Az EU nélkül román–magyar háború jöhet? – Yuval Noah Harari szerint az európaiak ma természetes állapotként fogják fel a békét

Pataky István 2019. június 18., 13:17 utolsó módosítás: 2019. június 18., 13:28

Nem lehetne kizárni egy háborús konfliktust Románia és Magyarország között, ha az Európai Unió összeomlana – véli Yuval Noah Harari világhírű történész. A Sapiens, a Homo Deus és 21 lecke a 21. századnak című műveivel a világ egyik legismertebb gondolkodójává vált izraeli egyetemi oktató a Dilema Veche hetilapnak adott interjút. Májusban Budapesten tartott előadást a nacionalizmusról.

Yuval Noah Harari úgy véli: nem „abszolút gonosz” a nacionalizmus Fotó: Facebook/Yuval Noah Harari

Meghökkentő megállapítást tett a kelet-európai viszonyokról, ezen belül is a román–magyar kapcsolatokról Yuval Noah Harari izraeli történész, író. A jeruzsálemi Héber Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója a Dilema Veche hetilapnak adott interjúban a kelet-európai demokráciák állapotát firtató kérdésre azt mondta, sokszor egy szakadék választja el a várakozásokat a valóságtól, s ez különösen így van olyan forradalmak idején, mint amilyenek Európa e térségében zajlottak a kommunizmus megdöntésekor. Szerinte ezeket a várakozásokat rövid idő alatt lehetetlen megvalósítani, ami az emberek illúzióvesztéséhez vezet. Mint a világhírű történész fogalmazott, a boldogság nem feltétlenül a külső feltételektől függ, hanem annak függvénye, hogy mire vágysz, s mid van.

Az európaiak ma a történelem legbékésebb időszakát élik. De az emberek csak ritkán gondolnak a békére, mivel azt egy közhelyes dolognak, nem valamiféle drága ajándéknak tartják, amit nehezen szereztek meg. Elsősorban a gazdasági nehézségekre összpontosítanak, hiszen a békét természetes állapotként fogják fel. Ha az Európai Unió összeomlana, a háborúk kitörésének lehetősége újra megjelenne. Elképzelhető lenne egy konfliktus Magyarország és Románia között”

– mondta a történész, aki a napokban Bukarestben tartott előadást.

Egyébként a népszerű gondolkodó – akinek Sapiens című könyvét negyvenöt nyelvre fordították le, s közel másfél millió példányban kelt el – májusban a magyar fővárosban is megfordult. Budapesti előadásának témája a nacionalizmus volt. Mint hangsúlyozta,

a nacionalizmust nem szabad egyfajta „abszolút gonosznak” tekinteni, hiszen a szélesebb összetartozásra való emberi törekvés fontos vívmánya.

Harari az ősi törzsi viszonyokból vezette le a nacionalizmus kialakulását, azokból az időkből, amikor egy-egy közösségben mindenkit rokoni viszonyok fűztek egymáshoz. Ekkor még mindenki ismert mindenkit. Aztán ezek a közösségek bővülni kezdtek először barátokkal, majd idegenekkel, egészen odáig, hogy egy-egy ember már csupán közösségének legfeljebb egy százalékát ismerhette, mégis összekötötte őket a nyelv, az életmód, a szokások. Figyelmeztetett azonban, hogy a nemzeti érzés csupán néhány száz évvel ezelőtt alakult ki, „nem természetes része az ember biológiai fejlődésének”.

A Szeretlek Magyarország című portál által idézett történész szerint az igazi „nacionalista” előtérbe helyezi a nemzeti érdeket a rokoni kapcsolatoknál, politikai ellenfeleit nem tekinti ellenségeknek, nem szít ellenük gyűlöletet, és figyel az idegenekre is.

Ott erős igazán a demokrácia, ahol erős az igazi nemzeti érzés, annak gyengülése belső konfliktusokhoz, gyűlölködéshez vezet”

– mondta Budapesten Hariri, példaként Szíriát, Irakot és nem utolsósorban a mai Egyesült Államokat említve. Yuval Noah Harari szerint a nacionalisták között is létezik a Jó, a Rossz és a Csúf: az első szereti hazáját, de van benne empátia más nemzetek iránt is, a második konfliktusra törekszik a nemzetek között, a harmadik pedig saját országán belül szít társadalmi feszültséget.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat