Európában korábban többször is voltak komoly károkat okozó árvizek, ám az e heti áradások „mind a vízmennyiség, mind a lezajlásuk hevessége tekintetében rendkívüliek voltak” – állapította meg Kai Schroeter német hidrológus.

Sok európai politikus a globális felmelegedést okolta a történtekért, az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt viszont azzal vádolta őket, hogy eszközként használják fel az árvizeket a környezetvédelmi kérdések napirenden tartásához.

– jelentette ki Schroeter.

A szakember magyarázata szerint a klímaváltozások nyomán a Föld hőmérséklete folyamatosan nő, ezért több víz párolog el, ami nagyobb tömegű párát juttat az atmoszférába, növelve a bőséges esőzések kockázatát.

„A Rajna rendszeresen kiönt, ezért a folyam melletti városok árvízvédelmi gátakat építettek, eltérően a kisebb folyók melletti városoktól és falvaktól” – magyarázta Armin Laschet, az árvizek által erősen sújtott Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormányfője.

„A lassú folyású, hosszabb folyók vízszintje lassabban növekszik, így több idő van a védekezésre” – mondta Schroeter.

Németországban a helyhatóságokat keményen bírálták, amiért nem menekítették ki időben a lakosságot.

– nyilatkozta Hannah Cloke, a nagy-britanniai Reading Egyetem hidrológia professzora.

„Néhány áldozat alábecsülte a veszélyt, és nem tartott be két alapvető szabályt a nagy esőzések idején: először is kerülje a pincéket, ahol a víz behatol. Másodszor pedig azonnal kapcsolja ki az áramot” – mondta Armin Schuster, a természeti katasztrófákra szakosodott állami ügynökség (BKK) elnöke.

Az érintett régiókra az elmúlt hetekben szokatlanul nagy mennyiségű csapadék hullott, a talaj telítődött, és nem tudta felszívni a vizet. Ha a talajt egy mesterséges réteggel fedik le, mint amilyen a cement, akkor kevesebb vizet képes felszívni, ami növeli az árvízveszélyt – közölte az Agerpres.

„Az urbanizációnak szerepe volt abban, ami történt. Vajon negyven évvel ezelőtt is ilyen lesújtó lett volna az áldozatok mérlege?” – tette fel a kérdést Jouzel.