A Hamász terrorszervezet továbbra is Izrael gázai kivonulásához kötné a túszok szabadon engedését

A Hamász terrorszervezet továbbra is Izrael gázai kivonulásához kötné a túszok szabadon engedését

Fotó: UNRWA/Facebook

Nem kerülhet sor „fogolycserére” a tartós tűzszünet és a teljes izraeli kivonulás előtt – jelentette ki a Hamász palesztin terrorszervezet válaszul az egyiptomi és katari közvetítők javaslataira.

Balogh Levente

2024. március 06., 09:302024. március 06., 09:30

„Népünk biztonságát és védelmét csak egy állandó tűzszünet, az agresszió befejezése, [Izrael] kivonulása a Gázai övezet minden centiméteréről szavatolhatja... és a Gázai övezetben élő népünknek nyújtott segélyek bejuttatása a legfontosabb prioritásunk” – mondta a Hamász magas rangú vezetője, Oszama Hamdan egy bejrúti sajtótájékoztatón.

Idézet
Bármilyen fogolycserére csak mindezek befejezése után kerülhet sor”

– szögezte le.

A CNN szerint a tárgyalófelek versenyt futnak egy olyan megállapodásért, amely a harcok szünetelését a Gázában fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásával párosítaná a muzulmánok szent hónapja, a ramadán előtt. Az, hogy ez a határidő tartható-e, továbbra is bizonytalan. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban kizárta a katonai hadjárat leállítását a Hamász teljes megsemmisítése előtt.

Hamdan kedden azzal is vádolta Izraelt, hogy húzza az időt, és figyelmeztetett, hogy a tárgyalások nem lesznek „nyílt kimenetelűek”, mivel Izrael folytatja offenzíváját Gázában.

Idézet
Megerősítettük a tűzszünetre vonatkozó feltételeinket: teljes kivonulás, a kitelepítettek visszatérése az általuk elhagyott területekre, különösen északon, valamint elegendő segély, segély és újjáépítés biztosítása”

– mondta.

A Reuters és az Al Jazeera a múlt héten arról számolt be, hogy a Hamász felülvizsgálja a nagyjából hat hétig tartó kezdeti tűzszünetre vonatkozó javaslattervezetet, amelynek során 40 izraeli túszt cserélnének ki 400 palesztin fogolyért.

Hamdan válasza néhány órával azután hangzott el, hogy

Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy egy esetleges tűzszünet „a Hamász kezében van”, amikor a hagerstowni repülőtéren felszállt az elnöki különgépre.

Biden azt mondta, hogy „az izraeliek együttműködtek”, és hogy a tűzszünetre szükség van.

Az asztalon lévő megállapodást „racionális ajánlatnak” nevezte, és azt mondta, hogy az izraeliek beleegyeztek.

„Meg kell néznünk, mit tesz a Hamász” – mondta.

A Biden-kormányzat versenyt fut az idővel, hogy még a várhatóan március 10-én kezdődő ramadán előtt tűzszünetet kössön, mivel attól tart, hogy Izrael bármilyen agresszív katonai lépése a muzulmán szent hónap alatt csak tovább fokozná a feszültséget az egész térségben.

Biden kedden azt mondta, hogy ha nem születik megállapodás a ramadánig, a helyzet Izraelben és különösen Jeruzsálemben „nagyon, nagyon veszélyes” lesz.

Vasárnap óta zajlanak a tárgyalások az egyiptomi fővárosban, Kairóban, hogy egyezségről tárgyaljanak, de Izrael nem küldött delegációt – mondta egy izraeli tisztviselő a CNN-nek –, annak ellenére, hogy egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik rá, hogy véget vessen az ellenségeskedéseknek és lehetővé tegye a sürgős humanitárius segélyek bejuttatását a Gázai övezetbe.

Egy izraeli tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy a döntés hátterében az állt, hogy

a Hamász nem válaszolt két izraeli követelésre: a túszok listájára, amelyből kiderül, hogy kik élnek és kik haltak meg; valamint a túszokért cserébe az izraeli börtönökből szabadon engedendő palesztin foglyok arányának megerősítésére.

Amikor Bident Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel való kapcsolatáról kérdezték, azt mondta, hogy az „olyan, mint mindig is volt”. Megismételte azt a kijelentését, hogy „nincs mentség” arra, hogy Izrael nem enged több segélyt Gázába.

Az Egyesült Államok egyre határozottabban emeli fel szavát a gázai humanitárius katasztrófa miatt, miután a régióban az ENSZ figyelmeztetése szerint több százezer ember áll az éhínség szélén, és az Egyesült Államok szövetségese, Izrael továbbra is akadályozza a segélyszállítmányok nagy részét.

Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő közölte:

Antony Blinken amerikai külügyminiszter „meglehetősen egyenesen és őszintén” beszélt a gázai humanitárius válságról a Beni Ganc izraeli hadügyminiszterrel folytatott megbeszélésén.

Blinken azt is szorgalmazta, hogy Izrael nyisson meg egy másik átkelőt a humanitárius segélyek Gázába való bejutása érdekében – tette hozzá Miller.

Ganc, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök politikai riválisa az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol a Biden-kormány vezető tisztségviselőit látogatja meg, bár egy izraeli tisztviselő azt mondta, hogy Ganc nem képviseli hivatalosan Izraelt.

Blinken és Ganc beszélt a jelenlegi tárgyalásokról is, amelyek célja, hogy a Hamászt rávegyék a túszok szabadon bocsátására „egy hathetes tűzszünetért cserébe”

– mondta Miller a sajtótájékoztatón.

„Az ideiglenes tűzszünet biztosítására és az összes túsz szabadon bocsátásának elérésére irányuló tárgyalások folyamatban vannak, és továbbra is nyomást fogunk gyakorolni a megállapodás elérése érdekében” – tette hozzá.

Közben kedden Nadzsib Mikáti, Libanon ügyvivő miniszterelnöke közölte:

a jövő héten kezdődő ramadán muszlim böjti hónap alatt indulnak meg a libanoni-izraeli határtérségben zajló ellenségeskedések lezárásáról szóló tárgyalások.

Szinte napi rendszerességű összetűzések zajlanak az izraeli hadsereg és a libanoni Hezbollah síita milícia között párhuzamosan az október 7-én kitört gázai övezeti háborúval.

Mikáti az adzs-Dzsadíd helyi rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a Hezbollahhoz közel álló Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke tanulmányozza Amos Hochsteinnek, az amerikai elnök különmegbízottjának hétfői bejrúti látogatása során szóban előterjesztett javaslatát.

Mikáti szerint a javaslat lényegében az ENSZ Biztonsági Tanács 1701-es számú határozata teljes körű végrehajtására összpontosított, amely dokumentum lezárta a Hezbollah és Izrael 2006-ban vívott háborúját. A határozat a nem állami fegyveres szereplők kivonását irányozta elő Libanon déli részéről, valamint a libanoni hadsereg 15 ezer fős kontingensének odatelepítését.

Libanon azzal vádolta Izraelt, hogy legalább 30 ezer alkalommal megsértette a határozatot.

Mikáti hozzátette, hogy az elkövetkezendő 48 órában szeretne szót váltani Hochsteinnel a javaslatról, különös tekintettel Izrael ezzel kapcsolatos álláspontjára. Hochstein Bejrútból Tel-Avivba utazott tovább.

A libanoni kormányfő ugyanakkor hozzátette, hogy a javaslatban szereplő rendelkezések végrehajtására vonatkozó ütemterv „rugalmas”.

A libanoni NNA hírügynökség kedden este számolt be arról, hogy legalább hárman életüket vesztették egy izraeli támadásban a dél-libanoni Hula faluban. A beszámoló szerint egy házaspárról és 25 éves fiúkról van szó. A csapás azt követően történt, hogy a Hezbollah az izraeli hadsereg állásait támadta a Sebaa-farmok térségében.

Az izraeli hadsereg állítása szerint a Hezbollah rakétakilövő állásait támadták Hulában.

Hamász-alagutat temetett be az izraeli hadsereg

Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette kedden, hogy teljesen betemette a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet eddig megtalált leghosszabb alagútját a Gázai övezetben.
Ezt a négy kilométer hosszú alagutat már decemberben megtalálták az övezet északi és középső része alatt, azóta átvizsgálták, majd fokozatosan megsemmisítették. A föld alatti járat kapcsolódott a Gázai övezeti teljes alagútrendszerhez. Egyes helyeken ötven méter mélyen húzódott.
Felszámolásához az IDF mérnökei egyes részeit felrobbantották, más részein pedig betont pumpáltak a vágatokba.
Az alagút elég széles volt járművek közlekedésére is, és a katonai szakértők szerint elsősorban a csapatok gyors mozgatására és támadásra tervezték, noha nem húzódott át izraeli területre. A vége négyszáz méterre volt az erezi átkelőtől, amelyen keresztül a gázaiak legálisan átjuthattak Izraelbe.
A hadsereg értesülése szerint az alagutak építését Muhammad Szinuár, a Hamász déli egységeinek parancsnoka, a Hamász gázai vezetőjének, Jahíjje Szinuárnak a testvére irányította.
Az IDF szóvivőjének közlése szerint az elmúlt napban az izraeli katonák folytatták az iszlamista fegyveresek elleni rajtaütéseket és támadásokat az övezet déli részén, Hán-Júnisz területén, és annak északi részén, Bét Hanún városnál.
Jordánia közölte, hogy a gázaiak segélyezésére az eddigi legnagyobb élelmiszerszállítmányt juttatta célba légi úton, együttműködésben az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Egyiptommal.
Az övezet északi részébe élelmet juttató akcióban a jordániai hadsereg három repülőgépe, valamint három amerikai, egy egyiptomi és egy francia repülőgép vett részt, és ezekről kis ejtőernyőkkel eresztették le a segélycsomagokat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 09., csütörtök

Románia példaértékű az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén – vélekedett Iohannis washingtoni díjának átvételekor

Románia példaértékűnek számít az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén is – ezt állította Klaus Iohannis román államfő, amikor helyi idő szerint szerdán este átvette az Atlanti Tanács nevű politikai think tank díját.

Románia példaértékű az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén – vélekedett Iohannis washingtoni díjának átvételekor
2024. május 09., csütörtök

Súlyos: Biden azzal fenyeget, hogy leállítja az Izraelnek szánt fegyverszállítmányokat

Joe Biden amerikai elnök szerdán először jelentette ki, hogy leállítaná az Izraelnek szánt amerikai fegyverszállítmányok egy részét, ha Benjámin Netanjahu miniszterelnök nagyobb inváziót rendelne el Rafah városában.

Súlyos: Biden azzal fenyeget, hogy leállítja az Izraelnek szánt fegyverszállítmányokat
2024. május 08., szerda

Tovább lendíthet a kétoldalú kapcsolatokon a kínai államfő budapesti látogatása

Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Tovább lendíthet a kétoldalú kapcsolatokon a kínai államfő budapesti látogatása
2024. május 08., szerda

Az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy a befagyasztott orosz pénzekből származó nyereséget Ukrajna kapja meg

Az európai uniós tagállamok nagyköveti szinten elvben megállapodtak „az Oroszország lekötött vagyonából származó rendkívüli bevételekkel kapcsolatos intézkedésekről”, a pénz Ukrajna helyreállítását és katonai védelmét fogja támogatni.

Az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy a befagyasztott orosz pénzekből származó nyereséget Ukrajna kapja meg
2024. május 08., szerda

Zelenszkij meghívta Orbán Viktort a Svájcban rendezendő békecsúcstalálkozóra

Ukrajna érdekelt a jószomszédi kapcsolatokban Magyarországgal, és a kétoldalú együttműködés fejlesztésében a kereskedelem, az energia és a logisztika területén – emelte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi portálon.

Zelenszkij meghívta Orbán Viktort a Svájcban rendezendő békecsúcstalálkozóra
2024. május 08., szerda

Több évtized után ad ki a Vatikán eligazító dokumentumot a Mária-jelenésekről

Új dokumentumot tesz közzé a Mária-jelenésekről május 17-én a Vatikán tanítóhivatala, a Hittani Dikasztérium.

Több évtized után ad ki a Vatikán eligazító dokumentumot a Mária-jelenésekről
2024. május 08., szerda

Orbán Viktor megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkijjel

Telefonon tárgyalt egymással szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Orbán Viktor megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkijjel
2024. május 08., szerda

Németországban van a legtöbb védelmi státusszal rendelkező ukrajnai

Amig január végén 4 303 115, februárban pedig 4 234 595 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek, addig március végén 4 211 495 ukrajnai menekült élt ilyen jogállással az EU valamely tagországában.

Németországban van a legtöbb védelmi státusszal rendelkező ukrajnai
2024. május 08., szerda

Egymillió moldovainak van román állampolgársága, de a többség nem akar egyesülést a moldovai elnök szerint

Egymillió moldovai állampolgár rendelkezik román útlevéllel is, aminek meg kell könnyeítenie az ország EU-csatlakozását, de a többség nem támogatja a Romániával való egyesülést – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök.

Egymillió moldovainak van román állampolgársága, de a többség nem akar egyesülést a moldovai elnök szerint
2024. május 08., szerda

Washington visszatartott egy Izraelnek szánt bombaszállítmányt

Az Egyesült Államok visszatartott egy az Izraelnek szánt bombaszállítmányt, mivel aggályosnak tartotta, hogy azokat egy rafahi támadás során felhasználhatják – közölte egy amerikai tisztségviselő a CNN szerint.

Washington visszatartott egy Izraelnek szánt bombaszállítmányt