Feloldódnak? A közigazgatási átrendezés rendkívül hátrányos lehet a magyarok számára
Ukrajnában a választások után is folytatódik a kárpátaljai magyarok üldözése, a magyarellenes rágalomhadjárat, és folytatódnak a magyar intézmények ellen állítólagos szeparatizmus címén indított büntetőeljárások. Ráadásul a tervezett közigazgatási reformnak is a magyarság láthatja a kárát.
2019. szeptember 26., 11:532019. szeptember 26., 11:53
2019. szeptember 26., 12:212019. szeptember 26., 12:21
Kárpátalja jelenlegi tizenhárom járásából mindössze három vagy négy marad, amennyiben a tervek szerint alakul a decentralizációs céllal indított területi, adminisztrációs átalakítás. Az újonnan létrehozandó, nagyobb járásokban látványosan csökkenhet a magyarság aránya. Brenzovics László, a a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azt mondta, a közigazgatási reform végrehajtása során mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a településtársulások létrehozása során a legmesszemenőbben érvényesüljenek a kárpátaljai magyarok érdekei, és lehetőleg Beregszász központtal alakuljon a környező falvak bevonásával egy olyan magot képező társulás, amely magyar szempontból rendkívüli fontossággal bírna.
Jurij Hanuscsak, a kárpátaljai regionális területfejlesztési intézet igazgatója nemrég jelentette be: Kárpátalján három járás alakulhat Ungvár, Munkács és Huszt központtal. Mint arról a Magyar Nemzet című napilap tudósítója beszámolt, a jelenlegi, kisebb Ungvári járásban 29 ezer magyar él, az új leosztásban 250 ezerre duzzadna a járás lakossága, azaz a közösség aránya alig haladná meg a tíz százalékot. De olyan hírek is vannak, melyek szerint técsői vagy rahói központtal egy negyedik járást is kialakítanának.
Az ugocsai magyarság központja pedig Nagyszőlős helyett a jövőben Huszt volna, s 310 ezer fősre duzzadna az összlakosság. Ezek a számok négy járásra vonatkoznak, de amennyiben csak három marad, még rosszabbul festene az összkép – írt a budapesti lap. A járások összevonásáról szeptember 26-i ülésén dönthet a megyei tanács. Tóth Mihály Kijevben élő alkotmányjogász az ungvári szerkesztésű Kárpáti Igaz Szónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a folyamat alkotmányellenes. „E nagy horderejű reformot, mely magában foglalja az ország közigazgatási berendezkedésének teljes átformálását, az alkotmány megfelelő módosítása nélkül elindítani vagy a szakértelem hiányáról, vagy kalandorságról tanúskodik” – fogalmazott Tóth Mihály.
Brenzovics László KMKSZ-elnök szerint egyelőre nincs jele annak, hogy az új ukrán hatalom készen állna a kisebbségi jogokat csorbító oktatási és nyelvtörvény módosítására, és nem mutatkoznak a javulás jelei az ukrán–magyar viszonyban sem. A július 21-én lezajlott ukrajnai parlamenti választásokról szólva a politikus arra emlékeztetett: a voksolás öt év magyarellenes kampány, fenyegettetés és intézkedések árnyékában zajlott, ami jelentős mértékben oka az alacsony magyar részvételnek. Ennek következményeként nem sikerült magyar jelölteket bejuttatni az ukrán parlamentbe. A KMKSZ sajnálatosnak tartja, hogy az új ukrán parlament megalakulásával sem történtek változások a magyarság ellen irányuló vegzálások terén, és elszomorítónak nevezi a magyar intézményeket célzó eljárások folytatását az állítólagos szeparatizmus gyanújával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyílt levélben fordult Románia polgáraihoz az Egyesült Államok hét korábbi romániai nagykövete a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt egy héttel.
Három kamion volt érintett abban a balesetben, amely hétfőn történt a magyarországi M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, Ócsa térségében. Az ütközésben egy román állampolgárságú sofőr súlyosan megsérült, női utasa pedig életét vesztette.
Több mint száz drónt vetett be ukrajnai polgári infrastrukturális célpontok ellen az orosz hadsereg hétfőre virradóra, Szumi megyében egy ember meghalt, többen megsebesültek a támadás következtében.
Orbán Viktor kormányfő romániai elnökválasztással kapcsolatos kijelentéseiről is szót ejtett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Élesen bírálta Románia washingtoni nagykövete, Andrei Muraru a George Simion által tett kijelentést, amely szerint köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért kizárta Romániát a Visa Waiver vízummentességi programból.
A holland rendőrség két beépített ügynök révén próbálta meg kideríteni, hogy épségben megvanna-e még a Drents Múzeumból januárban ellopott dák műkincsek, vagy már beolvasztották őket – derült ki a hétvégi beszámolókból.
A Hamász bejelentette, hogy hamarosan szabadon engedi Edan Alexandert, az utolsó ismert élő amerikai túszt, akit Gázában tartanak fogva.
Az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalások feltétele orosz részről az európai és amerikai fegyverszállítások leállítása – nyilatkozott Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője az ABC televízió vasárnapi műsorában.
Romániában is a magyar közösség érdeke az első – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a Mandinernek adott interjújában.
Volodimir Zelenszkij vasárnap közölte, hogy kész lenne csütörtökön Isztambulban találkozni Vlagyimir Putyinnal. A bejelentés előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólította Ukrajna elnökét, azonnal fogadja el Oroszország tárgyalási ajánlatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!