Joe Biden amerikai és Andrzej Duda lengyel elnök, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a varsói csúcson
Fotó: Lengyel elnöki hivatal
Szent és sérthetetlen a NATO alapszerződésének 5. cikke – hangsúlyozta Joe Biden amerikai elnök szerdán Varsóban, a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján.
2023. február 22., 18:152023. február 22., 18:15
2023. február 22., 18:302023. február 22., 18:30
Biden felidézte: a B9 egy évvel a Krím félsziget orosz megszállása után, 2015-ben alakult meg. „Most az orosz agresszió újabb évfordulójához közeledünk” – utalt az elnök az Ukrajna ellen tavaly február 24-én megindított orosz támadásra, majd aláhúzta: a NATO egyre szolidárisabb és egységesebb. „Az itt összegyűlt országok idén erősebbé tették a szövetséget, és ez meg is látszik” – fordult Biden a varsói B9 csúcstalálkozón részt vevő államok képviselőihez.
Vlagyimir Putyin orosz elnök további háborúzásra készül, ezért meg kell erősíteni Ukrajna támogatását – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a csúcstalálkozón. „Egy évvel Oroszország Ukrajna elleni támadásának megindítása után látjuk, hogy Putyin nem békére, hanem további háborúzásra készül” – fogalmazott Stoltenberg. Ezért szerinte meg kell erősíteni a Kijevnek nyújtott támogatást, megadni Ukrajnának mindazt, ami szükséges a megmaradásához.
Leszögezte: nem lehet tudni, mikor ér véget a háború. „De ha majd véget ér, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a történelem nem fog megismétlődni” – idézte az MTI Stoltenberget. A katonai szövetség vezetője megengedhetetlennek nevezte, hogy Oroszország „kiragadja magának az európai biztonság újabb és újabb szeleteit”.
Klaus Iohannis államfő a fórumon kijelentette, hogy a NATO keleti szárnyának vezetői kötelesek határozottságot tanúsítani a béke védelmében, és hangsúlyozta, fenn kell maradnia a megnövekedett amerikai katonai jelenlétnek a térségben. Rámutatott, hogy ez a háború csak szenvedést és kétségbeesést hozott, gyilkosságokat, ukránok millióinak elvándorlását, példátlan pusztítást és bizonytalanságot. „Továbbra is elszántan kell teljesítenünk az Ukrajna támogatására tett kötelezettségvállalásainkat, mindaddig, amíg ez szükséges a háború megnyeréséhez. Románia továbbra is ezt fogja tenni. Nem vagyunk egyedül ezzel a célkitűzéssel. Erőfeszítéseink célja és hatóköre transzatlanti jelentőségű” – mondta az államfő a Bukaresti Kilencek (B9) rendkívüli ülésének varsói megnyitóján.
A magyar államfő a varsói csúcsértekezleten kiemelte: régiónk közelmúltbeli történelme arra hívja fel a figyelmet, hogy figyelmünket a béke megteremtésére és megőrzésére kell összpontosítani. Hozzátette: a béke megteremtése után pedig hozzá kell járulni egy demokratikus és virágzó Ukrajna újjáépítéséhez.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!