Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Bár Kijev azt állítja, hogy az ukrán csapatok hídfőállást hoztak létre a Dnyeperen túl, ukrán tengerészgyalogosok a The New York Timesnak elmondták, hogy az állítások túlzóak, mivel a katonák nagy számban halnak meg, gyakran még azelőtt, hogy elérnék a folyó túlpartját.
2023. december 18., 19:552023. december 18., 19:55
November közepén Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke azt állította, hogy az ukrán erők hídfőállást biztosítottak a dél-ukrajnai Dnyeper bal partján fekvő Herszon térségében. Andrij Jermak nyilatkozata volt az első hivatalos elismerése annak, hogy ukrán csapatok vetették meg a lábukat a Dnyeper keleti partján.
„Minden valószínűség ellenére az Ukrán Védelmi Erők megvetették a lábukat a Dnyeper bal (keleti) partján” – mondta Jermak az amerikai Hudson Intézet agytrösztje előtt tartott beszédében. Megjegyzései Zelenszkij honlapján is megjelentek.
„Lépésről lépésre demilitarizálják a Krímet. Az út 70 százalékánál tartunk. És az ellentámadásunk egyre erősödik” – hangsúlyozta a tisztviselő.
„Nincsenek állások. Nincsenek megfigyelőpontok vagy állások” – mondta egy Olekszijként bemutatott ukrán tengerészgyalogos a New York Times-nak. „Lehetetlen ott megvetni a lábunkat. Lehetetlen oda felszerelést átjuttatni”.
„Ez még csak nem is a túlélésért folytatott harc: ez egy öngyilkos küldetés” – mondta az amerikai lapnak. Korábban derűlátó hangvételú jelentések érkeztek arról, hogy az ukrán erők először keltek át a folyón páncélozott járművekkel, és az ukrán hadsereg közölte, hogy „több erődítményt” hozott létre. Az ukrán katonák azonban komor képet festettek, és a lapnak
„Ilyet nem láttunk Bahmutban vagy Szoledarban” – mondta Olekszij a New York Times-nak, a háború leghevesebb csatáira utalva. A katona elmondta, hogy a keleti partra harcolni érkező csapatoknak gyakran kellett a sárban fekvő bajtársak holttestén átlépniük.
Egy Volodimir nevű parancsnokhelyettes úgy nyilatkozott, hogy néhány halott tengerészgyalogos már két hónapja fekszik a folyóparton, mert a heves tüzérségi támadások miatt nehézkes a holttestek begyűjtése. Olekszij bírálta az ukrán parancsnokságot a rossz kiképzés és logisztika miatt, mivel
„Az odaérkező emberek nincsenek lelkileg felkészülve” – mondta. „Azt sem értik, hová mennek. A parancsnokság, amelyik oda küldi őket, nem mondja meg nekik”.
A hónap elején egy ukrán katona azt mondta a BBC-nek, hogy a tengerészgyalogosok, akiket a Dnyeperen való újabb ukrán előrenyomulás biztosítására küldtek, annyira tapasztalatlanok voltak, hogy még úszni sem tudtak. A katona azt is állította, hogy
A nehéz körülmények ellenére az ukrán katonák és tengerészgyalogosok továbbra is harcolnak a Dnyepernél, és Oroszország is nagy veszteségeket szenvedett. A folyón való átkelés során a küldetés prioritása, hogy minél több orosz katonát likvidáljanak és az orosz tüzérséget pusztítsák – mondta a New York Times-nak Jevhen Karasz, a 14. ezred parancsnokhelyettese.
Oroszország szombatra virradó éjszaka 208 drónnal és 27 rakétával és légibombával támadta Ukrajnát, a fő célpont Dnyipropetrovszk megye volt, amelynek székhelyén, Dnyipróban az eddigi adatok szerint két ember életét vesztette.
A korrupcióellenes hatóságokat a nyugati globalista körök erőltették rá Kijevre, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig hibázott, amikor azt hitte, most megszabadulhat a gyámságuk alól – összegzett Dunda György kárpátaljai újságíró.
A belga szövetségi kormány jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi radikális szervezetek betiltását az ország biztonságának és demokratikus rendjének védelme érdekében – közölte pénteken a belga belügyminisztérium.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken bejelentette, hogy az ukrán és az orosz tárgyalók megkezdték az egyeztetéseket egy esetleges találkozóról a két ország vezetői között, ami egy lépés az orosz invázió befejezése felé.
Bírálta Romániát Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, mivel Bukarest szerinte túlságosan enyhén reagált arra, hogy a hét elején több ukrán repülőgép véletlenül behatolt a román légtérbe.
Franciaország szeptemberben hivatalosan elismeri a palesztin államot – jelentette be Emmanuel Macron elnök, ezzel Franciaország lesz az első G7-ország, amely ezt megteszi.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely ígérete szerint visszaállítja a korrupcióellenes intézmények, a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupcióellenes ügyészség függetlenségét.
Lezuhant az oroszországi Amuri területen eltűnt An-24-es típusú utasszállító repülőgép, megtalálták a roncsait – közölte a TASZSZ hírügynökséggel az Oroszországi Föderáció Sürgősségi Helyzetek Minisztériumának sajtószolgálata csütörtökön az MTI szerint.
A kormány antiszemita gyűlöletbeszéd miatt kitiltja Magyarország területéről a terroristákat támogató, Kneecap nevű ír együttest – írta meg a Magyar Nemzet csütörtökön.
Gáza a palesztin enklávéba érkező segélyek blokádja miatt ember által okozott tömeges éhezésnek van kitéve – jelentette ki szerdán Tedrosz Adhanom Ghebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.
szóljon hozzá!