A Kreml szerint Joe Biden amerikai elnök „állapota” agresszív kijelentésekhez vezet
Fotó: Fehér Ház
Joe Biden Vlagyimir Putyinhoz intézett személyes sértéseire a Kreml nem fog válaszolni, tekintettel az amerikai elnök fáradtságára, ingerlékenységére és feledékenységére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken a sajtónak.
2022. március 18., 14:432022. március 18., 14:43
2022. március 18., 16:572022. március 18., 16:57
„Halljuk és látjuk a kijelentéseket, amelyek ténylegesen már Putyin elnökhöz intézett személyes sértések” – mondta a szóvivő, megjegyezve, hogy
„Tekintettel Biden úr ilyen ingerlékenységére, időnkénti feledékenységére és fáradtságára, amely végül agresszív kijelentésekhez vezet, valószínűleg nem fogunk kemény értékelést adni, hogy ne váltsunk ki további agresszivitást” – tette hozzá.
Ezzel azt kommentáélta, hogy Joe Biden amerikai elnök csütörtökön egy erkölcstelen háborút folytató „gyilkos diktátornak” és „valódi gonosztevőnek” nevezte Putyint.
A Kreml sajtószolgálata Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a pénteken Olaf Scholz német kancellárral folytatott beszélgetését is ismertette. A beszélgetést a német fél kezdeményezte.
Moszkva szerint Putyin felhívta Scholz figyelmét a Donyeck és Makejevka lakónegyedei ellen elkövetett, sok áldozattal járó ukrán rakétatámadásokra, amelyekről szerinte Nyugaton nem akarnak tudomást venni. A történteket az orosz államfő háborús bűncselekményként minősítette.
De továbbra is igény van az ilyen kapcsolatfelvételekre, az információcserére és az (ukrajnai orosz) különleges hadművelettel kapcsolatos éles témák megvitatására” – mondta. Reagált Scholznak arra a kijelentésére, miszerint Moszkva és Berlin kapcsolatának alapjául egy Putyin nélküli Oroszországnak kell szolgálnia.
„Arról, hogy kivel legyen Oroszország, nem az NSZK kancellárjának, hanem az orosz népnek kell döntenie” – hangoztatta, és egyben
Peszkov annak valószínűségét, hogy Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozni fog egy megállapodás aláírása alkalmából, a dokumentum jellegétől tette függővé, amelyről még egyezteti kell.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a nyugati országokban propagandaeszköznek tekintett és ennek címén letiltott RT televíziónak nyilatkozva úgy vélte, Zelenszkij abban bízik, hogy az ukrán lobbi által feltüzelt, kevésbé felelősségteljes amerikai honatyák egy konfrontatívabb fogatókönyv felé mozdíthatják el Ukrajna ügyében Bident, noha tisztában van vele, hogy az elnök nem fog belemenni a légtérzár létrehozásába.
Azt hangoztatta, hogy a Nyugat az „információs terrorizmus” elemeit hordozó „információs háborút” folytat Oroszország ellen. „Aminek most Ukrajnában vagyunk a tanúi, az a nyugati stratégiai kurzus kvintesszenciája, nevezetesen Oroszország marginalizálása, feltartóztatása, Oroszország fejlődésének leállítása, Oroszország szerepének lenullázása a világpolitikában, a gazdaságban, a sportban, a művészetben, a kereskedelemben, a tudományban és az oktatásban” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.
Érvként Németországnak az Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyében megváltozott magatartását hozta fel. Az orosz diplomácia vezetője az orosz hadsereg által bemutatott „dokumentumokra” hivatkozva kijelentette: az orosz fél nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Ukrajna lehet az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon legnagyobb projektje a biológiai laboratóriumok működtetése terén. Ismételten arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna területére érkező fegyverszállítmányokat Oroszország legitim célpontnak tekinti.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken telefonbeszélgetést folytatott Olaf Scholz német kancellárral. Erről a Kreml sajtószolgálata számolt be.
Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.
Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.
Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson pénteken Budapesten.
Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök román kollégáját, Marcel Ciolacut fogadta pénteken Budapesten.
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be egy vagy több ukrajnai célpont ellen, ami újabb egyértelmű eszkalációt jelent Vlagyimir Putyin orosz elnök részéről – jelentette ki csütörtökön Peter Stano.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze a törvényszék rendelkezéseinek betartására szólított fel azt követően, hogy az ICC csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.
Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre.
Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is.
szóljon hozzá!