A Nyugatot tette felelőssé Putyin a háború megindításáért

•  Fotó: Kreml

Fotó: Kreml

A Nyugatot tette felelőssé az ukrajnai háborúért Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a szövetségi parlament két házának együttes ülésén elmondott beszédében. Bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati fegyverzetcsökkentési megállapodásban.

Krónika

2023. február 21., 11:332023. február 21., 11:33

2023. február 21., 13:242023. február 21., 13:24

Az Ukrajna elleni orosz agresszió első évfordulójának küszöbén megtartott beszédben az orosz elnök megismételte az összes korábbi vádat a Nyugattal szemben, azt állítva: Oroszország csak a saját érdekeit védi. Putyin szerint nehéz időszakot élünk, és történelmi változások küszöbén állunk. Az orosz elnök az általa csak „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai háború kapcsán azt mondta: annak célkitűzéseit lépésről lépésre döntik el.

Állítása szerint Oroszország mindent megtett annak érdekében, hogy békés megoldást találjon a Donbasz helyzetére, de a Nyugat „más forgatókönyvet készített elő”.

Szerinte Kijev már a háború tavaly február 24-i megindítása előtt fegyverszállításokról tárgyalt a Nyugattal. Putyin felrótta, hogy a NATO Oroszország határáig terjeszkedett, és egyre nagyobb katonai erőt sorakoztattak fel az orosz határok mentén.

Az orosz elnök azt állította, a Nyugat „cinikus módon megtévesztette „állampolgárait”, Oroszország viszont az érdekeit és a pozícióját védi,

a civilizált világ és a többiek között pedig nem kellene megosztottságnak lennie. Putyin szerint kizárólag az Egyesült Államok tart fenn katonai támaszpontokat szerte a világban, és az Egyesült Államok mondta fel egyoldalúan a nemzetközi egyezményeket.

„Ők (a Nyugat – szerk. megj.) kezdték ezt a háborút, mi mindent megtettünk, hogy megállítsuk, de Szevasztopol és a Krím volt a következő célpont” – állította Putyin.

Az orosz elnök – aki a háború elindítása óta először tartott évértékelőt – azt hangoztatta, hogy a nyugati elitek nem rejtik véka alá: céljuk az, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra és véglegesen leszámoljanak vele.

„Ők azok, akik elkezdték a háborút. És mi erőt alkalmazunk, hogy befejezzük” – mondta.

Az orosz elnök szerint a Nyugat célja „a korlátlan hatalom”, a tét pedig több trillió dollár.

Úgy vélekedett, a Nyugat már hosszú ideje elkezdte Ukrajna oroszellenessé alakítását.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Kijev katonai egységei náci jelképeket használnak, ám Nyugaton ez senkinek sem szúr szemet. Putyin szerint az Oroszország-ellenes projekt azt jelenti, hogy Kelet felé csatornázzák be az agressziót egy európai háború érdekében. Az orosz elnök azt állította: az ukrajnai helyzet eszkalációért a nyugati elit a felelős, a Nyugat globálissá akar tenni egy lokális konfliktust.

Putyin szerint Oroszország léte forog kockán, ám országát lehetetlen legyőzni a harctéren.

Az orosz államfő beszédében arra is kitért: az anglikán egyház nemileg semleges istenfogalom bevezetését fontolgatja, de Oroszországban sohasem fognak úgy eljárni, mint a nyugati elit, és nem kezdenek „boszorkányüldözésbe”. Putyin állítása szerint a Nyugat megpróbálja megosztani az oroszokat, és árulókra fogad, de az oroszok többsége támogatta a Donbasz „védelmét” célzó orosz akciókat, amiért köszönetet is mondott az orosz népnek.

Az orosz elnök szerint az „új területek” – azaz az Ukrajnától illegális népszavazásokkal „elcsatolt” régiók – „a nácik fenyegetései ellenére” az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntöttek, Moszkva pedig szociális támogatási programokat indít ezeken a területeken.

Putyin azt mondta: mindent megtesznek azért, hogy visszatérjen a béke, az orosz katonák pedig „a jövőért és a történelmi igazságtételért” harcolnak.

Mint mondta, mivel megérti, milyen nehéz a harctéren elesett katonák hozzátartozóinak helyzete, különleges alapot hoznak létre a veteránok és a halott katonák hozzátartozóinak megsegítésére. Leszögezte, minél nagyobb lesz az Ukrajnának szállított fegyverek hatótávolsága, annál messzebbre fogja Oroszország eltolni a határaitól a fenyegetést. Arra is kitért, hogy az orosz hadsereg és haditengerészet megerősítését célzó következő lépésekhez figyelembe kell venni a „különleges katonai művelet” tapasztalatait, és az orosz haderő minden elemét magas szintre kell fejleszteni.

Az orosz elnök szerint a Nyugat a gazdaság terén is harcol Oroszország ellen, de kudarcot fog vallani.

A szankciók kapcsán arról beszélt, hogy a Nyugat áremelkedéseket és a munkahelyek elvesztését idézte elő, és azzal vádolta meg a nyugatiakat, hogy ellopták Oroszország Forex-tartalékait és aranyát. Szerinte a cél az, hogy szenvedést okozzanak az orosz népnek, ám az orosz gazdaság jóval erősebbnek bizonyult, mint azt Nyugaton hitték, az ország minden erőforrással rendelkezik, amire szüksége van.

A gazdaság témájánál maradva kijelentette, olyan nemzetközi fizetési rendszer kiépítése, amely csökkenti a Nyugattal szembeni függést.

Állítása szerint az utóbbi időben megkétszereződött a rubel aránya a nemzetközi tranzakciókban. Putyin szerint Oroszországban rekord gabonatermés volt, ennek nyomán 2023 végére 60 millió tonnára kívánja növelni az orosz gabonaexportot. Hozzátette, az ukrán gabona exportjának akadályozása az elmúlt évben felfelé tolta az árakat globális szinten.

A jövőre vonatkozó tervei kapcsán kifejtette, a szorosabb gazdasági kötelékek megteremtése érdekében

Kazanyig, illetve Mongóliáig és Kínáig kell kiterjeszteni az autópálya-hálózatot, egyúttal egy észak-déli folyosót is ki szeretne alakítani, javítandó az összeköttetést Indiával, Iránnal és a Közel-Kelettel.

A terv része a vasútvonalak korszerűsítése és az északi hajózási útvonalak fejlesztése is. Putyin szerint az orosz bankrendszer stabil, és az ország nem szorul külföldi hitelekre. Úgy vélekedett, hogy az orosz infláció 4 százalékos lesz, ami alacsonyabb, mint Nyugaton.

A gazdasági, oktatási és tudományos fejlesztések kapcsán arra is kitért, hogy

Oroszország jövőbeni fejlődésének élén azoknak kell állniuk, akik Fehéroroszországban és a Donbaszban születtek és nevelkedtek, illetve akik utóbbi régió „függetlenségéért” harcoltak.

Putyin üzent az orosz oligarcháknak is, akik szerinte túl sokat költöttek palotákra és jachtokra, de túl keveset az ország fejlesztésére. Szerinte egyesek egyszerű jövedelemforrásként tekintettek Oroszországra, most azonban „a Nyugat kirabolta őket”. A nyugati szankciók kapcsán megjegyezte: az egyszerű orosz polgárok nem amiatt háborodtak fel, mert egyesek elvesztették hatalmas nyugati bankbetéteiket, senki sem sajnálja azokat, akik palotákat és jachtokat veszítettek el. Az elnök ennek nyomán arra szólította fel az oligarchákat, hogy mostantól a hazájukkal működjenek együtt.

A jövő évi orosz elnökválasztás kapcsán kifejtette: az a törvények és az alkotmány szellemében zajlik majd.

„Mindannyiunknak egyesítenünk kell erőfeszítéseinket, felelősségünket és jogainkat, hogy megvédjük a legfőbb történelmi jogot: Oroszország ahhoz való jogát, hogy erős legyen” – mondta Putyin.

A nemzetközi helyzetre visszatérve bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati fegyverzetcsökkentési megállapodásban Felrótta, hogy az Egyesült Államok és a NATO nem tette lehetővé a stratégiai atomarzenálja ellenőrzését, amivel szerinte lépésről lépésre felszámolták a világ biztonságát szavatoló és a fegyverzetellenőrzési rendszert. Állítása szerint az amerikai, a brit és a francia atomfegyverek mind Oroszországot veszik célba.

Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy nukleáris fegyverekkel akar teszteket végrehajtani. Leszögezte: ha az Egyesült Államok ezt teszi, Oroszország is megteszi. Hozzátette, hogy Oroszország nem lép elsőként, de azonnal reagál, ha az Egyesült Államok lép.

Putyin beszéde hozzávetőlegesen egy és háromnegyed órán át tartott, közben többször állva megtapsolta a hallgatóság.

Kedden este Joe Biden amerikai elnök Varsóban mond beszédet a háború első évfordulójára készülve, ebben pedig az előzetes várakozások szerint reagálni fog Putyin beszédére.

Blinken: Putyin ukrajnai háborúja stratégiai kudarc
Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja minden szempontból stratégiai kudarc – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Athénban. „Egy évvel azután, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, egyértelművé vált, hogy háborúja minden szempontból stratégiai kudarc” – szögezte le Blinken görög kollégájával, Nikosz Dendiasszal közös sajtótájékoztatóján. Blinken hétfőn érkezett kétnapos látogatásra Görögországba. Előtte Törökországban járt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 22., kedd

Drámaian csökkent Ukrajna lakossága a háború kezdete óta

Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.

Drámaian csökkent Ukrajna lakossága a háború kezdete óta
2024. október 22., kedd

Kizárnák a kormányalakításból a választáson győztes Osztrák Szabadságpártot

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.

Kizárnák a kormányalakításból a választáson győztes Osztrák Szabadságpártot
2024. október 22., kedd

Ukrajnának szánt pénzügyi támogatási csomagot hagyott jóvá az Európai Parlament

Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.

Ukrajnának szánt pénzügyi támogatási csomagot hagyott jóvá az Európai Parlament
2024. október 22., kedd

Észak-Korea szerint „alaptalan pletyka”, hogy tízezer katonát küldött az oroszok megsegítésére Ukrajnába

Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.

Észak-Korea szerint „alaptalan pletyka”, hogy tízezer katonát küldött az oroszok megsegítésére Ukrajnába
2024. október 22., kedd

EU: Oroszországnak kell megfizetnie az Ukrajnában okozott károk költségeit

Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.

EU: Oroszországnak kell megfizetnie az Ukrajnában okozott károk költségeit
2024. október 22., kedd

Az Egyesült Államok és az Európai Bizottság örül az uniós csatlakozásról tartott moldovai népszavazás eredményének

Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.

Az Egyesült Államok és az Európai Bizottság örül az uniós csatlakozásról tartott moldovai népszavazás eredményének
2024. október 22., kedd

Amerika: nincs esély a libanoni és a gázai tűzszünetre

A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .

Amerika: nincs esély a libanoni és a gázai tűzszünetre
2024. október 22., kedd

Moszkva mélyíti az együttműködést Észak-Koreával, Washington újabb katonai segélyt nyújt Ukrajnának

Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.

Moszkva mélyíti az együttműködést Észak-Koreával, Washington újabb katonai segélyt nyújt Ukrajnának
2024. október 22., kedd

Elemző a Krónikának: a moldovai társadalom megosztottágát jelzi a népszavazás eredménye

A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.

Elemző a Krónikának: a moldovai társadalom megosztottágát jelzi a népszavazás eredménye
2024. október 21., hétfő

Román külügy: Oroszország masszívan beavatkozott a moldovai választásokba

Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.

Román külügy: Oroszország masszívan beavatkozott a moldovai választásokba