James Mattis nem ért egyet Donald Trump elnök katonai politikájával
Fotó: Nationalinterest.org
Donald Trump amerikai elnök bejelentette csütörtökön, hogy február végén távozik tisztségéből Jim Mattis védelmi miniszter. A tárcavezető lemondó leveléből azt lehet leszűrni, hogy az elnökkel támadt nézeteltérései miatt válik meg tisztségétől.
2018. december 21., 11:312018. december 21., 11:31
2018. december 21., 11:402018. december 21., 11:40
Az amerikai elnök Twitter-üzenetében tájékoztatott arról, hogy Mattis „nyugalmazott tábornok” február végén távozik, miután két évet töltött az ő kormányában. „Mialatt betöltötte a tisztséget, hatalmas előrehaladás történt, kiváltképpen az új haditechnika beszerzésében (az amerikai hadseregnek)” – írta Trump. Hozzátette, hogy Mattis hatalmas segítséget nyújtott neki abban, hogy biztosítsa a szövetségesek és más országok katonai kötelezettségvállalásaik rájuk eső részének kifizetését.
Trump tudatta, hogy hamarosan kinevezi a távozó tárcavezető utódját. Röviddel Trump Twitter-üzenete után tették közzé hírügynökségek
Úgy fogalmaz benne: az elnöknek joga van ahhoz, hogy olyan védelmi minisztere legyen, akinek nézetei jobban illeszkednek az övéihez, ezért azt tartja helyesnek, ha a lemond.
A leköszönő miniszter levelében felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok a szabad világ nélkülözhetetlen állama, de nem védheti meg saját érdekeit szilárd szövetségek megőrzése és az irántuk tanúsított tisztelet nélkül. Washingtonnak határozottnak és félreérthetetlennek kell lennie olyan országokkal, amelyek stratégiai érdekei egyre inkább az amerikai érdekeknek feszülnek.
A Reuters és a CNN magas beosztású kormánytisztviselőkre hivatkozva egybehangzóan közölte, hogy Mattis csütörtökön megbeszélést folytatott Trumppal a Fehér Ház Ovális irodájában, és ekkor tudatta az elnökkel, hogy nem vállalja a továbbiakban a tárca vezetését. Az illetékesek szerint Mattisnak nézeteltérései támadtak Trumppal, de az elnök nem kényszerítette ki a távozását. Hírügynökségek azzal hozzák összefüggésbe Mattis távozását, hogy Trump szerdán úgy döntött, kivonja az amerikai katonákat Szíriából. A Fehér Ház még aznap közölte, hogy meg is kezdődött az amerikai katonák kivonása. Egy névtelenül nyilatkozó magas beosztású kormányilletékes azt közölte a CNN hírtelevízióval, hogy Mattis „hevesen ellenezte” ezt, illetve azt is, hogy esetleg Afganisztánból is kivonják az amerikai katonákat.
Amerikai sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok megkezdi katonái kivonását Afganisztánból is. A The Wall Street Journal információi szerint az elnök már meghozta a döntését erről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!