A Minority SafePack sem „hatotta meg” az uniós döntéshozókat
Fotó: Facebook/Minority SafePack
Az Európai Unió intézményei alig foglalkoznak az őshonos nemzeti kisebbségek jogaival, annak ellenére, hogy a tagállamok lakosságának mintegy 10 százaléka tartozik valamilyen őshonos etnikai kisebbséghez az Alapjogokért Központ kutatása szerint, amelynek eredményét kedden ismertették sajtótájékoztatón Budapesten.
2021. május 25., 16:152021. május 25., 16:15
Kovács István, a központ stratégiai igazgatója szerint ezt jól illusztrálja, hogy annak ellenére sem tartotta szükségesnek az ezzel kapcsolatos jogalkotást az Európai Bizottság, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek uniós jogi védelmét sürgető Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést több mint 1,2 millióan írták alá.
A kutatással a központ hozzá kíván járulni a Konferencia Európa jövőjéről elnevezésű kezdeményezéshez, az anyagot eljuttatják az uniós szervezetekhez – tette hozzá.
Azt mondta:
A Minority SafePack is azt példázza, hogy a demokratikus deficit elkendőzésére létrehozott európai polgári kezdeményezés intézménye is valójában csak „szépségtapasz” – vélekedett Kovács István.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 20–50 millió uniós polgár tekinthető valamely őshonos nemzeti kisebbség tagjának és Írországon, Portugálián és Máltán kívül valamennyi tagállamot érinti a kisebbségi kérdés.
Kifejtette: a probléma elhallgatásának fő oka, hogy az európai intézményrendszert átható liberális gondolkodásmód szerint a mélyebb európai integráció vágya nem fér össze sem a nemzetállami szintű, sem "a tagállami szint alatti nacionalizmussal".
A kutatás szerint miközben az 1980-as években az Európai Parlament (EP) még aktív volt nemzeti kisebbségvédelmi ügyekben, jogköreinek kiterjesztése következtében ezek a kezdeményezések egyre inkább eltűntek, miközben a szexuális kisebbségek jogai kiterjesztésének „egyik fő terepe” az EP.
Ugyan az EP-ben működik frakcióközi kisebbségvédelmi munkacsoport, ám az általa szóba hozott témák 90 százaléka a szexuális kisebbségek jogaival foglalkozik – jelentette ki a projektvezető.
Hozzátette: az is kiderült, hogy
Közölte, uniós szabályozás hiányában az Európai Bíróság tagállami törvények alapján kénytelen ítéletet hozni a nemzeti kisebbségek ügyében. Az elfogultságot mutatja, hogy 1996 és 2020 között szexuális kisebbségek ügyében 17 alkalommal döntött a testület, ám nemzeti kisebbségeket érintő joghátrányokkal alig foglalkozott - tudatta Kovács István.
Szerinte ugyanez jellemző az Európai Unió Alapjogi Ügynökségére is, mivel - mint mondta - a kisebbségi kérdést a szervezet szinte kizárólag a szexuális kisebbségek, a bevándorlók és az etnikai kisebbségek, például a romák oldaláról közelíti meg.
Végül felhívta a figyelmet arra, hogy
Egy Romániáról szóló jelentése szerint a román média és egyes politikusok a magyarok és a többségi lakosság között feszültséget szító megnyilatkozásokat tesznek, illetve kitérnek a magyarok elleni gyűlöletbeszédre focimeccseken – említett példákat.
A Szlovákiával kapcsolatos ET-jelentés pedig ajánlásként fogalmazza meg az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvi tanárok képzésének erősítését – ismertette Kovács István.
Izrael csapást hajtott végre Iránon belül – mondták amerikai tisztségviselők a CNN-nek és a CBS News-nak pénteken. Hozzátették: nem nukleáris célpontról van szó.
Őrizetbe vettek két német-orosz állampolgárt Németországban, akik a gyanú szerint az Ukrajnának szánt katonai támogatás meghiúsítása céljából készültek szabotázsakciókra – közölték csütörtökön a szövetségi ügyészek.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán a kabinet ülésén közölte, hogy Izrael saját maga dönt arról, hogyan válaszol a hétvégi iráni támadásokra.
Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy „sürgősen, légvédelmi eszközök átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését”, valamint szankciók meghozataláról határoztak Iránnal szemben.
Európa progresszív liberális óceánjában jelenleg Magyarország a különbözőség szigete, a megfelelő hely, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Orosz rakétatámadás érte szerda reggel az észak-ukrajnai Csernyihiv városát, legkevesebb nyolcan meghaltak, 18-an megsebesültek – közölte a Telegramon Olekszandr Lomako polgármester.
Az európai polgárok többsége érdeklődik a júniusi európai parlamenti választások iránt, a romániai szavazók is jelentős arányban el kívánnak menni szavazni – derül ki az EP által megrendelt legfrissebb Eurobarométer felmérésből.
Mihai Popşoi moldovai külügyminiszter kedden az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén (PACE) felszólította Oroszországot, hogy vonja ki csapatait és fegyvereit Dnyeszteren túli területéről.
Az amerikai repülőgépek nem fognak az ukrán légtérben repülni, hogy felvegyék a harcot az orosz támadásokkal szemben – közölte Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.
Külföldi miniszterelnökök, illetve még a nemzeti konzervativizmussal kritikus szervezetek képviselői is elítélik, hogy betiltottak Brüsszelben egy konzervatív konferenciát, amelyet amúgy is csak a harmadik lehetséges helyszínen tudtak elkezdeni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!