Fotó: Pixabay
Oroszország gyors és súlyos válaszlépésre számíthat mind az Egyesült Államok, mind pedig európai szövetségesei részéről, amennyiben az „orosz haderő egyetlen további tagja” belép Ukrajnába – mondta a CNN amerikai hírtelevíziónak adott vasárnapi interjújában Antony Blinken külügyminiszter.
2022. január 24., 08:412022. január 24., 08:41
2022. január 27., 11:422022. január 27., 11:42
„Ha az orosz haderő egyetlen további tagja agresszív módon behatol Ukrajnába, ahogy mondtam, az gyors, súlyos és egységes választ fog kiváltani részünkről és Európától is” – fogalmazott Blinken. A külügyminiszter kijelentette, hogy a jelenlegi patthelyzet megoldása Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik, és hangsúlyozta, hogy szerinte a diplomáciai út „előnyösebb”.
– fogalmazott a tárcavezető. Blinken visszautasította azt az elképzelést, hogy jelenleg gazdasági szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, mondván, hogy ezzel aláásnák a Nyugat azon képességét, hogy elrettentse az Ukrajna elleni esetleges orosz agressziót.
– mondta a külügyminiszter.
Hivatalba lépése egyéves évfordulója alkalmából a Fehér Házban tartott szerdai sajtótájékoztatóján Joe Biden amerikai elnök védelmébe vette elnöksége eddigi mérlegét.
Blinken vasárnap a CBS amerikai televíziónak is nyilatkozott. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok kezei meg vannak-e kötve Ukrajnával kapcsolatban, mivel orosz támogatásra van szüksége az iráni nukleáris program visszaszorításáról szóló tárgyalásokon, Blinken úgy válaszolt: „a legkevésbé sem”.
A Szent Péter téren mondott vasárnapi beszédében a Szentatya hangsúlyozta, hogy aggodalommal követi a növekvő feszültséget, amely „újabb csapást mérhet a békére Ukrajnában, és megkérdőjelezheti a biztonságot az európai kontinensen, még szélesebb következményekkel”. A vasárnapi úrangyala imádságot (Angelus) követő beszédében
„Aki saját érdekeit követi mások kárára, nem méltó saját emberi hivatásához, mely mindannyiunk testvériségét hirdeti” – jelentette ki Ferenc pápa.
Egy sor garanciát kér Oroszország a nyugati hatalmaktól, ezek egyike, hogy a NATO-haderők vonuljanak ki Romániából és Bulgáriából – idézte a Reuters hírügynökség Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki nyilatkozatát.
Nem ez az első alkalom, hogy Ferenc pápa a világ konfliktusoktól érintett térségeiért imanapot tart: 2013-ban Szíriáért, 2018-ban Kongóért és Dél-Szudánért, valamint 2021-ben Libanon békéjéért tartottak imádságnak szentelt napot a Vatikánban és az egyházban.
A román külügyminisztérium (MAE) helytelennek és alaptalannak tartja az orosz külügyi tárca nyilatkozatait a NATO keleti szárnyán lévő szövetséges katonai jelenlétről.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
szóljon hozzá!