Csoma Botond: az orosz hadsereg háborús bűntetteket követ el az ukrán lakosság ellen
Fotó: RMDSZ
Az RMDSZ nemzetközi büntetőbíróság felállítását szorgalmazza, amelynek feladata, hogy felelősségre vonja az Ukrajna elleni inváziót elindító agresszort – mutatott rá Csoma Botond, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének RMDSZ-es tagja.
2022. április 28., 20:022022. április 28., 20:02
Az RMDSZ-es politikus annak kapcsán nyilatkozott, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése különleges nemzetközi büntetőbíróság létrehozását szorgalmazza, az ukrajnai háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása érdekében. A strasbourgi székhelyű testület csütörtökön közölte, a büntetőbíróságnak „az agresszió bűntettének a nemzetközi szokásjogban meghatározott definícióját” kellene alkalmaznia. Csoma Botond a tagállamok parlamenti delegációiból álló közgyűlés tavaszi ülését követően emlékeztetett, hogy az RMDSZ Romániában az elsők között ítélte el az Ukrajna elleni orosz inváziót és vállalt szolidáritást Ukrajnával, valamint az ott élő összes nemzeti közösséggel.
Az RMDSZ bukaresti képviselőházi frakcióvezetője elmondta, a megbeszélések tárgya arra irányult, hogy egyre több, túlélőktől származó nem hivatalos jelentés tanúskodik arról, miszerint Oroszország az ukrajnai polgári lakosság ellen követ el agressziót: nemi erőszakot, szexuális zaklatást, kínzást, tömeges kivégzéseket és népirtást használ háborús fegyverként az ukrajnai polgári lakosság ellen. A Kolozs megyei parlamenti képviselő szerint az emberiesség elleni bűncselekmények nem maradhatnak következmények nélkül.
„Az 1943-as Háromhatalmi nyilatkozat a kegyetlenkedésekről történelmi mérföldkőnek számít, erre a most hidegvérrel mészárló Oroszországnak is emlékeznie kell és nemcsak azért, mert ők is aláírták. De emlékeznie kell továbbá arra is, hogy 1945-ben a londoni egyezményt is aláírták, az európai tengelyhatalmak háborús bűnöseinek üldözéséről és megbüntetéséről, amely kimondta, hogy a háborús bűnösök felelősségre vonására Nemzetközi Katonai Törvényszéket kell létrehozni” – fejtette ki közleményében az RMDSZ-es politikus.
Csoma Botond úgy véli, az Európa Tanácsnak minden lehetséges eszközt fel kell használnia arra, hogy mielőbb felállítsanak egy nemzetközi büntetőbíróságot az ukrajnai háborús bűnök és atrocitások elkövetőinek a felelősségre vonására. „Nem támogathatja egyetlen állam sem a büntetlenség kultúráját” – fogalmazott Csoma Botond, aki Nagy Szabolcs honatyával együtt képviselte az RMDSZ-t a közgyűlésen.
A különleges nemzetközi büntetőbíróság székhelye Strasbourgban lenne, rendelkeznie kell nemzetközi elfogatóparancs kiadására vonatkozó hatáskörrel, és működését nem korlátozhatja az állami vezetők mentelmi joga. A közgyűlés által elfogadott állásfoglalás elítéli a nemi erőszak és a kínzás háborús fegyverként alkalmazását. Mindkettő háborús bűncselekménynek minősül a nemzetközi jogban – hangsúlyozza a testület. Az állásfoglalás hozzáteszi, hogy a tagországoknak és a megfigyelő államoknak támogatniuk kell a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészét, és együtt kell működniük vele, valamint a bűncselekmények kivizsgálása érdekében ki kell használniuk a bíróság egyetemes joghatóságát.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Elfogadta szerdán a kormány a 2024-2030-as időszakra szóló országos szülőtámogatási stratégiát.
Kilenc év telt el a 65 halálos áldozatot követelő bukaresti Colectiv-tragédia óta, és még mindig nem készültek el a súlyos égési sérüléseket kezelő romániai központok.
Az év első kilenc hónapjában tíz százalékkal, csaknem 300-ra emelkedett a román-bolgár államhatár folyami szakaszán elfogott határsértők száma a tavalyi év azonos időszakához képest – közölte szerdán a határrendészet giurgiui regionális felügyelősége.
A Föld klímája vészes tempóban változik, és a legfrissebb adatok szerint már 1,48 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet. Románia is keményen szembesül a következményekkel.
szóljon hozzá!