Fotó: UNRWA/Facebook
Nem kerülhet sor „fogolycserére” a tartós tűzszünet és a teljes izraeli kivonulás előtt – jelentette ki a Hamász palesztin terrorszervezet válaszul az egyiptomi és katari közvetítők javaslataira.
2024. március 06., 09:302024. március 06., 09:30
„Népünk biztonságát és védelmét csak egy állandó tűzszünet, az agresszió befejezése, [Izrael] kivonulása a Gázai övezet minden centiméteréről szavatolhatja... és a Gázai övezetben élő népünknek nyújtott segélyek bejuttatása a legfontosabb prioritásunk” – mondta a Hamász magas rangú vezetője, Oszama Hamdan egy bejrúti sajtótájékoztatón.
– szögezte le.
A CNN szerint a tárgyalófelek versenyt futnak egy olyan megállapodásért, amely a harcok szünetelését a Gázában fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásával párosítaná a muzulmánok szent hónapja, a ramadán előtt. Az, hogy ez a határidő tartható-e, továbbra is bizonytalan. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban kizárta a katonai hadjárat leállítását a Hamász teljes megsemmisítése előtt.
Hamdan kedden azzal is vádolta Izraelt, hogy húzza az időt, és figyelmeztetett, hogy a tárgyalások nem lesznek „nyílt kimenetelűek”, mivel Izrael folytatja offenzíváját Gázában.
– mondta.
A Reuters és az Al Jazeera a múlt héten arról számolt be, hogy a Hamász felülvizsgálja a nagyjából hat hétig tartó kezdeti tűzszünetre vonatkozó javaslattervezetet, amelynek során 40 izraeli túszt cserélnének ki 400 palesztin fogolyért.
Hamdan válasza néhány órával azután hangzott el, hogy
Biden azt mondta, hogy „az izraeliek együttműködtek”, és hogy a tűzszünetre szükség van.
Az asztalon lévő megállapodást „racionális ajánlatnak” nevezte, és azt mondta, hogy az izraeliek beleegyeztek.
„Meg kell néznünk, mit tesz a Hamász” – mondta.
Biden kedden azt mondta, hogy ha nem születik megállapodás a ramadánig, a helyzet Izraelben és különösen Jeruzsálemben „nagyon, nagyon veszélyes” lesz.
Vasárnap óta zajlanak a tárgyalások az egyiptomi fővárosban, Kairóban, hogy egyezségről tárgyaljanak, de Izrael nem küldött delegációt – mondta egy izraeli tisztviselő a CNN-nek –, annak ellenére, hogy egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik rá, hogy véget vessen az ellenségeskedéseknek és lehetővé tegye a sürgős humanitárius segélyek bejuttatását a Gázai övezetbe.
Egy izraeli tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy a döntés hátterében az állt, hogy
Amikor Bident Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel való kapcsolatáról kérdezték, azt mondta, hogy az „olyan, mint mindig is volt”. Megismételte azt a kijelentését, hogy „nincs mentség” arra, hogy Izrael nem enged több segélyt Gázába.
Az Egyesült Államok egyre határozottabban emeli fel szavát a gázai humanitárius katasztrófa miatt, miután a régióban az ENSZ figyelmeztetése szerint több százezer ember áll az éhínség szélén, és az Egyesült Államok szövetségese, Izrael továbbra is akadályozza a segélyszállítmányok nagy részét.
Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő közölte:
Blinken azt is szorgalmazta, hogy Izrael nyisson meg egy másik átkelőt a humanitárius segélyek Gázába való bejutása érdekében – tette hozzá Miller.
Ganc, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök politikai riválisa az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol a Biden-kormány vezető tisztségviselőit látogatja meg, bár egy izraeli tisztviselő azt mondta, hogy Ganc nem képviseli hivatalosan Izraelt.
– mondta Miller a sajtótájékoztatón.
„Az ideiglenes tűzszünet biztosítására és az összes túsz szabadon bocsátásának elérésére irányuló tárgyalások folyamatban vannak, és továbbra is nyomást fogunk gyakorolni a megállapodás elérése érdekében” – tette hozzá.
Közben kedden Nadzsib Mikáti, Libanon ügyvivő miniszterelnöke közölte:
Szinte napi rendszerességű összetűzések zajlanak az izraeli hadsereg és a libanoni Hezbollah síita milícia között párhuzamosan az október 7-én kitört gázai övezeti háborúval.
Mikáti az adzs-Dzsadíd helyi rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a Hezbollahhoz közel álló Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke tanulmányozza Amos Hochsteinnek, az amerikai elnök különmegbízottjának hétfői bejrúti látogatása során szóban előterjesztett javaslatát.
Mikáti szerint a javaslat lényegében az ENSZ Biztonsági Tanács 1701-es számú határozata teljes körű végrehajtására összpontosított, amely dokumentum lezárta a Hezbollah és Izrael 2006-ban vívott háborúját. A határozat a nem állami fegyveres szereplők kivonását irányozta elő Libanon déli részéről, valamint a libanoni hadsereg 15 ezer fős kontingensének odatelepítését.
Mikáti hozzátette, hogy az elkövetkezendő 48 órában szeretne szót váltani Hochsteinnel a javaslatról, különös tekintettel Izrael ezzel kapcsolatos álláspontjára. Hochstein Bejrútból Tel-Avivba utazott tovább.
A libanoni kormányfő ugyanakkor hozzátette, hogy a javaslatban szereplő rendelkezések végrehajtására vonatkozó ütemterv „rugalmas”.
A libanoni NNA hírügynökség kedden este számolt be arról, hogy legalább hárman életüket vesztették egy izraeli támadásban a dél-libanoni Hula faluban. A beszámoló szerint egy házaspárról és 25 éves fiúkról van szó. A csapás azt követően történt, hogy a Hezbollah az izraeli hadsereg állásait támadta a Sebaa-farmok térségében.
Az izraeli hadsereg állítása szerint a Hezbollah rakétakilövő állásait támadták Hulában.
Hamász-alagutat temetett be az izraeli hadsereg
Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette kedden, hogy teljesen betemette a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet eddig megtalált leghosszabb alagútját a Gázai övezetben.
Ezt a négy kilométer hosszú alagutat már decemberben megtalálták az övezet északi és középső része alatt, azóta átvizsgálták, majd fokozatosan megsemmisítették. A föld alatti járat kapcsolódott a Gázai övezeti teljes alagútrendszerhez. Egyes helyeken ötven méter mélyen húzódott.
Felszámolásához az IDF mérnökei egyes részeit felrobbantották, más részein pedig betont pumpáltak a vágatokba.
Az alagút elég széles volt járművek közlekedésére is, és a katonai szakértők szerint elsősorban a csapatok gyors mozgatására és támadásra tervezték, noha nem húzódott át izraeli területre. A vége négyszáz méterre volt az erezi átkelőtől, amelyen keresztül a gázaiak legálisan átjuthattak Izraelbe.
A hadsereg értesülése szerint az alagutak építését Muhammad Szinuár, a Hamász déli egységeinek parancsnoka, a Hamász gázai vezetőjének, Jahíjje Szinuárnak a testvére irányította.
Az IDF szóvivőjének közlése szerint az elmúlt napban az izraeli katonák folytatták az iszlamista fegyveresek elleni rajtaütéseket és támadásokat az övezet déli részén, Hán-Júnisz területén, és annak északi részén, Bét Hanún városnál.
Jordánia közölte, hogy a gázaiak segélyezésére az eddigi legnagyobb élelmiszerszállítmányt juttatta célba légi úton, együttműködésben az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Egyiptommal.
Az övezet északi részébe élelmet juttató akcióban a jordániai hadsereg három repülőgépe, valamint három amerikai, egy egyiptomi és egy francia repülőgép vett részt, és ezekről kis ejtőernyőkkel eresztették le a segélycsomagokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament csütörtöki, jelentős nemzetközi figyelem övezte ülésén elfogadta a két legfontosabb korrupcióellenes szerv függetlenségét visszaállító törvényjavaslatot.
Nem hagyta szó nélkül Donald Trump amerikai elnök, hogy Dmitrij Mevdegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője, volt elnök és miniszterelnök háborúval fenyegette az Egyesült Államokat.
Kanada szeptemberben elismeri a palesztin államot – jelentette be Mark Carney kanadai miniszterelnök szerdán újságíróknak.
Az orosz gazdaság sikeres a nyugati szankciók dacára, mondhatni, az ország már immunis lett az ilyen korlátozásokkal szemben – jelentette ki szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján Dmitrij Peszkov.
Internetes agresszió gyanúja miatt indított eljárást a rendőrség egy 48 éves debreceni nő ellen, aki a közösségi médiában, nyilvános bejegyzés alatt fenyegető kommentet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy az Egyesült Államok „10 nap múlva” vámokat és egyéb intézkedéseket fog bevezetni Oroszország ellen, ha Moszkva nem mutat előrelépést az Ukrajnában több mint három éve dúló háború befejezése felé.
Heves földrengés következett be a Csendes-óceán partján fekvő orosz Kamcsatka-félszigeten, a földmozgás miatt cunamiriadót rendeltek el az óceán partjai mentén.
Nagy-Britannia azon terve, hogy elismeri a palesztin államot szeptemberben, a radikális iszlamista Hamászt jutalmazza és csak árt a tűzszüneti törekvéseknek a Gázai övezetben – írta kedden az izraeli külügyminisztérium az X-en.
Két biztonsági őr és két irodai alkalmazott halt meg a New York-i felhőkarcolóban hétfő este történt fegyveres támadásban – derül ki az erőszakos cselekménnyel kapcsolatban kedden nyilvánosságra hozott részletekből.
Az európai utak, hidak és vasutak nem alkalmasak a harckocsik, csapatok és katonai ellátmányok gyors szállítására a kontinensen egy Oroszországgal vívott háború esetén – figyelmeztetett az európai közlekedési biztos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!