újfent meglesz a Fidesz-kétharmad az Országgyűlésben, a leadott szavazatok 98,96 százalékának összesítése után a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint mandátumaik száma eléri a 135-öt. A kétharmadhoz 133 mandátum szükséges.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese a többi elemzővel egyetértve közölte, hogy a miniszterelnök-választásról szólt a vasárnapi voksolás. Kifejtette, a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a Fidesznek volt a legnagyobb esélye a választás megnyerésére, és jól látszódott az is, hogy az ellenzék az előválasztás után fokozatosan erodálódott. Ez igaz volt Márki-Zay Péter népszerűségére is. Barthel-Rúzsa Zsolt azt mondta, a Jobbik néppártosodása kudarcba fulladt és az ellenzéki közös lista gyakorlatilag „megsemmisült”. „A Jobbik nagyon sokat vesztett, míg a Mi Hazánk Mozgalom feljött: a szélsőjobboldal igazából hazatalált, lett egy párt, amely bejutott a parlamentbe” – jelentette ki, megjegyezve: régen volt ilyen radikális párt az Országgyűlésben. Ellenzékváltás történt – jelentette ki Barthel-Rúzsa Zsolt.
Egy ember meghalt, sokan megsebesültek Texasban, amikor egy férfi lopott kamionnal, bosszúból belehajtott az állami közbiztonsági hivatal épületébe pénteken.
Joe Biden időben közeli támadást vár Irán részéről Izrael ellen – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban pénteken.
Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
Iszlamista indíttatású terrormerénylet előkészítésének gyanújával tartóztattak le három fiatalkorút a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban – közölte pénteken a düsseldorfi főállamügyészség.
A dél-ukrajnai Dnyipropetrovszk és Herszon megyében az energetikai infrastruktúrát támadták orosz drónok az éjszaka – közölték pénteken az ukrán hatóságok.
Több mint ezer liter alkoholos italt, valamint cigarettát találtak a pénzügyőrök Nagylaknál egy román furgonban – tájékoztatta Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-t.
Sulyok Tamás köztársasági elnök Klaus Iohannis román államfővel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett csütörtökön a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón – tájékoztatott a Sándor-palota.
Elkerülhető lett volna, hogy Teherán „megbüntesse” Izraelt a múlt heti, a damaszkuszi iráni konzulátus elleni halálos csapásért, ha a támadást elítélik az ENSZ-ben – közölte csütörtökön Irán ENSZ-képviselete.
„Helyénvaló” lenne az Európai Uniónak idén júniusban megkezdenie a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!