A lengyel halálos áldozatokat követelő incidens után kérdéses, hogy milyen irányt vesz az orosz–ukrán háború
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
A Lengyelországba csapódott, halálos áldozatokat követelő ukrán rakéta kapcsán felmerül a kérdés, ezek után milyen irányt vesz az orosz–ukrán háború. A lapunkban idézett politikai szakértők az érdekek számbavételével arra keresik a választ, zavart-e valakiket, hogy esély volt a béketárgyalásokra, vagy épp most érkezett el azok ideje.
2022. november 21., 16:302022. november 21., 16:30
A múlt héten a lengyel területre csapódott ukrán rakéta okozta sokk után felmerül a kérdés, milyen irányt vesz ezután az orosz–ukrán háború. Nemzetközi politikai szakértők az érdekek számbavételével arra keresik a választ, zavart-e valakiket, hogy esély volt a béketárgyalásokra, vagy éppen most kerültünk közelebb azokhoz.
George Friedman nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó amerikai geopolitikai stratéga, a Geopolitical Futures nevű, globális események menetét elemző és előrejelző online kiadvány alapítója a lengyelországi rakétabecsapódásról azt mondta, önmagában az eseménynek kevés következménye van.
A magyar származású, nemzetközileg elismert elemző úgy véli, Washington szemszögéből nézve kijelenthető, ez az incidens alkalmat adott egy stratégiai jelentőségű gesztusra. Friedman szerint ezért a Kreml, ha hálás nem is, de legalább tisztelettudó lehet egy ideig.
„Számomra egyértelmű, hogy közel vagyunk a béketárgyalásokhoz” – jelentette ki az Indexnek a geopolitikai stratéga. Azt is elmondta:
Friedman szerint a múltban a földrészt szétszaggató kegyetlen fegyveres konfliktusok ellenére úgy tűnik, a mai Európa azt hitte, hogy a háborúk egyszer már megtörténtek, és többé nem fognak. Más szakértők azt feltételezik, hogy a történtek után erős tartalmú üzenet érkezhetett Moszkvába, mert a háttérben a titkosszolgálatok nyilvánvalóan tárgyalnak egymással.
Tálas Péter, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója szerint ezért van egyre kevesebb nyilatkozat például a nukleáris fegyverek bevetéséről.
Moszkvát arra figyelmeztethették, hogy ha az infrastruktúra elleni támadás nem is fog megszűnni, de az átlövésektől tartózkodjanak az oroszok. A herszoni kivonulás mögött is valamiféle megállapodást sejtenek, mert nem menekülés volt, hanem szisztematikus, szabad elvonulást engedtek az ukránok – magyarázta az Inforádiónak Tálas Péter.
Fontos lesz az az üzenet, amit majd közvetítenek, ahogy a G20-ak elítélő nyilatkozata is, amit Kína is aláírt. „Kína egyre nehezebben veszi ezt a háborút, ez a globális érdekeit sérti. Rá akarja venni a feleket, hogy fejezzék be a háborút” – idézte Kaiser Ferencet az Inforádió. Szerinte a feszültséget élező Volodimir Zelenszkijre is rászólhattak a háttérből. A kérdésre, hogy ki utasíthatja az ukrán elnököt, a szakértő így válaszolt: „aki fizeti a prímást. Az amerikaiak adják a legtöbb pénzt és eszközt, persze kérni mások is kérhetnek.”
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Az NKE docense úgy véli, a háború remek eszköz az Egyesült Államoknak, mert 42 milliárd dollárt adott eddig Ukrajnának, az éves katonai költségvetése 800 milliárd, így aprópénzért meg tudja gyengíteni egy komoly riválisát. Hozzátette, Washingtonnak ugyanakkor nem érdeke Oroszország túlzott meggyengülése, nehogy Kína a szárnyai alá vegye.
– fogalmazott Kaiser.
Cozmin Gușă politikai elemző szerint amikor egy esetleges deeszkalációról kezdenek beszélni, az ellenérdekelt erők azonnal kreálnak egy olyan helyzetet, amely gerjeszti a feszültséget. Facebook-bejegyzésében az egykori szociáldemokrata politikus azt írta, a lengyel földre zuhant rakéta egy olyan nagyobb terv része lehet,
„A szerencsétlen lengyelországi incidensnek – melyet a béketárgyalások blokkolásának céljával idéztek elő – bumerángeffektusa is lehet, felgyorsíthatja a háború körüli igazi motivációk átláthatóságának folyamatát” – fogalmazott Gușă.
Hozzátette ugyanakkor: ha mégsem így alakulnak a dolgok, megsokasodnak a mostanihoz hasonló események, a lengyelországi, magyarországi, romániai „NATO-állampolgárok” pedig azzal a tudattal fogják párnára hajtani a fejüket este, hogy egy bomba hullhat a lakásukra.
„Csakhogy ők éppenséggel a NATO védőernyőjének oltalmára számítanak, s nem arra, hogy a szövetségesek repülője csupán kövesse a rakétát a civil célpontok felé, ahogyan az a minapi esetben történt” – írta a politikai elemző.
Kisiklott a Kolozsvár felől Budapestre tartó InterCity vonat a Keleti pályaudvar közelében vasárnap este, emiatt jelentős korlátozásokra, késésekre, vonatkimaradásokra kell számítani – közölte a vasúttársaság honlapján a Mávinform.
Moszkva jegyzékben követelt konzuli hozzáférést a Telegram közösségimédia-szolgáltató őrizetbe vett alapítójához, Pavel Durovhoz, de Párizs az üzletember francia állampolgárságát tekinti elsődlegesnek.
Egyetlen keresztény egyházat se szüntessenek be közvetlenül vagy közvetetten – hangoztatta Ferenc pápa a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap, miután Volodimir Zelenszkij aláírta az ukrán ortodox egyház betiltásáról szóló törvényt.
Az izraeli hadsereg (IDF) vasárnap helyi idő szerint reggel 5 óra előtt megelőző támadást indított Dél-Libanonban, majd rövid időn belül a libanoni síita Hezbollah mozgalom több mint 320 lövedéket és drónt indított Izrael északi része felé.
Kormányforrások szerint az amerikai egyesült államokbeli hatóságok várhatóan október 15-én jelentik be a román állampolgárok számára a jövő évtől alkalmazandó vízummentességről szóló határozatot.
Ukrajna pénteken közölte, hogy az Egyesült Államok által szállított precíziós siklóbombákat vetett be a Kurszki terület elleni légicsapásokban, és azt állította, hogy visszafoglalt „bizonyos területet” a kelet-ukrajnai Harkiv megyében.
Lemondott európai parlamenti képviselői, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki tisztségéről Győrffy Balázs, és a Fideszből is kilépett, miután előző éjjel tettlegességig fajuló vitába keveredett egy nővel.
Hadgyakorlat közben egy közeli falut találtak el egy Lengyelországba vezényelt román katonai egység tagjai – tudatta pénteken a román védelmi minisztérium.
Újabb fegyverek eladását hagyta jóvá Románia számára az Egyesült Államok: a tranzakció keretében Bukarest AIM-120 AMRAAM levegő-levegő rakétákat vásárol, hogy a román légierő számára fejlett levegő-levegő képességeket biztosítson.
Kamala Harris „új és előrevivő utat” ajánlott amerikai elnökké választása esetére Chicagóban csütörtökön, amikor a demokraták elnökjelölő konvenciót lezáró beszédében hivatalosan elfogadta pártja jelöltségét csütörtökön.
szóljon hozzá!