A Hamász terrorszervezet továbbra is Izrael gázai kivonulásához kötné a túszok szabadon engedését

•  Fotó: UNRWA/Facebook

Fotó: UNRWA/Facebook

Nem kerülhet sor „fogolycserére” a tartós tűzszünet és a teljes izraeli kivonulás előtt – jelentette ki a Hamász palesztin terrorszervezet válaszul az egyiptomi és katari közvetítők javaslataira.

Balogh Levente

2024. március 06., 09:302024. március 06., 09:30

„Népünk biztonságát és védelmét csak egy állandó tűzszünet, az agresszió befejezése, [Izrael] kivonulása a Gázai övezet minden centiméteréről szavatolhatja... és a Gázai övezetben élő népünknek nyújtott segélyek bejuttatása a legfontosabb prioritásunk” – mondta a Hamász magas rangú vezetője, Oszama Hamdan egy bejrúti sajtótájékoztatón.

Idézet
Bármilyen fogolycserére csak mindezek befejezése után kerülhet sor”

– szögezte le.

A CNN szerint a tárgyalófelek versenyt futnak egy olyan megállapodásért, amely a harcok szünetelését a Gázában fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásával párosítaná a muzulmánok szent hónapja, a ramadán előtt. Az, hogy ez a határidő tartható-e, továbbra is bizonytalan. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban kizárta a katonai hadjárat leállítását a Hamász teljes megsemmisítése előtt.

Hamdan kedden azzal is vádolta Izraelt, hogy húzza az időt, és figyelmeztetett, hogy a tárgyalások nem lesznek „nyílt kimenetelűek”, mivel Izrael folytatja offenzíváját Gázában.

Idézet
Megerősítettük a tűzszünetre vonatkozó feltételeinket: teljes kivonulás, a kitelepítettek visszatérése az általuk elhagyott területekre, különösen északon, valamint elegendő segély, segély és újjáépítés biztosítása”

– mondta.

A Reuters és az Al Jazeera a múlt héten arról számolt be, hogy a Hamász felülvizsgálja a nagyjából hat hétig tartó kezdeti tűzszünetre vonatkozó javaslattervezetet, amelynek során 40 izraeli túszt cserélnének ki 400 palesztin fogolyért.

Hamdan válasza néhány órával azután hangzott el, hogy

Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy egy esetleges tűzszünet „a Hamász kezében van”, amikor a hagerstowni repülőtéren felszállt az elnöki különgépre.

Biden azt mondta, hogy „az izraeliek együttműködtek”, és hogy a tűzszünetre szükség van.

Az asztalon lévő megállapodást „racionális ajánlatnak” nevezte, és azt mondta, hogy az izraeliek beleegyeztek.

„Meg kell néznünk, mit tesz a Hamász” – mondta.

A Biden-kormányzat versenyt fut az idővel, hogy még a várhatóan március 10-én kezdődő ramadán előtt tűzszünetet kössön, mivel attól tart, hogy Izrael bármilyen agresszív katonai lépése a muzulmán szent hónap alatt csak tovább fokozná a feszültséget az egész térségben.

Biden kedden azt mondta, hogy ha nem születik megállapodás a ramadánig, a helyzet Izraelben és különösen Jeruzsálemben „nagyon, nagyon veszélyes” lesz.

Vasárnap óta zajlanak a tárgyalások az egyiptomi fővárosban, Kairóban, hogy egyezségről tárgyaljanak, de Izrael nem küldött delegációt – mondta egy izraeli tisztviselő a CNN-nek –, annak ellenére, hogy egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik rá, hogy véget vessen az ellenségeskedéseknek és lehetővé tegye a sürgős humanitárius segélyek bejuttatását a Gázai övezetbe.

Egy izraeli tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy a döntés hátterében az állt, hogy

a Hamász nem válaszolt két izraeli követelésre: a túszok listájára, amelyből kiderül, hogy kik élnek és kik haltak meg; valamint a túszokért cserébe az izraeli börtönökből szabadon engedendő palesztin foglyok arányának megerősítésére.

Amikor Bident Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel való kapcsolatáról kérdezték, azt mondta, hogy az „olyan, mint mindig is volt”. Megismételte azt a kijelentését, hogy „nincs mentség” arra, hogy Izrael nem enged több segélyt Gázába.

Az Egyesült Államok egyre határozottabban emeli fel szavát a gázai humanitárius katasztrófa miatt, miután a régióban az ENSZ figyelmeztetése szerint több százezer ember áll az éhínség szélén, és az Egyesült Államok szövetségese, Izrael továbbra is akadályozza a segélyszállítmányok nagy részét.

Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő közölte:

Antony Blinken amerikai külügyminiszter „meglehetősen egyenesen és őszintén” beszélt a gázai humanitárius válságról a Beni Ganc izraeli hadügyminiszterrel folytatott megbeszélésén.

Blinken azt is szorgalmazta, hogy Izrael nyisson meg egy másik átkelőt a humanitárius segélyek Gázába való bejutása érdekében – tette hozzá Miller.

Ganc, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök politikai riválisa az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol a Biden-kormány vezető tisztségviselőit látogatja meg, bár egy izraeli tisztviselő azt mondta, hogy Ganc nem képviseli hivatalosan Izraelt.

Blinken és Ganc beszélt a jelenlegi tárgyalásokról is, amelyek célja, hogy a Hamászt rávegyék a túszok szabadon bocsátására „egy hathetes tűzszünetért cserébe”

– mondta Miller a sajtótájékoztatón.

„Az ideiglenes tűzszünet biztosítására és az összes túsz szabadon bocsátásának elérésére irányuló tárgyalások folyamatban vannak, és továbbra is nyomást fogunk gyakorolni a megállapodás elérése érdekében” – tette hozzá.

Közben kedden Nadzsib Mikáti, Libanon ügyvivő miniszterelnöke közölte:

a jövő héten kezdődő ramadán muszlim böjti hónap alatt indulnak meg a libanoni-izraeli határtérségben zajló ellenségeskedések lezárásáról szóló tárgyalások.

Szinte napi rendszerességű összetűzések zajlanak az izraeli hadsereg és a libanoni Hezbollah síita milícia között párhuzamosan az október 7-én kitört gázai övezeti háborúval.

Mikáti az adzs-Dzsadíd helyi rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a Hezbollahhoz közel álló Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke tanulmányozza Amos Hochsteinnek, az amerikai elnök különmegbízottjának hétfői bejrúti látogatása során szóban előterjesztett javaslatát.

Mikáti szerint a javaslat lényegében az ENSZ Biztonsági Tanács 1701-es számú határozata teljes körű végrehajtására összpontosított, amely dokumentum lezárta a Hezbollah és Izrael 2006-ban vívott háborúját. A határozat a nem állami fegyveres szereplők kivonását irányozta elő Libanon déli részéről, valamint a libanoni hadsereg 15 ezer fős kontingensének odatelepítését.

Libanon azzal vádolta Izraelt, hogy legalább 30 ezer alkalommal megsértette a határozatot.

Mikáti hozzátette, hogy az elkövetkezendő 48 órában szeretne szót váltani Hochsteinnel a javaslatról, különös tekintettel Izrael ezzel kapcsolatos álláspontjára. Hochstein Bejrútból Tel-Avivba utazott tovább.

A libanoni kormányfő ugyanakkor hozzátette, hogy a javaslatban szereplő rendelkezések végrehajtására vonatkozó ütemterv „rugalmas”.

A libanoni NNA hírügynökség kedden este számolt be arról, hogy legalább hárman életüket vesztették egy izraeli támadásban a dél-libanoni Hula faluban. A beszámoló szerint egy házaspárról és 25 éves fiúkról van szó. A csapás azt követően történt, hogy a Hezbollah az izraeli hadsereg állásait támadta a Sebaa-farmok térségében.

Az izraeli hadsereg állítása szerint a Hezbollah rakétakilövő állásait támadták Hulában.

Hamász-alagutat temetett be az izraeli hadsereg

Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette kedden, hogy teljesen betemette a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet eddig megtalált leghosszabb alagútját a Gázai övezetben.
Ezt a négy kilométer hosszú alagutat már decemberben megtalálták az övezet északi és középső része alatt, azóta átvizsgálták, majd fokozatosan megsemmisítették. A föld alatti járat kapcsolódott a Gázai övezeti teljes alagútrendszerhez. Egyes helyeken ötven méter mélyen húzódott.
Felszámolásához az IDF mérnökei egyes részeit felrobbantották, más részein pedig betont pumpáltak a vágatokba.
Az alagút elég széles volt járművek közlekedésére is, és a katonai szakértők szerint elsősorban a csapatok gyors mozgatására és támadásra tervezték, noha nem húzódott át izraeli területre. A vége négyszáz méterre volt az erezi átkelőtől, amelyen keresztül a gázaiak legálisan átjuthattak Izraelbe.
A hadsereg értesülése szerint az alagutak építését Muhammad Szinuár, a Hamász déli egységeinek parancsnoka, a Hamász gázai vezetőjének, Jahíjje Szinuárnak a testvére irányította.
Az IDF szóvivőjének közlése szerint az elmúlt napban az izraeli katonák folytatták az iszlamista fegyveresek elleni rajtaütéseket és támadásokat az övezet déli részén, Hán-Júnisz területén, és annak északi részén, Bét Hanún városnál.
Jordánia közölte, hogy a gázaiak segélyezésére az eddigi legnagyobb élelmiszerszállítmányt juttatta célba légi úton, együttműködésben az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Egyiptommal.
Az övezet északi részébe élelmet juttató akcióban a jordániai hadsereg három repülőgépe, valamint három amerikai, egy egyiptomi és egy francia repülőgép vett részt, és ezekről kis ejtőernyőkkel eresztették le a segélycsomagokat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 07., szombat

Négy izraeli katona halt meg Gázában: az izraeli hadsereg 866 személyt veszített a 20 hónapja tartó harcokban

Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.

Négy izraeli katona halt meg Gázában: az izraeli hadsereg 866 személyt veszített a 20 hónapja tartó harcokban
2025. június 06., péntek

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk

Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk
2025. június 06., péntek

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában
2025. június 06., péntek

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat

A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat
2025. június 06., péntek

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok

Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)

Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)
2025. június 05., csütörtök

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter

A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter
2025. június 05., csütörtök

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában

Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam

A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam
2025. június 05., csütörtök

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében

Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében