Petro Porosenko
Petro Porosenko leköszönő elnök aláírta szerdán az ukrán nyelvtörvényt, amely ellen több ízben hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát.
2019. május 15., 16:142019. május 15., 16:14
2019. május 15., 17:132019. május 15., 17:13
Porosenko az aláíráskor ismételten hangsúlyozta, hogy az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvény semmilyen formában nem sért más nyelveket.
Reményét fejezte ki, hogy Volodimir Zelenszkij megválasztott elnök hivatalba lépése után az új ukrán vezetés – miután elemezte a jogszabályt – a gyakorlatban is alkalmazni fogja a törvénybe foglalt normákat. Köszönetet mondott a parlamenti képviselőknek, Andrij Parubij házelnöknek, valamint azoknak az aktivistáknak és a kulturális élet azon képviselőinek, akik támogatták a törvény elfogadását.
Andrij Parubij házelnök kedden írta alá a törvényt azután, hogy a parlament elvetette azt a négy előerjesztést, amelyben Moszkva-barát képviselők a jogszabály visszavonását kezdeményezték. A törvényt a parlament április 25-én fogadta el. A jogszabállyal szembeni kisebbségi tiltakozások oka, hogy a törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, valamint az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért való jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.
Kedden a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös levélben kérte Porosenkót, hogy ne írja alá a nyelvtörvényt, mert szerintük az kirekesztő, alapjaiban sérti Ukrajna állampolgárainak emberi jogait, és ellehetetleníti az ukrajnai nemzetiségek anyanyelv-használatát. Zelenszkij korábban azt ígérte, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a törvényt arra vonatkozóan, tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait. Porosenko, illetve a jelenlegi kormány részéről korábban több ízben elhangzott az az ígéret is, hogy a kisebbségi nyelvek védelméről külön törvényt fogadnak majd el, de ilyen tartalmú előterjesztés még nincs a parlament előtt.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.
szóljon hozzá!