Fotó: Facebook/Minority SafePack
Az Európai Unió Törvényszéke elutasította a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés szervezőinek az Európai Bizottság azon döntése elleni keresetét, amely szerint a brüsszeli testület nem tesz lépéseket új uniós jogszabályalkotásra a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében – erről az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága tájékoztatott szerdán.
2022. november 09., 12:142022. november 09., 12:14
2022. november 09., 13:522022. november 09., 13:52
Mint ismeretes, a Minority SafePack nevű kezdeményezés arra irányul, hogy felszólítsa az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozók védelmének javítására, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére. Miután az Európai Unió Törvényszékének korábbi ítéletét követően az Európai Bizottság tavaly januárban bejegyezte az európai polgári kezdeményezést, és összegyűlt az annak sikerességéhez szükséges egymillió aláírás, úgy döntött, hogy nem teszi meg a számára lehetséges jogalkotási lépéseket.
Az európai polgári kezdeményezést benyújtó szervezet az Európai Bizottság döntését támadta meg a Törvényszéken. A Törvényszék megállapította, hogy az Európai Bizottság eleget tett kötelezettségének a vitatott kezdeményezés tekintetében, amikor úgy ítélte meg, hogy nincs szükség további jogszabályokra.
Az ítélet szerint a brüsszeli testület egyebek mellett jogosan ítélte úgy, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Modern Nyelvek Európai Központja (ECML) által kitűzött célok, tevékenységek és elvégzett feladatok szintén hozzájárulhatnak a kezdeményezésszervezők szándékainak megvalósításhoz, elkerülve ezzel az erőfeszítések megkettőzését és az erőforrások pazarlását. Ezen túlmenően az Európai Bizottság jogosan vélte úgy, hogy az integrációval és a társadalmi kohézióval kapcsolatos cselekvési terve tartalmazza a nemzeti kisebbségek jobb társadalmi integrációjának elősegítését a foglalkoztatáson, az oktatáson és a szociális lehetőségeken keresztül.
Az uniós testület továbbá helyesen ítélte meg azt is, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv – amely megkönnyíti a médiatartalmak vételét és továbbadását az Európai Unió egész területén – tagállami betartása hozzájárul a kezdeményezés céljának eléréséhez, nevezetesen a különböző tagállami eredetű és nyelvű audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférés javításához – tette hozzá ítélete indoklásában az uniós törvényszék.
A politikus szerkesztőségünkkel közölte, a kisebbségi jogokért folytatott küzdelem az EU-ban a szerdai döntéstől függetlenül folytatódik. Hozzátette, a FUEN és a Minority SafePack Kezdeményező Bizottsága, illetve jogászaik elemezni fogják a Törvényszék érvelését, és eldöntik, hogy milyen lépéseket tegyenek, egyelőre valószínűnek tűnik, hogy fellebbezni fognak. „Addig is, a FUEN folytatja munkáját az őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvi csoportok nyelvi és kulturális sokszínűségének védelme és támogatása érdekében, és törekszik megtalálni a kisebbségek számára előnyös javaslatok megvalósításának módját. Már most is képviseljük a kisebbségek érdekeit például az geoblockingról és a műsorszórásról szóló uniós egyeztetéseken a szakma képviselőivel, az MSPI javaslatainak megvalósítása pedig már folyamatban van Németországban, ahol beemelték a koalíciós megállapodásba és a kormányprogramba. Továbbra is lobbizni fogunk azért, hogy javaslatainkat más tagállamokban is ültessék gyakorlatba” – nyilatkozta Vincze Loránt FUEN-elnök az ítélethirdetést követően.
A határozat ellen a közlésétől számított két hónapon és tíz napon belül fellebbezést lehet benyújtani, amely kizárólag jogkérdésekre korlátozódhat.
A RIA orosz állami hírügynökség pénteken közzétett egy videofelvételt, amelyen egy orosz állampolgár beismerte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából robbantotta fel a héten Moszkvában egy katonatiszt gépkocsiját.
Az Európai Unió átutal pénteken másfél milliárd eurót Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből, védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.
További négy rendőrt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség az ártándi határrendészek vesztegetési ügyében – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-t.
Néhány órával a párizsi olimpia megnyitója előtt ismeretlenek több helyszínen is gyújtogattak a francia gyorsvasút-hálózaton.
Helyi lakosok robbanásokat hallottak, ezt követően tüzet jelentettek a megszállt Krím nyugati részén, Novofedorivka városában lévő Szaki katonai repülőtéren – jelentette a Krími szél Telegram-csatorna péntekre virradóra.
A gázai tűzszüneti tárgyalások felgyorsításáról, a túszok kiszabadításáról és a konfliktus kiszélesedésének megelőzéséről tárgyalt Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Fehér Házban csütörtökön.
Hollandia és Dánia a nyár végéig 14 felújított Leopard 2A4 típusú harckocsit küld Ukrajnának – jelentette be a holland védelmi minisztérium csütörtökön.
Kína megerősítette, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében.
Amerika és Izrael összetartását, és a katonai segítség felgyorsítását sürgette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az amerikai kongresszus két házának tagjai előtt mondott beszédében szerdán.
A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését az elnökjelöltségtől Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézett szerdai beszédében.
2 hozzászólás![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)