Balog Zoltán: a reformáció vezetett el a magyar közösségtudat kialakulásához

Balog Zoltán (archív felvétel) •  Fotó: Gecse Noémi

Balog Zoltán (archív felvétel)

Fotó: Gecse Noémi

A reformáció vezetett el a magyar közösségtudat kialakulásához – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap szombati számában.

MTI

2017. augusztus 26., 16:452017. augusztus 26., 16:45

A reformáció kezdetének 500. évfordulójára szervezett németországi megemlékezések keretében Wittenbergben rendezett magyar napok alkalmából a FAZ tudósítójával, Stephan Löwensteinnel folytatott beszélgetés alapján készült összeállítás szerint Balog Zoltán arra a kérdésre, hogy miért terjedt el oly gyorsan a reformáció Magyarországon, kiemelte, hogy a Mohács után három részre szakadt országban, ebben a „nyomorúságos helyzetben” sokan feltették a kérdést, vajon miért „bünteti Isten” Magyarországot.

A protestáns válasz erre az, hogy

a nemesek, az uralkodók és az egyház bűnei miatt a nemzet „babiloni fogságba”, az Oszmán Birodalom uralma alá került, de irgalmat nyerhet, ha közösségként megbánja tetteit és megújul.

Ez „spirituálisan és szociálisan nagyon erős prédikáció volt”, így a magyarok 80 százaléka a protestantizmust választotta.

Valójában a reformáció vezetett el igazán annak az új öntudatnak, önfelfogásnak a kifejlődéséhez, amely szerint a nép egésze a közösséghez tartozik, függetlenül a hierarchikus rendtől – mondta Balog Zoltán, kiemelve: egyfajta demokratizálódást is jelentett az az egyházi gyakorlat, hogy a presbitériumban egymás mellett ülő nemes embernek és jobbágynak egyaránt egy szavazati joga volt.

Kulturális értelemben a biblia magyar nyelvű fordításának volt a legnagyobb jelentősége, a XVI. és a XVII. században pedig a vallásszabadság ügyében a Habsburgokkal kialakult konfliktusok összekapcsolódtak a függetlenség ügyével. Így a közösségi és vallási függetlenségi törekvések „kölcsönösen erősítették egymást” – mutatott rá a miniszter.

Kiemelte: nem véletlen, hogy Bethlen Gábortól Kossuth Lajosig felkelők, lázadók egész sora protestáns volt, de ide tartozik Bethlen István is, aki konszolidálta Magyarországot az első világháború és Trianon után.

E függetlenségi harcosok számára alapvető volt az a „protestáns gondolat”, hogy önállóvá kell válni és helyt kell állni.

A predesztináció tanából származó bizalom Istenben, de „egyfajta kiválasztottságtudat” is, miszerint „mi, magyarok valami magasabbra vagyunk hivatottak a kereszténység védelmezőiként Európa déli határán”, mind-mind „nagyon erősen hozzátartozik a protestáns öntudathoz”. Később pedig, amikor a protestánsok az ellenreformáció révén kisebbségbe kerültek, az is részévé vált ennek az öntudatnak, hogy a közösség tagjaként kell gondolkodni, „az egész közösség nevében kell megszólalni, és az egész közösséget meg kell szólítani” – mondta Balog Zoltán.

Fontos, hogy ez a viszony a hit és a közösség között soha nem volt feszültségektől mentes, teológusok és írók rendre bírálatot fogalmaztak meg, amikor úgy érezték, hogy a közösségiség felülkerekedik a vallásosságon – tette hozzá Balog Zoltán.

Hangsúlyozta, hogy „keresztény és zsidó tartalmak nélkül a magyar öntudat pogányság”, és ugyan „pogányként is lehet magyarnak lenni”, de „közösségtudat nélkül azt mondani, hogy keresztény vagyok, és a másik elem nekem nem fontos, az számomra

Idézet
a világpolgárságot jelenti”, amely nem veszi figyelembe a helyi identitást, és ezzel a biblia emberképét sem, amelyben „a lokalitásnak is nagyon erős szerepe van”.

Ez így csupán egy „elszegényített kereszténység”, közösségi kötelékek, közösségi beágyazottság nélkül – fejtette ki a miniszter.

Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy mindez a mai politikára is vonatkoztatható-e, kiemelve: aligha véletlen, hogy a kormány 12 tagja közül öten protestánsok, köztük a református miniszterelnök, Orbán Viktor.

Arra a kérdésre, hogy adódik-e mindebből egyfajta késztetés a hatalmi tömbök közötti lavírozásra, Balog Zoltán azt mondta, hogy „egyértelműen igen, ez így van”. Mohács előtt nem volt erre szükség, mert Magyarország ötszáz évig nagy és független királyság volt Európa közepén, de 1526 után megmutatkozott, mennyire fontos az ország függetlensége és boldogulása érdekében egy minden irányban tevékeny politikát követni a „nagyhatalmak peremén”.

A miniszter utalt a svájci városállamok példájára, de Debrecenre, a protestantizmus magyar fellegvárára is, amely „védőfalak nélküli városként, az Alföld közepén” helytállt annak révén, hogy mindig tárgyalt a szultánnal is, a császárral is és a helyi urakkal is.

Emögött az Isten védelmébe és a predesztinációba vetett hit húzódik meg, amely azt mondatja, hogy „ha szilárd a hitünk, meglesz az erőnk ahhoz, hogy helytálljunk”. Ez pedig „nagyon is lefordítható egy mai alapállásra” – mondta Balog Zoltán a FAZ-nak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 09., péntek

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével

A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével
2025. május 09., péntek

Közösen emlékeztek meg az uniós intézményvezetők a Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról

Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.

Közösen emlékeztek meg az uniós intézményvezetők a Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról
2025. május 09., péntek

Szijjártó: kiutasítottak Magyarországról két ukrán kémet

Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó: kiutasítottak Magyarországról két ukrán kémet
2025. május 09., péntek

Nem csak az elnökválasztás miatt fontos május 18.: aznap tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását

A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.

Nem csak az elnökválasztás miatt fontos május 18.: aznap tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását
2025. május 09., péntek

Friedrich Merz: világossá kell tenni, hogy Európa Ukrajna oldalán áll

Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.

Friedrich Merz: világossá kell tenni, hogy Európa Ukrajna oldalán áll
2025. május 09., péntek

Gulyás Gergely: nincs dolgunk a román választással, de a román elnökkel majd lesz, együttműködésre törekszünk Romániával

A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.

Gulyás Gergely: nincs dolgunk a román választással, de a román elnökkel majd lesz, együttműködésre törekszünk Romániával
2025. május 09., péntek

Megtartotta első miséjét XIV. Leó: az egyházra ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak

A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.

Megtartotta első miséjét XIV. Leó: az egyházra ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak
2025. május 09., péntek

Az ukrán biztonsági szolgálat azt állítja, magyar kémhálózatot leplezett le

Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.

Az ukrán biztonsági szolgálat azt állítja, magyar kémhálózatot leplezett le
2025. május 09., péntek

XIV. Leó pápa, a matematikus-szerzetes

Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?

XIV. Leó pápa, a matematikus-szerzetes
XIV. Leó pápa, a matematikus-szerzetes
2025. május 09., péntek

XIV. Leó pápa, a matematikus-szerzetes

2025. május 09., péntek

Netanjahu: Amerika nélkül is megvédjük magunkat a húszik ellen

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.

Netanjahu: Amerika nélkül is megvédjük magunkat a húszik ellen