Fotó: Twitter/President Biden
Hivatalba lépése egyéves évfordulója alkalmából a Fehér Házban tartott szerdai sajtótájékoztatóján Joe Biden amerikai elnök védelmébe vette elnöksége eddigi mérlegét, megpróbálta kicsinyíteni elnöksége kudarcait, külpolitikáról szólva pedig azt mondta, hogy szerinte Vlagyimir Putyin bevonul majd Ukrajnába.
2022. január 20., 10:262022. január 20., 10:26
2022. január 27., 11:432022. január 27., 11:43
„Tudom, hogy sok a zaklatottság és a fáradtság ebben az az országban” – ismerte el az elnök, de nem említette, hogy változtatna eddigi politikáján. Azt ígérte az amerikaiaknak, hogy ezután gyakrabban találkozik majd velük.
Biden kihívásokkal, de egyúttal óriási haladással teli esztendőről beszélt. Gazdasági sikereket említett és a koronavírus elleni átoltottság növekvő arányát. Arról nem szólt, hogy az elmúlt egy évben sokkal több koronavírus-fertőzést és a járványnak betudható halálesetet regisztráltak, mint az azt megelőző évben, amikor elődjét, Donald Trump republikánus elnököt okolta a szerinte nem jó járványkezelésért. Megemlítette, hogy jelenleg a felnőtt amerikaiak 75 százaléka teljes körűen beoltott a koronavírus ellen.
Az elnök azt hangoztatta, hogy hivatalba lépése óta rekordszámú új munkahelyet teremtettek, és rekordnagyságú gazdasági növekedést értek el. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a drasztikus áremelkedések elleni küzdelemhez hosszútávú erőfeszítésekre lesz szükség.
Azzal vádolta meg az ellenzékét, hogy pusztán politikai okokból próbálja akadályozni a törvényjavaslatait. A republikánusok, szerinte, mindössze abban érdekeltek, hogy legyűrjék elnökségét, nem pedig abban, hogy tegyenek valamit az amerikaiakért. A járvány utáni hatékonyabb újjáépítést ígérő, átfogó programjával kapcsolatban azt mondta, hogy ha nem is a teljes csomagot, de annak nagyobb részeit keresztül tudják vinni a törvényhozáson.
„A legjobb napok még előttünk vannak és nem mögöttünk” – jelentette ki. Az amerikai elnök külpolitikai kérdésekről is szólt a sajtótájékoztatón.
„Ha lerohanják (Ukrajnát), megfizetnek érte, nem használhatják majd a bankokat, nem végezhetnek majd tranzakciókat dollárban” – fogalmazott, megemlítve azt is, hogy Oroszországnak kemény humánveszteségei lesznek egy esetleges háborúban.
– fejtegette Biden az orosz elnökre utalva, de szerinte Putyin nem akar széleskörű háborút. Úgy vélte, az orosz elnök teszteli majd a nyugati vezetőket. Mindemellett utalt arra, hogy a Nyugat válasza nagyban függene Moszkva cselekedeteinek tényleges mértékétől és attól, hogy az Egyesült államok és szövetségesei mennyire lesznek egységesek a választ illetően.
– hangoztatta Biden. Mindazonáltal hozzátette, hogy nem zárkózna el egy csúcstalálkozótól Putyinnal.
Arra a Moszkva által megfogalmazott követelésre, hogy Ukrajna ne lehessen NATO-tag, Biden megjegyezte: kevéssé valószínű, hogy Kijev a közeljövőben az észak-atlanti szövetség tagja lesz, még akkor is, ha a NATO elvileg nem zárja be a kapuit előtte.
Moszkva azon követelésére pedig, hogy a nyugati szövetségesek ne telepítsenek stratégiai fegyverzetet ukrán földre, Biden azt mondta: találhatunk megoldást a kölcsönösség alapján. Az iráni atomalku felélesztését szolgáló bécsi tárgyalásokról szólva az amerikai elnök arról beszélt, hogy történt előrelépés, és ezért még nem érkezett el az ideje a diplomáciai megoldások feladásának.
és hasonlóan alacsony a támogatottsága Kamala Harris alelnöknek is. A 79 éves elnök a beszédben közölte azt is: ha 2024-ben valóban ismét indul az elnökjelöltségért, akkor ismét Harris lesz az alelnökjelöltje.
Legkevesebb 45 halálos áldozata van a Gázai övezetben vasárnap végrehajtott izraeli támadásoknak. António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította Izraelt, hogy engedjen be a térségbe humanitárius segélyszállítmányokat.
A nők egyre magasabb szintű és erősebb szerepvállalását, valamint a gyermekeket védő környezetet szorgalmaz az egyházban a püspöki szinódus záródokumentuma, amelyet szombat este szavaztak meg a Vatikánban.
Jichák Hercog izraeli elnök szombaton, az Irán elleni izraeli légicsapás után üdvözölte az Egyesült Államokat, Izrael történelmi szövetségesét, a két ország közötti „nyilvános és titkos együttműködést”.
Több tucat, egy katonai támaszpont közelében fekvő buszmegállóban várakozót megsebesített meg egy a gyanú szerint szándékosan gázoló kamion sofőrje Izraelben vasárnap délelőtt – írta az MTI.
A konzervatív politikát folytató Georgiai Álom nevű kormánypárt 53 százalékos abszolút többséggel került ki győztesen a szombati parlamenti választásokból. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Facebook-bejegyzésében gratulált.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy egy ciszjordániai katonai művelet során szombaton megölték a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveres szárnyának egyik parancsnokát.
Irán légvédelmi parancsnoksága sikeresen elhárította a síita állam több területe ellen szombat hajnalban végrehajtott izraeli légtámadást, amely csak „korlátozott károkat” okozott – közölte a Tasnim iráni hírügynökség.
Románia teljeskörű schengeni csatlakozásáról, illetve az EU és a kétoldalú kapcsolatok naprendjén lévő aktuális kérdésekről tárgyalt Párizsban a francia hivatali kollégájával, Bruno Retailleauval Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Az Irán elleni szombat hajnali izraeli légitámadást követően több ország kormánya is óva intette Teheránt a válaszcsapástól, és az eszkalációval fenyegető katonai konfliktus azonnali lezárására szólította fel a feleket.
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
szóljon hozzá!