Sietett tisztázni a helyzetet. Ciolacu szerint mindössze logisztikai problémáról van szó egy háborúban álló országban / Archív felvétel
Fotó: Facebook/Marcel Ciolacu
„Síkideg” lett Marcel Ciolacu miniszterelnök, amikor kedd este értesült arról, hogy Ukrajnában egy Moldáv nyelv, illetve egy Moldáv és egyetemes irodalom című tankönyvet küldtek nyomdába, ezért sietett tisztázni a helyzetet. Szerda esti televíziós nyilatkozata szerint pedig mindössze logisztikai problémáról van szó egy háborúban álló országban, és nem arról, hogy az ukrán fél ne tartaná magát a megállapodáshoz, miszerint mostantól az Ukrajnában élő román kisebbség nyelve hivatalosan is a román, nem a moldáv. Elmondása szerint az ország egyes részein már módosították is a tankönyveket.
2023. november 16., 09:132023. november 16., 09:13
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerda este az Antena 3 hírtelevízióban magyarázta el, milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy Ukrajnában a moldáv helyett a román nyelvet ismerjék el hivatalosan.
„Amikor az ukrán miniszterelnök Bukarestben járt nálam, megbeszélést folytattunk a moldáv nyelvről, és ezt prioritásként határoztuk meg a román napirendben” – mondta Ciolacu, hozzátéve egyúttal, hogy „Ukrajnának más prioritásai vannak”. A kormányfő kitért arra is, hogy
„Amikor a közös kormányülést tartottuk, annak a közepén, amikor ott ültünk az asztalnál, az összes ukrán miniszter eljött, és kormányhatározattal törvénybe iktatták, hogy Ukrajna területén a hivatalos nyelv a román. Aztán elkezdődött ennek a végrehajtása. Egy háborúban lévő Ukrajnáról beszélünk” – fejtette ki a miniszterelnök.
Mint mondta, kedd este értesült a „moldáv nyelvű” tankönyvek létezéséről.
mert a Libertatea című lapban volt egy cikk, amelyet Mircea Badea említett. A cikk a lényeget illetően korrekt volt. Megtudtam az igazságot: azokat a tankönyveket már korábban átadták a nyomdáknak. Egy olyan országról beszélünk, amelyik háborúban áll egy bizonyos területen. Néhányat megváltoztattak, de Ukrajna ezt hivatalosan is elismerte” – részletezte Ciolacu.
Szavai alátámasztására – utalva a kijevi kormánynak a román nyelv elismeréséről szóló határozatára – hozzátette: „minden dokumentum megvan”.
Bár a román fél bejelentése szerint a két állam között megállapodás született arról, hogy mostantól az Ukrajnában élő román kisebbség nyelve hivatalosan is a román, és nem a moldáv, más a helyzet a valóságban.
Amint arról beszámoltunk, a Libertatea kedden arra irányította rá a figyelmet, hogy a kijevi hatóságok a román ötödikesek számára egy Moldáv nyelv, illetve egy Moldáv és egyetemes irodalom című tankönyvet készítenek elő. „Sajnálatos módon a két hivatalos bukaresti és kijevi nyilatkozaton kívül semmi sem történt. Vagyis nem jelent meg semmilyen hivatalos dokumentum az ukrán oktatási és tudományos minisztérium, az ukrán kormány vagy az ukrán parlament részéről” – mondta a Libertateának Anatol Popescu, akihez eljutottak a tankönyvek borítói.
Az Ukrajnában élő románok képviselője arra kérte a kiadót, hogy állítsa le a tankönyvek nyomtatási folyamatát, tekintettel arra, hogy a közelmúltban magas rangú román és ukrán tisztségviselők tárgyaltak az ukrajnai román kisebbség hivatalos nyelvének kérdéséről.
Az ukrán hatóságok úgy döntöttek, hogy mától az Ukrajnában élő román kisebbség nyelve hivatalosan is a román, nem a moldáv – jelentette be Marcel Ciolacu Kijevben a szerdai ukrán-román kormányülés végén.
Amint arról korábban írtunk, Marcel Ciolacu Kijevben, az október 18-ai ukrán–román kormányülés végén jelentette be: az ukrán hatóságok úgy döntöttek, hogy mostantól az Ukrajnában élő román kisebbség nyelve hivatalosan is a román, nem a moldáv. Aznap Klaus Iohannis államfő is méltatta az ukrán kormány azon döntését, hogy a román nyelvet az ukrajnai román kisebbség hivatalos nyelvévé nyilvánította. „Üdvözlöm az ukrán kormány mai lépését, amellyel végrehajtja az úgynevezett «moldovai» mesterséges nyelvről szóló megállapodást, amelyet a múlt héten Bukarestben Zelenszkij elnökkel kötöttem. Ez fontos lépés a román és az ukrán állam és társadalom közötti erős stratégiai partnerség kiépítésében” – fogalmazott Iohannis az elnök hivatalos X/Twitter-fiókján angol nyelven közzétett nyilatkozatában.
A Bukaresttel kialakított kapcsolatok új erőt jelentenek az egész fekete-tengeri térség számára, amiért hálás a román partnereknek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti videóbeszédében.
Az Egyesült Államok órákon és napokon belül változtatást vár el Izraeltől a gázai humanitárius helyzet javítása és a segélymunkások védelme érdekében – közölte a Fehér Ház csütörtökön.
Halálos ítéletet hajtottak végre Oklahoma államban egy több mint két évtizede történt kettős gyilkosság elkövetőjén, egy 41 éves férfin.
Gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.
Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.
Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június 1-jén – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben, az Alexander Stubb finn államfővel közös sajtótájékoztatóján.
Izrael „szisztematikusan, kocsiról kocsira” támadta segélyszervezete munkatársait – jelentette ki José Andrés, a World Central Kitchen (WCK) nonprofit szervezet alapítója, amelynek hét alkalmazottja vesztette életét segélyosztás közben.
A NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik – jelentette ki Szijjártó Péter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!