A Minority SafePack sem „hatotta meg” az uniós döntéshozókat
Fotó: Facebook/Minority SafePack
Az Európai Unió intézményei alig foglalkoznak az őshonos nemzeti kisebbségek jogaival, annak ellenére, hogy a tagállamok lakosságának mintegy 10 százaléka tartozik valamilyen őshonos etnikai kisebbséghez az Alapjogokért Központ kutatása szerint, amelynek eredményét kedden ismertették sajtótájékoztatón Budapesten.
2021. május 25., 16:152021. május 25., 16:15
Kovács István, a központ stratégiai igazgatója szerint ezt jól illusztrálja, hogy annak ellenére sem tartotta szükségesnek az ezzel kapcsolatos jogalkotást az Európai Bizottság, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek uniós jogi védelmét sürgető Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést több mint 1,2 millióan írták alá.
A kutatással a központ hozzá kíván járulni a Konferencia Európa jövőjéről elnevezésű kezdeményezéshez, az anyagot eljuttatják az uniós szervezetekhez – tette hozzá.
Azt mondta:
A Minority SafePack is azt példázza, hogy a demokratikus deficit elkendőzésére létrehozott európai polgári kezdeményezés intézménye is valójában csak „szépségtapasz” – vélekedett Kovács István.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 20–50 millió uniós polgár tekinthető valamely őshonos nemzeti kisebbség tagjának és Írországon, Portugálián és Máltán kívül valamennyi tagállamot érinti a kisebbségi kérdés.
Kifejtette: a probléma elhallgatásának fő oka, hogy az európai intézményrendszert átható liberális gondolkodásmód szerint a mélyebb európai integráció vágya nem fér össze sem a nemzetállami szintű, sem "a tagállami szint alatti nacionalizmussal".
A kutatás szerint miközben az 1980-as években az Európai Parlament (EP) még aktív volt nemzeti kisebbségvédelmi ügyekben, jogköreinek kiterjesztése következtében ezek a kezdeményezések egyre inkább eltűntek, miközben a szexuális kisebbségek jogai kiterjesztésének „egyik fő terepe” az EP.
Ugyan az EP-ben működik frakcióközi kisebbségvédelmi munkacsoport, ám az általa szóba hozott témák 90 százaléka a szexuális kisebbségek jogaival foglalkozik – jelentette ki a projektvezető.
Hozzátette: az is kiderült, hogy
Közölte, uniós szabályozás hiányában az Európai Bíróság tagállami törvények alapján kénytelen ítéletet hozni a nemzeti kisebbségek ügyében. Az elfogultságot mutatja, hogy 1996 és 2020 között szexuális kisebbségek ügyében 17 alkalommal döntött a testület, ám nemzeti kisebbségeket érintő joghátrányokkal alig foglalkozott - tudatta Kovács István.
Szerinte ugyanez jellemző az Európai Unió Alapjogi Ügynökségére is, mivel - mint mondta - a kisebbségi kérdést a szervezet szinte kizárólag a szexuális kisebbségek, a bevándorlók és az etnikai kisebbségek, például a romák oldaláról közelíti meg.
Végül felhívta a figyelmet arra, hogy
Egy Romániáról szóló jelentése szerint a román média és egyes politikusok a magyarok és a többségi lakosság között feszültséget szító megnyilatkozásokat tesznek, illetve kitérnek a magyarok elleni gyűlöletbeszédre focimeccseken – említett példákat.
A Szlovákiával kapcsolatos ET-jelentés pedig ajánlásként fogalmazza meg az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvi tanárok képzésének erősítését – ismertette Kovács István.
A RIA orosz állami hírügynökség pénteken közzétett egy videofelvételt, amelyen egy orosz állampolgár beismerte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából robbantotta fel a héten Moszkvában egy katonatiszt gépkocsiját.
Az Európai Unió átutal pénteken másfél milliárd eurót Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből, védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.
További négy rendőrt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség az ártándi határrendészek vesztegetési ügyében – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-t.
Néhány órával a párizsi olimpia megnyitója előtt ismeretlenek több helyszínen is gyújtogattak a francia gyorsvasút-hálózaton.
Helyi lakosok robbanásokat hallottak, ezt követően tüzet jelentettek a megszállt Krím nyugati részén, Novofedorivka városában lévő Szaki katonai repülőtéren – jelentette a Krími szél Telegram-csatorna péntekre virradóra.
A gázai tűzszüneti tárgyalások felgyorsításáról, a túszok kiszabadításáról és a konfliktus kiszélesedésének megelőzéséről tárgyalt Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Fehér Házban csütörtökön.
Hollandia és Dánia a nyár végéig 14 felújított Leopard 2A4 típusú harckocsit küld Ukrajnának – jelentette be a holland védelmi minisztérium csütörtökön.
Kína megerősítette, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében.
Amerika és Izrael összetartását, és a katonai segítség felgyorsítását sürgette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az amerikai kongresszus két házának tagjai előtt mondott beszédében szerdán.
A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését az elnökjelöltségtől Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézett szerdai beszédében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!