HIRDETÉS
Kárpátalja jelenlegi tizenhárom járásából mindössze három vagy négy marad, amennyiben a tervek szerint alakul a decentralizációs céllal indított területi, adminisztrációs átalakítás. Az újonnan létrehozandó, nagyobb járásokban látványosan csökkenhet a magyarság aránya. Brenzovics László, a a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azt mondta, a közigazgatási reform végrehajtása során mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a településtársulások létrehozása során a legmesszemenőbben érvényesüljenek a kárpátaljai magyarok érdekei, és lehetőleg Beregszász központtal alakuljon a környező falvak bevonásával egy olyan magot képező társulás, amely magyar szempontból rendkívüli fontossággal bírna.
A KMKSZ álláspontja szerint a reformnak tekintettel kell lennie Kárpátalja soknemzetiségű összetételére, illetve a térség több történelmileg kialakult sajátos régiójára.
Jurij Hanuscsak, a kárpátaljai regionális területfejlesztési intézet igazgatója nemrég jelentette be: Kárpátalján három járás alakulhat Ungvár, Munkács és Huszt központtal. Mint arról a Magyar Nemzet című napilap tudósítója beszámolt, a jelenlegi, kisebb Ungvári járásban 29 ezer magyar él, az új leosztásban 250 ezerre duzzadna a járás lakossága, azaz a közösség aránya alig haladná meg a tíz százalékot. De olyan hírek is vannak, melyek szerint técsői vagy rahói központtal egy negyedik járást is kialakítanának.
A legnagyobb magyar járást, a Beregszászit a Munkács központúhoz sorolnák, ahol a várható 430 ezer fős lakosságban valósággal feloldódna a magyarság.
Az ugocsai magyarság központja pedig Nagyszőlős helyett a jövőben Huszt volna, s 310 ezer fősre duzzadna az összlakosság. Ezek a számok négy járásra vonatkoznak, de amennyiben csak három marad, még rosszabbul festene az összkép – írt a budapesti lap. A járások összevonásáról szeptember 26-i ülésén dönthet a megyei tanács. Tóth Mihály Kijevben élő alkotmányjogász az ungvári szerkesztésű Kárpáti Igaz Szónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a folyamat alkotmányellenes. „E nagy horderejű reformot, mely magában foglalja az ország közigazgatási berendezkedésének teljes átformálását, az alkotmány megfelelő módosítása nélkül elindítani vagy a szakértelem hiányáról, vagy kalandorságról tanúskodik” – fogalmazott Tóth Mihály.
Brenzovics László KMKSZ-elnök szerint egyelőre nincs jele annak, hogy az új ukrán hatalom készen állna a kisebbségi jogokat csorbító oktatási és nyelvtörvény módosítására, és nem mutatkoznak a javulás jelei az ukrán–magyar viszonyban sem. A július 21-én lezajlott ukrajnai parlamenti választásokról szólva a politikus arra emlékeztetett: a voksolás öt év magyarellenes kampány, fenyegettetés és intézkedések árnyékában zajlott, ami jelentős mértékben oka az alacsony magyar részvételnek. Ennek következményeként nem sikerült magyar jelölteket bejuttatni az ukrán parlamentbe. A KMKSZ sajnálatosnak tartja, hogy az új ukrán parlament megalakulásával sem történtek változások a magyarság ellen irányuló vegzálások terén, és elszomorítónak nevezi a magyar intézményeket célzó eljárások folytatását az állítólagos szeparatizmus gyanújával.
