Fotó: Facebook/Összefogás
A Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Híd párt hozza létre az egységes felvidéki magyar pártot, miután a harmadik tárgyalópartner, az Összefogás nevű szervezetnek tett kompromisszumos javaslataik nem vezettek eredményre – derült ki az MKP és a Híd közös nyilatkozatából, amelyet pénteken juttattak el az MTI-nek.
2021. február 05., 19:192021. február 05., 19:19
2021. február 05., 19:202021. február 05., 19:20
Szlovákiában mintegy másfél éve kezdődött az egységes felvidéki magyar politikai érdekképviselet létrehozását célzó folyamat. A többször is megrekedt folyamat egyik jelentős mozzanata az volt, amikor tavaly augusztusban az MKP, a Híd és az Összefogás mozgalom szándéknyilatkozatot írt alá az érdekképviselet létrehozásáról. Tavaly decemberben a folyamat új szakaszához érkezett, amikor az érdemi választói támogatottsággal rendelkező két párt, az MKP és a Híd elnökei bejelentették: a pártegyesítés kérdéseinek 95 százalékában már megegyeztek.
A decemberi megegyezést követően, annak két résztvevője újabb kompromisszumos javaslatokat tett az Összefogásnak, ám a hárompárti megegyezést így sem jött létre.
„Be kell látnunk, az MKP és a Híd januári kompromisszumos javaslatai nem jelentettek elmozdulást a hárompárti megegyezés irányába, és a folytatódó tárgyalások sem vezettek eredményre. A polgárok azt várják tőlünk, hogy az elhúzódó tárgyalások helyett a mindennapi problémáikra kínáljunk megoldást” – írta közös nyilatkozatában az MKP és a Híd. Rámutattak: a felvidéki magyarságot ez a két párt osztotta meg tíz éven át, most ők lesznek azok, amelyek összekötik.
Az Összefogás mozgalom közleményében rámutatott: sajnálattal, de elfogadja a helyzetet. Az Összefogás mozgalom 2019 őszén jött létre, alapítói akkor azt hangsúlyozták, hogy céljuk a felvidéki magyar politikai egység megteremtése, nem pedig további megosztása.
Európa progresszív liberális óceánjában jelenleg Magyarország a különbözőség szigete, a megfelelő hely, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Orosz rakétatámadás érte szerda reggel az észak-ukrajnai Csernyihiv városát, legkevesebb nyolcan meghaltak, 18-an megsebesültek – közölte a Telegramon Olekszandr Lomako polgármester.
Az európai polgárok többsége érdeklődik a júniusi európai parlamenti választások iránt, a romániai szavazók is jelentős arányban el kívánnak menni szavazni – derül ki az EP által megrendelt legfrissebb Eurobarométer felmérésből.
Mihai Popşoi moldovai külügyminiszter kedden az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén (PACE) felszólította Oroszországot, hogy vonja ki csapatait és fegyvereit Dnyeszteren túli területéről.
Az amerikai repülőgépek nem fognak az ukrán légtérben repülni, hogy felvegyék a harcot az orosz támadásokkal szemben – közölte Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.
Külföldi miniszterelnökök, illetve még a nemzeti konzervativizmussal kritikus szervezetek képviselői is elítélik, hogy betiltottak Brüsszelben egy konzervatív konferenciát, amelyet amúgy is csak a harmadik lehetséges helyszínen tudtak elkezdeni.
Miközben Izrael még mindig nem válaszolt az ellen Irán által indított rakéta- és dróntámadásra, és az izraeli háború kabinet szerdán újra összeül a helyzet megvitatására, a világ vezetői nyugalomra intenek.
Irán „mind ez idáig soha nem használt fegyverekkel, másodpercek alatt” adna választ egy esetleges izraeli támadásra – szögezte le hétfő este az iráni külügyminiszter-helyettes az állami televíziónak adott interjújában.
Terrorcselekménynek minősítette az ausztrál rendőrség kedden azt a késes támadást, amelyet előző nap követtek el egy sydney-i asszír keresztény templomban, és bejelentették a feltételezett elkövető, egy 16 éves fiú őrizetbe vételét is.
Kigyulladt a dán főváros egykori tőzsdéjének történelmi épülete, a hatóságok a környező utcákat lezárták – közölte a dán rendőrség kedden az X közösségi oldalon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!