Fotó: Rab Zoltán
A román külügyminisztérium (MAE) helytelennek és alaptalannak tartja az orosz külügyi tárca nyilatkozatait a NATO keleti szárnyán lévő szövetséges katonai jelenlétről.
2022. január 21., 16:122022. január 21., 16:12
2022. január 27., 11:422022. január 27., 11:42
A MAE pénteken közleményt juttatott el az Agerpres hírügynökséghez, amelyben leszögezi, hogy
különösen 2014 óta, amikor Oroszország jogellenesen elfoglalta a Krím ukrajnai területét.
„Ez a magatartás a NATO konstruktív párbeszédre tett kísérletei ellenére jelenleg is egyre erősödik” – teszi hozzá a román külügy.
A MAE rámutat, az a kérés, hogy a NATO-erők állományát, beleértve a csapatokat is, Moszkva igényeinek megfelelően csökkentsék a szövetséghez 1997 után csatlakozott államokban, már szerepel Oroszország 2021 decemberében nyilvánosságra hozott, az európai biztonságra vonatkozó javaslataiban. Ezt a kérést az Észak-atlanti Szövetség egyértelműen elfogadhatatlannak minősítette és elutasította egyrészt nyilvánosan, másrészt a NATO és Oroszország, illetve az USA-Oroszország közötti tárgyalások során, ugyanis
„A szövetségesek határozottan kijelentették, hogy folytatják a kollektív biztonság és védelem megerősítésének politikáját, többek között a szövetséges csapatoknak a keleti szövetségesek területén való jelenléte révén” – szögezi le a román külügy.
A dokumentum szerint
Ugyanakkor Románia reménykedik az Orosz Föderációval való nyílt párbeszéd folytatásában és a biztonsági helyzet rendeződésében – teszi hozzá a tárca.
A Reuters hírügynökség az orosz külügyminisztérium nyilatkozatára hivatkozva azt írta, hogy Oroszország jogilag kötelező érvényű garanciákat kért a nyugati hatalmaktól, többek között azt, hogy a NATO-haderők vonuljanak ki Romániából és Bulgáriából, a NATO pedig ne terjeszkedjen tovább, térjen vissza 1997-es határaihoz – írja az Agerpres.
Egy sor garanciát kér Oroszország a nyugati hatalmaktól, ezek egyike, hogy a NATO-haderők vonuljanak ki Romániából és Bulgáriából – idézte a Reuters hírügynökség Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki nyilatkozatát.
Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.
Egy 19 éves fiatalember meggyilkolásával gyanúsítanak egy 17 éves Máramaros megyei fiút.
Egy ember életét vesztette szombaton egy robbanásban, amely az A7-es autópálya munkatelepén történt, a Prahova megyei Dumbrava település térségében.
Az év első kilenc hónapjában a rendőrök 10 246 ideiglenes távoltartási parancsot adtak ki, amelyek közül 4133-ból bírósági távoltartási végzés lett – számolt be szombaton a Román Rendőrség.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte pénteken a bukaresti ítélőtábla Marta Dalida Achimet, a tisztségéből felfüggesztett ügyvédnőt, aki a gyanú szerint bérgyilkost fogadott a fia haláláért általa felelősnek tartott három személy meggyilkolására.
A tanügyminisztérium 70 303 568 eurót különített el az egyetemi épületek korszerűsítésére és új bentlakások építésére az országos helyreállítási alapból finanszírozott két projekt keretében – jelentette be pénteken a szaktárca.
Vasárnap véget ér az egyhetes vakáció, hétfőn elkezdődik a 2024–2025-ös tanév második modulja.
A Román Posta megkezdte pénteken a novemberi nyugdíjak kiosztását – közölte az intézmény.
Klaus Iohannis államfő pénteken kihirdette a törvényt, amely szerint a román állam a hozzátartozók kérésére 5000 euróig terjedően köteles fedezni a külföldön elhunyt román állampolgárok hazaszállításának költségeit.
Az állami ingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) eddig áfa nélkül 13,8 millió lejt – több mint négymillió eurót – fizetett ki annak a bukaresti luxusvillának a felújítására, amelyet a gyanú szerint Klaus Iohannis államfő használhat majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!