Fotó: Európai Parlament/Facebook
Az Európai Parlament 433 szavazattal, 123 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett elfogadta a Magyarországról szóló jogállamisági jelentést. A Fidesz „elképesztőnek” tartja, hogy az EP a mostani válságban is csak Magyarország támadásával van elfoglalva.
2022. szeptember 15., 14:432022. szeptember 15., 14:43
2022. szeptember 15., 15:072022. szeptember 15., 15:07
„Az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti Magyarországon, az ország többé nem tekinthető teljes mértékben demokráciának” – állították az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott jelentésükben csütörtökön. A jelentés szerint a magyar kormány „szándékos és szisztematikus erőfeszítései miatt” romlott tovább a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon azóta, hogy az EP 2018-ban elindította a 7. cikk szerinti eljárást.
„A helyzetet csak súlyosbítja az unió tétlensége. A határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a választásos önkényuralom hibrid rezsimjévé vált” – írták. Hangsúlyozták: az igazságszolgáltatás állapota, a korrupció és az emberi jogok helyzete továbbra is aggályos, akárcsak az alkotmányos és a választási rendszer működése, az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció és az összeférhetetlenség és a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust. A tudományos élet szabadsága, a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTI-közösségekhez tartozók jogait, a kisebbségek jogai, a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai szintén problematikus területek Magyarországon.
Az EP azt várja az Európai Bizottságtól, hogy használjon ki minden rendelkezésére álló eszközt, különösen a költségvetési feltételrendszerről szóló rendeletet a helyzet orvoslására. A jelentést támogató képviselők egyebek mellett arra szólították fel az uniós bizottságot, hogy ne hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet, amíg az ország teljes mértékben eleget nem tesz a tagállami gazdaságpolitikák összehangolását célzó európai szemeszter kapcsán megfogalmazott összes ajánlásnak, valamint a luxembourgi és a strasbourgi bíróságok kapcsolódó ítéleteinek.
Azt is kérik a végrehajtó testülettől, hogy vonja ki a finanszírozás alól azokat a kohéziós programokat, amelyek esetében felvetődik az uniós forrásokkal való visszaélés vagy a jogállamiság megsértésének kockázata, valamint alkalmazza szigorúbban a közös rendelkezésekről szóló és a költségvetési rendeletet. A képviselők továbbá azt kérik, hogy az uniós forrásokat a helyi önkormányzatokon, és ne a kormányzati szervezeteken keresztül osszák el.
„Miközben Európa lakosai épp az elhibázott brüsszeli szankciók miatt energiaválságtól szenvednek, a baloldali többségű Európai Parlamentnek még ebben a válságos helyzetben is az a legfontosabb, hogy Magyarországot támadja” – szerepel a magyar kormánypárt közleményében. A Fidesz szerint a brüsszeli baloldal újra és újra meg akarja büntetni Magyarországot, és vissza akarja tartani az országnak járó pénzeket. A párt szerint ezt azért teszik, mert az áprilisi magyar választáson ismét a Fidesz-KDNP győzött, amely nem engedi be a migránsokat Magyarországra, nem engedi be az LMBTQ-propagandát az iskolákba és ellenzi az energiaválságot okozó brüsszeli szankciókat. „Szégyen, hogy a magyar baloldali EP-képviselők – élükön Gyurcsányné – ismét saját hazájuk ellen dolgoznak” – fogalmaz a Fidesz közleménye.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!