Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Bár Kijev azt állítja, hogy az ukrán csapatok hídfőállást hoztak létre a Dnyeperen túl, ukrán tengerészgyalogosok a The New York Timesnak elmondták, hogy az állítások túlzóak, mivel a katonák nagy számban halnak meg, gyakran még azelőtt, hogy elérnék a folyó túlpartját.
2023. december 18., 19:552023. december 18., 19:55
November közepén Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke azt állította, hogy az ukrán erők hídfőállást biztosítottak a dél-ukrajnai Dnyeper bal partján fekvő Herszon térségében. Andrij Jermak nyilatkozata volt az első hivatalos elismerése annak, hogy ukrán csapatok vetették meg a lábukat a Dnyeper keleti partján.
„Minden valószínűség ellenére az Ukrán Védelmi Erők megvetették a lábukat a Dnyeper bal (keleti) partján” – mondta Jermak az amerikai Hudson Intézet agytrösztje előtt tartott beszédében. Megjegyzései Zelenszkij honlapján is megjelentek.
„Lépésről lépésre demilitarizálják a Krímet. Az út 70 százalékánál tartunk. És az ellentámadásunk egyre erősödik” – hangsúlyozta a tisztviselő.
„Nincsenek állások. Nincsenek megfigyelőpontok vagy állások” – mondta egy Olekszijként bemutatott ukrán tengerészgyalogos a New York Times-nak. „Lehetetlen ott megvetni a lábunkat. Lehetetlen oda felszerelést átjuttatni”.
„Ez még csak nem is a túlélésért folytatott harc: ez egy öngyilkos küldetés” – mondta az amerikai lapnak. Korábban derűlátó hangvételú jelentések érkeztek arról, hogy az ukrán erők először keltek át a folyón páncélozott járművekkel, és az ukrán hadsereg közölte, hogy „több erődítményt” hozott létre. Az ukrán katonák azonban komor képet festettek, és a lapnak
„Ilyet nem láttunk Bahmutban vagy Szoledarban” – mondta Olekszij a New York Times-nak, a háború leghevesebb csatáira utalva. A katona elmondta, hogy a keleti partra harcolni érkező csapatoknak gyakran kellett a sárban fekvő bajtársak holttestén átlépniük.
Egy Volodimir nevű parancsnokhelyettes úgy nyilatkozott, hogy néhány halott tengerészgyalogos már két hónapja fekszik a folyóparton, mert a heves tüzérségi támadások miatt nehézkes a holttestek begyűjtése. Olekszij bírálta az ukrán parancsnokságot a rossz kiképzés és logisztika miatt, mivel
„Az odaérkező emberek nincsenek lelkileg felkészülve” – mondta. „Azt sem értik, hová mennek. A parancsnokság, amelyik oda küldi őket, nem mondja meg nekik”.
A hónap elején egy ukrán katona azt mondta a BBC-nek, hogy a tengerészgyalogosok, akiket a Dnyeperen való újabb ukrán előrenyomulás biztosítására küldtek, annyira tapasztalatlanok voltak, hogy még úszni sem tudtak. A katona azt is állította, hogy
A nehéz körülmények ellenére az ukrán katonák és tengerészgyalogosok továbbra is harcolnak a Dnyepernél, és Oroszország is nagy veszteségeket szenvedett. A folyón való átkelés során a küldetés prioritása, hogy minél több orosz katonát likvidáljanak és az orosz tüzérséget pusztítsák – mondta a New York Times-nak Jevhen Karasz, a 14. ezred parancsnokhelyettese.
A pólóján szereplő felirattal utalt arra Magyarország miniszterelnök, hogy jövőre mikor rendezhetik a parlamenti választást az anyaországban. Orbán Viktor ugyanakkor megismételte az egy nappal korábban a Tusványoson tett győzelmi várakozásait.
Törökország délkeleti részén 50 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet mértek szombaton, ami nehezíti az erdőtüzek oltását. Görögország már az idei harmadik hőhullámot szenvedi el, és ott is erdőtüzek pusztítanak.
Nicușor Dan államfő megbeszélést folytatott szombaton Salzburgban Christian Stocker osztrák kancellárral.
Oroszország szombatra virradó éjszaka 208 drónnal és 27 rakétával és légibombával támadta Ukrajnát, a fő célpont Dnyipropetrovszk megye volt, amelynek székhelyén, Dnyipróban az eddigi adatok szerint két ember életét vesztette.
A korrupcióellenes hatóságokat a nyugati globalista körök erőltették rá Kijevre, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig hibázott, amikor azt hitte, most megszabadulhat a gyámságuk alól – összegzett Dunda György kárpátaljai újságíró.
A belga szövetségi kormány jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi radikális szervezetek betiltását az ország biztonságának és demokratikus rendjének védelme érdekében – közölte pénteken a belga belügyminisztérium.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken bejelentette, hogy az ukrán és az orosz tárgyalók megkezdték az egyeztetéseket egy esetleges találkozóról a két ország vezetői között, ami egy lépés az orosz invázió befejezése felé.
Bírálta Romániát Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, mivel Bukarest szerinte túlságosan enyhén reagált arra, hogy a hét elején több ukrán repülőgép véletlenül behatolt a román légtérbe.
Franciaország szeptemberben hivatalosan elismeri a palesztin államot – jelentette be Emmanuel Macron elnök, ezzel Franciaország lesz az első G7-ország, amely ezt megteszi.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely ígérete szerint visszaállítja a korrupcióellenes intézmények, a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupcióellenes ügyészség függetlenségét.
szóljon hozzá!