A magyar élelmiszer-biztonsági hatóság szerint bajok vannak a fehérjeporokkal, a román hatóságok egyelőre hallgatnak

Összetételük szerint minden fehérjepor alapvető összetevője a borsó- és a rizsfehérje volt. Ezeken kívül az egyes fehérjekészítményekben előfordult még tökmag-, kendermag-, napraforgómag-, lenmag-, chia mag-, bab-, mandula- és kókuszfehérje. Származásukat tekintve tíz magyar és hét külföldi előállítású volt, tömegük pedig 300 és 1000 gramm között mozgott.

Nem megfelelő édesítőszerek és élesztőkivonatok

A Nébih laboratóriumaiban végzett élelmiszerbiztonsági és -minőségi vizsgálatok részeként a termékek nehézfém-, allergén-, fehérje-, cukor-, édesítőszer-, valamint vitamin- és ásványianyag-tartalmát is vizsgálták. A fehérjeporok fehérjetartalma széles skálán, 55,8% és 77,7% között mozgott. A mérési eredmények minden esetben igazolták, hogy a valós tartalom megfelel a csomagoláson feltüntetett értéknek.

Az egyik termékhez az ízesített italok kategóriába tartozó növényi fehérjepor termékcsoportban nem alkalmazható édesítőszert használtak. További két édesítőszerrel készült termék sem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, mert a csökkentett energiatartalmuk nem igazolt.

Az érintett négy élelmiszer-vállalkozó ellen élelmiszerminőségi hiba miatt is hatósági eljárás indult, az érintett termékek receptúráját a vállalkozóknak módosítaniuk kell.

3,5 millió forint összegű bírság

A Nébih tájékoztatása szerint öt termék jelölésén szerepelt a szójamentességre való utalás, ezért a laboratóriumban ezt is ellenőrizték. A vizsgálati eredmény szerint egy fehérjepor – a jelöléssel ellentétben – tartalmazott szóját. Az érintett vállalkozás által megküldött dokumentációkból kiderült, hogy a termékben 20%-os arányban volt egy szójafehérje-összetevő, ezt azonban nem tüntették fel. A szója allergént kiemelten (pl. vastag betűkkel) kötelező jelölni az összetevők között. Élelmiszer-biztonsági hiba miatt a hatóság kötelezte az érintett vállalkozást a termék forgalomból való kivonására és a fogyasztóktól való visszahívására még a tesztfolyamat elején. Végül nemcsak a vizsgált terméket érintette a hiba, hanem többféle ízesítésű és kiszerelésű fehérjeport is, amelyekkel szemben szintén intézkedett a Nébih.

Az élelmiszerbiztonsági, -minőségi és jelölési hibák miatt az érintett élelmiszer-vállalkozókkal szemben hatósági eljárást indítottak és élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki a felügyelők. A bírságok együttes értéke mintegy 3,5 millió forint (45 500 lej) volt.

Még nem ért el Romániába is a riasztás

Európai uniós tagállamként a magyar Nébih a növényi alapú fehérjeporokkal kapcsolatos viszgálatát eljuttatja az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerébe (Rapid Alert System for Food and Feed, RASFF) is. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a Magyarországon gyártott, illetve oda importált fehérjeporok más uniós tagállamba is eljutnak, hasonló elbírálás alá kell essenek.

Érdeklődésünkre István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője elmondta, hogy a székelyföldi megyéket is érintő ilyen riasztás eddig nem érkezett.

A növényi alapú fehérjeporokkal kapcsolatban eddig nem kaptunk negatív visszajelzést a bukaresti minisztériumtól, sem a központi állategészségügy hatóságtól” – foglalta össze portálunknak a Hargita megyei főállatorvos.

A székelyföldi szakember ugyanakkor elismerte, hogy az európai uniós tagországokból érkező étrendkiegészítő szállítmányoknak és élelmiszereknek elsősorban az áruhoz csatolt papírjait, hivatalos dokumentumait szokták ellenőrizni a megyei hatóságok. Az uniós tagországok kísérőlevelei garanciát jelentenek arra, hogy a kibocsátó országban megtörtént a szükséges élelmiszerbiztonsági ellenőrzések.

A magyarországi példa azonban azt bizonyítja, hogy az étrendkiegészítőkkel csínján kell bánni, mert a feltűntetett címkén szereplő összetevők különböznek a termék összetevőitől.