Izrael: bizonyítékok vannak arra, hogy a Hamász kórházakat használ pajzsként a támadásai során

•  Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) olyan bizonyítékot hoztak nyilvánosságra, amely szerint a Hamász polgári infrastruktúrát, köztük kórházakat és játszótereket használ pajzsként az Izrael elleni támadások során.

Hírösszefoglaló

2023. november 06., 08:042023. november 06., 08:04

Daniel Hagari ellentengernagy, az izraeli hadsereg fő szóvivője egy vasárnapi sajtótájékoztatón azt állította, hogy a Hamász többek között a Gázai övezet északi részén lévő indonéziai kórházat használja pajzsként a rakétáira adott izraeli válaszlépésekkel szemben.

Hagari légifelvételeket mutatott a kórházról, rámutatva a közelben lévő eszközökre, amelyek szerinte rakétavetők.

„Csak 75 méterre, 80 méterre van a kórház. Itt az IDF azonosított egy kilövőállást, vagyis innen indították a rakétákat” – állította Hagari, azzal vádolva a palesztin fegyveres mozgalmat, hogy

a rakétaindító állásokat annak tudatában helyezi el ott, hogy az e célpontokra mért izraeli légicsapások kárt okoznának a kórházban.

Hagari légi felvételeket is mutatott arról, ami szerinte egy alagútnyílás volt a Sejk Hamad bin Kalifa al-Tani kórháznál.

„Egy alagút, amelyet a terror infrastruktúrájához használtak a katari kórházban. Ha ez nem lenne elég... a terroristák a kórházból lövöldöznek a katonáinkra is” – mondta Hagari.

Korábban vasárnap az IDF közölte, hogy

„kilövőgödröket” és „rakétaindító berendezéseket azonosított egy régi játszótéren a Gázai övezetben”.

Az IDF éjszakai videót mellékelt arról, ami szerinte négy rakétaindító csöve volt, „mindössze öt méterre egy gyermekmedencétől”.

A CNN biztonsági szakértője, aki a felvételeket megvizsgálta, azt mondta, hogy úgy tűnik, valóban azt mutatják, amit az IDF állít.

A ramallahi székhelyű Palesztin Hatóság egészségügyi minisztere, Mai Al-Kaila elutasította az izraeli hadsereg állításait, mondván, Izrael célja, hogy „ürügyeket teremtsen a (kórházak) célba vételére”.

„Izrael mindig kifogásokat kreál, és elméleteket és hazugságokat talál ki, hogy legitimálja terveit és akcióit” – mondta a CNN-nek.

A Hamász által ellenőrzött gázai kormány médiahivatalának vezetője, Szalama Marúf szintén elutasította az állításokat az Al-Sífa kórház előtt tartott sajtótájékoztatón vasárnap este.

„(Izrael) mészárlásokat folytat a kórházak ellen” – mondta, miközben mögötte mentőautók hozták be a sérülteket kezelésre. „Az elmúlt órában kiterjedt légicsapások voltak a Gázai övezet kórházainak közelében”.

Eközben Izrael Egyesült Államokbeli nagykövete vasárnap leszögezte:

Izrael nyitott egy humanitárius szünetre a harcokban a Gázai övezetben, ha az a túszok szabadulását jelenti.

Michael Herzog a CBS televíziónak adott interjúban ugyanakkor úgy vélte, a Hamász nem gondolja komolyan a túszok elengedését.
Az izraeli diplomata állítása szerint mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az izraeli katonaság elkülönítse a terroristákat a palesztin civilektől.

Emlékeztetett arra, hogy

az izraeli hatóságok arra szólítják fel a polgári lakosságot, hogy a Gázai övezet déli része felé költözzenek, oda, ahol „nem érheti baj” őket, miközben a Hamász mindent elkövet annak érdekében, hogy ezt megakadályozza.

A nagykövet a polgári lakosok halálát „tragikusnak” nevezte, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Izrael nem adhat védettséget a Hamásznak csak azért, mert civilek mögé bújik.

Élesen bírálta ugyanakkor az Egyesült Államok diplomáciai megközelítését a Palesztin Hatóság volt Egyesült Államokbeli nagykövete, aki jelenleg az Egyesült Királyságban vezeti a palesztin külképviseletet.

Huszam Zomlot szintén a CBS televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában úgy vélte, hogy az Egyesült Államoknak a tisztességes közvetítő szerepében kellene feltűnnie, és nem az „izraeli narratívát átvennie”. Egyben

bírálta, hogy Washington visszautasítja a tűzszünetre vonatkozó felhívásokat és ehelyett a „humanitárius szünet” elképzelését teszi magáévá.

A palesztin diplomata „feszültnek” nevezte Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Mahmud Abbász, a Palesztin Hatóság elnökének vasárnapi találkozóját.

Blinken egyébként vasárnap Bagdadban tartott sajtótájékoztatóján az Irán által támogatott fegyveresek támadásaira reagálva kijelentette: az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Iránnal, de megteszi a szükséges lépéseket, hogy megvédje embereit, akár katonák, akár civilek.

Az amerikai diplomácia vezetője megismételte, hogy

világos üzenetet akar küldeni, senki ne próbálja a Gázai övezetben kialakult konfliktust előnyére fordítani és fenyegetni az Irakban, valamint a régió más országaiban dolgozó amerikaiakat.

„Ne tegyék!” – fogalmazott a külügyminiszter, aki előre be nem jelentett kitérőt tett Irakban közel-keleti útja során.
Antony Blinken bagdadi látogatásával egy időben közölték amerikai katonai illetékesek, hogy Szíriában újabb dróntámadást intéztek egy amerikai katonai bázis ellen. A Tel Baider támaszponton szolgáló amerikai erők megsemmisítették a katonai eszközt. Október 17-e óta 32 alkalommal lőttek ki, vagy indítottak a Szíriában és Irakban állomásozó amerikai erők ellen rakétát, vagy drónt, többségében Irán által támogatott fegyveres csoportok.

Eddig 21 amerikai katona szenvedett kisebb sérülést ezek következtében.

Antony Blinken Bagdadban, Mohammed asz-Szudáni iraki miniszterelnökkel folytatott megbeszélését „őszinte és fontos” tárgyalásnak nevezte és úgy fogalmazott,

„azon dolgozunk keményen, hogy biztosítsuk, a gázai övezeti konfliktus nem mérgesedik el és nem terjed át más helyekre, akár Irakra, akár a régió más részeire”.

Az Egyesült Államok által szorgalmazott, a harcokra vonatkozó „humanitárius szünettel kapcsolatban” a külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy egy ilyen lépés javítsa a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamász által túszként tartott külföldiek kiszabadulásának esélyeit.

Arab államok kormányainak tagjaival Jordániában folytatott szombati tárgyalásával kapcsolatban elismerte, hogy

a fegyverszünetet illetően komolyak a nézetkülönbségek az arab országok vezetőivel, akik számára a teljes tűzszünet elfogadható, ugyanakkor az Egyesült Államok egy rövid időre kiterjedő humanitárius szünetet szeretne.

A Palesztin Hatóság vezetőivel szintén vasárnap tartott megbeszélésről Antony Blinken azt mondta, hogy egyelőre mindenki a jelen helyzet megoldására figyel, de ami a Gázai övezet jövőjét illeti, abban a palesztin elképzeléseknek, nézeteknek és palesztin hangoknak kell a középpontban szerepelniük. A „palesztin hangok” képviselője a Palesztin Hatóság, ezért fontos, hogy vezető szerepet töltsön be a Gázai övezet, és Ciszjordánia jövőjének meghatározásában – mondta.

Ferenc pápa telefonon egyeztetett Ebrahim Raiszi iráni elnökkel

A közel-keleti helyzetről beszélt egymással Ferenc pápa és Ebrahim Raiszi - jelentette be a Vatikán, amely közösségi oldalán közölte a hírt vasárnap este.
A pápai állam diplomáciai forrásai a sajtónak úgy nyilatkoztak, hogy az egyeztetést az iráni elnök kérte. A beszélgetéshez alkalmat a Vatikán Állam és Irán közötti diplomáciai kapcsolatok hetvenéves évfordulója nyújtott.
Az Irna iráni hírügynökség beszámolója szerint Ferenc pápa azt mondta, mindent megtesz a harcok leállítása és annak érdekében, hogy Gázában ne öljenek meg több nőt és gyermeket. Az iráni elnök emberiség elleni bűntettnek, az évszázad legnagyobb népirtásának nevezte a „cionista rezsim Gázában elkövetett borzalmas cselekedeteit”. Hangoztatta, hogy a Gázavárosban található templom bombázása, valamint a palesztinok történelmi örökségének elpusztítása a többi vallást is célba veszi, az Amerikai Egyesült Államok és egyes nyugat-európai országok együttműködésével.
A katolikus egyházfő a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében ismételten azonnali tűszünetet sürgetett, és arra kérte a szembenálló feleket, álljanak le a harcokkal. Ferenc pápa súlyosnak nevezte a palesztin területek helyzetét és a Hamász terrorista szervezet kezében levő túszok szabadon engedését kérte.
Nem ez volt az első kapcsolatfelvétel a Szentszék és Irán között: a Hamász október 7-i támadását követően a vatikáni külügyminiszterként ismert Paul Richard Gallagher érsek az Iráni Iszlám Köztársaság külügyi tárcáját vezető Hossein Amir-Abdollahiannal egyeztetett. Gallagher érsek a Szentszék aggodalmát tolmácsolta az Izraelben és a palesztin területeken zajló események miatt hangoztatva, hogy el kell kerülni a konfliktus szélesedését.
Ferenc pápa október 22-én az amerikai elnök Joe Bidennel egyeztetett telefonon, október 26-án pedig a török elnök Recep Tayyip Erdogannal.
A békéről szól Ferenc pápa hétfői találkozója is több mint hétezer gyerekkel, akik a világ 84 országából érkeznek a Vatikánba.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 21., hétfő

A Hezbollah bankját lőtte Izrael Libanonban

Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.

A Hezbollah bankját lőtte Izrael Libanonban
A Hezbollah bankját lőtte Izrael Libanonban
2024. október 21., hétfő

A Hezbollah bankját lőtte Izrael Libanonban

2024. október 21., hétfő

Fico: a Nyugatot is felelősség terheli az ukrajnai háború elhúzódásáért

A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.

Fico: a Nyugatot is felelősség terheli az ukrajnai háború elhúzódásáért
2024. október 21., hétfő

Második forduló dönt a moldovai elnökválasztáson, elutasíthatják az EU-csatlakozást a polgárok

Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.

Második forduló dönt a moldovai elnökválasztáson, elutasíthatják az EU-csatlakozást a polgárok
2024. október 20., vasárnap

Izrael jogi és politikai lépéseket kezdeményez Emmanuel Macron francia elnökkel szemben

Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.

Izrael jogi és politikai lépéseket kezdeményez Emmanuel Macron francia elnökkel szemben
2024. október 20., vasárnap

Tízezrek követelték a korrupcióval gyanúsított baloldali miniszterelnök lemondását Spanyolországban

Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.

Tízezrek követelték a korrupcióval gyanúsított baloldali miniszterelnök lemondását Spanyolországban
2024. október 20., vasárnap

Rakétazáport zúdított Izraelre a Hezbollah terrorszervezet

Több mint száz rakétát indítottak Libanonból Izrael felé, s az izraeli harci gépek az északi és a déli fronton, Libanon mélyén, valamint a Gázai övezetben is célpontokat támadtak vasárnap, a háború 380. napján, vasárnap.

Rakétazáport zúdított Izraelre a Hezbollah terrorszervezet
2024. október 20., vasárnap

Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett

Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett az izraeli nagykövetség ellen.

Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett
2024. október 20., vasárnap

Netanjahu: nagy árat fizet a Hezbollah, amiért megpróbált megölni

Válaszcsapással fenyegette meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a libanoni Hezbollah terrorszervezetet, miután az szombaton az egyik háza ellen intézegt dróntámadást Izraelben.

Netanjahu: nagy árat fizet a Hezbollah, amiért megpróbált megölni
2024. október 20., vasárnap

Moszkvát támadták drónokkal az ukránok

Drónokkal támadta Ukrajna Moszkvát és Nyugat-Oroszországi célpontokat - közölték regionális tisztségviselők vasárnap reggel.

Moszkvát támadták drónokkal az ukránok
Moszkvát támadták drónokkal az ukránok
2024. október 20., vasárnap

Moszkvát támadták drónokkal az ukránok

2024. október 20., vasárnap

Feszült hangulatú elnökválasztás Moldovában, a Nyugathoz vagy Moszkvához való közeledés a tét

Feszült hangulatban, orosz és nyugati befolyásolási kísérletek közepette kezdődött meg vasárnap reggel a Moldovai Köztársaságban az elnökválasztás.

Feszült hangulatú elnökválasztás Moldovában, a Nyugathoz vagy Moszkvához való közeledés a tét