Joe Biden amerikai és Andrzej Duda lengyel államfő Varsóban
Fotó: Marek Borawski/Lengyel elnöki hivatal
Az Egyesült Államok és Európa nemzetei nem akarják elfoglalni Oroszországot – hangsúlyozta Joe Biden amerikai elnök kedden Varsóban, a lengyelekhez intézett beszédében.
2023. február 21., 21:132023. február 21., 21:13
2023. február 21., 23:162023. február 21., 23:16
Biden felidézte a tavaly októberben elfogadott, Ukrajna területeinek orosz megszállását elítélő ENSZ-határozatot. „Ma még egyszer az oroszokhoz fordulok: az Egyesült Államoknak és Európa nemzeteinek nem áll szándékában Oroszország elfoglalása” – szögezte le, hozzáfűzve: Washington szövetségesei nem Moszkva ellenségei. Putyin elnök viszont – mondta – a háborút választotta, az ő választását jelenti minden nap, amikor az (ukrajnai) háború folytatódik.
„Ukrajna végét jelentené viszont, ha megszűnne védekezni, ezért közösen meg kell bizonyosodnunk arról, hogy Ukrajna képes a védekezésre” – mondta az amerikai elnök. Joe Biden a varsói Királyi Vár kertjében mondott beszédében meglepetésre név szerint köszöntötte Maia Sandut, és arra kérte a hallgatóságot, hogy tapsolja meg a díszvendégek között helyet foglalt Moldovai Köztársaság államfőjét.
Biden úgy fogalmazott, a brutalitás soha nem változtat az emberek szabadságvágyán, Oroszország sohasem győz Ukrajnában. Az amerikai elnök az összegyűlt tömeg előtt hangsúlyozta: a NATO védeni fogja a nemzetek és a demokráciák szuverenitását. „Az ukránok hazaszeretete győzni fog, ma, holnap, mindörökké” – fogalmazott.
„Putyin tévedett, az ukrán nemzet nagyon erős, a demokráciák pedig egységesek” – jelentette ki Biden. „A NATO finlandizációja helyett az orosz elnök Finnország NATO-sítását láthatja” – utalt Finnország második világháború után megszerzett semleges státuszára, amely a Szovjetunióval kialakított jó gazdasági kapcsolatok mellett lehetővé tette a skandináv ország belpolitikai szabadságának, társadalmi rendszerének megőrzését. „A brutalitás soha nem változtat az emberek szabadságvágyán, Oroszország sohasem győz Ukrajnában” – húzta alá Biden. Bejelentette a Moszkvával szembeni szankciók kiterjesztését, kilátásba helyezte a „háborús bűnösök” megbüntetését, és „szent eskünek” nevezte a NATO-alapszerződés kollektív védelemről szóló ötödik cikkét.
Andrzej Duda Joe Bidennek a lengyelekhez intézett beszéde előtt szólalt fel a varsói Királyi Vár kertjében. Párhuzamba állította az 1980-as évekbeli lengyel Szolidaritás mozgalmat a jelenlegi ukrán menekülteknek nyújtott segítséggel. Fegyverek küldését is szorgalmazta, hogy Ukrajna védőinek legyen mivel harcolniuk. „Ne habozzatok, ne féljetek!” – mondta a lengyel elnök, hozzátéve: ma Oroszországgal nem lehet helye „a szokásos üzletmenetnek”, hiszen ahol „vért ontanak, ott tisztességes ember nem üzletel”. A NATO feladata a szabad világ védelme – hangsúlyozta, megköszönve Bidennek Ukrajna bátor támogatását.
A Nyugatot tette felelőssé az ukrajnai háborúért Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a szövetségi parlament két házának együttes ülésén elmondott beszédében.
Vlagyimir Putyin elnök kedden Moszkvában az orosz parlament két házához intézett üzenetében bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START megállapodásban. Putyin – aki a háború elindítása óta első ízben tartott évértékelőt – ismételten a Nyugatot, illetve az annak támogatásával 2014-ben végrehajtott – orosz értékelés szerint – kijevi államcsínyt okolta az ukrajnai konfliktus kirobbanásáért. Az orosz elnök szerint a nyugati elitek igyekeznek globális szembenállássá alakítani az ukrajnai helyi konfliktust, azzal a céllal, hogy véglegesen leszámoljanak Moszkvával.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
1 hozzászólás