Fotó: Nézőpont Intézet
A magyarok többsége (70 százalék) elfogadja Novák Katalin döntését – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. A köztársasági elnöki hétfőn benyújtotta a lemondásáról szóló írásbeli nyilatkozatot az Országgyűlésnek.
2024. február 12., 10:552024. február 12., 10:55
2024. február 12., 17:262024. február 12., 17:26
Az M1 által ismertetett felmérés szerint a magyarok több mint négyötöde (85 százalék) hallott a kegyelmi ügyről, amelyre a baloldal lejárató kampányt épített. Mint kiderült, az ügyről értesültek 83 százaléka nem ért egyet a köztársasági elnök kegyelmi döntésével. Mindent egybe vetve
A köztársasági elnök kegyelmének érvényességéhez szükség volt Varga Judit akkori igazságügyi miniszter aláírására is. Az egykori miniszter lemondott jelenlegi országgyűlési képviselői tisztségéről, mely döntéssel szintén egyetért a magyarok 69 százaléka (16 százalékuk nem).
Egyébként a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény értelmében az államfő az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról. Ez megtörtént: a távozását szombaton bejelentő Novák Katalin hétfőn benyújtotta a lemondásáról szóló írásbeli nyilatkozatot az Országgyűlésnek.
A parlament tizenöt napon belül kérheti az államfőt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha az elnök elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
Az új államfő megválasztásáig az elnök tisztséget ideiglenesen az Országgyűlés elnöke tölti be, vagyis jelen esetben Kövér László. Ezen időtartam alatt a parlament elnöki tisztsége az egyik alelnökre száll át.
Az új államfő megválasztását jelölés előzi meg, amelynek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. Államfővé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki elmúlt 35 éves.
Több mint bűn: hiba – hangzik az Antoine de Boulay grófnak, Meurthe megye küldöttének tulajdonított, a napóleoni idők egyik vitatott döntését jellemző bonmot, és most Novák Katalin pedofilügyben hozott kegyelmi döntése is ebbe a kategóriába soroltatott.
Lemondott Novák Katalin a köztársasági elnöki tisztségről. Varga Judit volt igazságügyi miniszter is lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról és az EP-lista vezetéséről is, és visszavonul a közélettől.
Több mint 50 korábbi magas rangú demokrata tisztségviselő sürgette Joe Bident visszalépésre a Fehér Háznak küldött levélben, szombaton ugyanezt kérte újabb kongresszusi képviselő az elnöktől.
Oroszország két héten belül ötödik dróncsapását indította Kijev ellen, az ukrán légvédelmi rendszerek minden pilóta nélküli légi járművet megsemmisítettek, mielőtt azok elérték volna a fővárost – közölte vasárnap az ukrán hadsereg.
Szigorított biztonsági intézkedések közepette tartotta Donald Trump választási gyűlését szombaton Michigan államban, az elsőt az után, hogy egy héttel korábban merényletkísérletet hajtottak végre ellene.
Intenzív légicsapások érték a jemeni Hudajda kikötővárost – közölték szombaton a jemeni húszi lázadók által ellenőrzött médiumok.
Egy lvivi kórházban belehalt péntek esti fejlövésébe egy oroszellenességéről ismert volt ukrán parlamenti képviselőnő, a parlament (Verhovna Rada) egykori alelnöke.
Több személyt őrizetbe vettek a csütörtök este az angliai Leeds egyik városrészében románok főszereplésével kirobbant utcai zavargások résztvevői közül – számolt be a BBC a rendőrségre hivatkozva pénteken este.
Újabb demokrata párti kongresszusi tagok szólították fel Joe Bident visszalépésre az elnökjelöltségtől, és péntekre 32-re bővül a választott politikusok listája, akik új jelöltet szeretnének.
A partnerek támogatásával Ukrajna megpróbálhatja az év végéig lezárni az Oroszországgal folytatott háború forró szakaszát – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy, a BBC-nek adott interjúban.
Üdvözölte a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet pénteken a Nemzetközi Bíróság (ICJ) ítéletét, amely szerint Izrael törvénytelenül tartja megszállva az 1967 óta elfoglalt palesztin területeket.
A CrowdStrike amerikai kiberbiztonsági cég úgy véli, hogy nem biztonsági incidens vagy kibertámadás áll a pénteken kezdődött globális informatikai hiba mögött, a problémát már azonosították, a javítás folyamatban van.
szóljon hozzá!