Országgyűlés: mire kell a kétharmad?

Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke a múlt héten még úgy nyilatkozott: kevés olyan kétharmados törvény van, amelyet okvetlenül módosítani szeretne kormányon a Fidesz, ezek közé tartozik a választójogi törvény, az önkormányzati törvény, a médiatörvény, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabály-módosítás. A Fidesz vezetőinek nyilatkozatai alapján ez a kör bővülhet például a képviselők mentelmi jogát szabályozó törvénnyel és kétharmados többség kell ahhoz is, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat összevonják.

Az alkotmány – az Országgyűlés honlapján elérhető összefoglaló szerint – összesen 67 ügyben, azaz 36 jogszabálynál és 31 döntésnél írja elő a kétharmados többség szükségességét. Ezen belül az alaptörvény 3 jogszabálynál és 16 döntésnél teszi szükségessé az összes képviselő kétharmadának szavazatát, 33 törvénynél és 15 döntésnél „megelégszik” a jelenlévők kétharmadának támogató voksával.

Az összes képviselő kétharmadának szavazata kell ahhoz, hogy megváltoztassák az alkotmányt, a Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról, illetve az európai uniós tagságból fakadó jogok és kötelezettségekről szóló jogszabályokat. Legalább 258 képviselő szavazata szükséges ahhoz is, hogy köztársasági elnököt tudjanak választani az első, illetve a második fordulóban, vagy megválasszák az Alkotmánybíróság elnökét, az Állami Számvevőszék elnökét, alelnökeit, az ombudsmanokat, illetve hogy hadiállapotot nyilvánítsanak ki, vagy elrendeljék az Országgyűlés zárt ülését. A plenáris ülésen jelen lévő honatyák kétharmadának szavazatával módosítható 33 törvény és hozható meg 15 ügyben döntés.

Az előbbi kategóriába tartoznak egyebek között a jogalkotás rendjéről, az országgyűlési képviselők jogállásáról,   tiszteletdíjáról, a házszabályról, az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament képviselői, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvények. A jelenlévők kétharmada tudja módosítani még többek között az állampolgárságról, a népszavazásról, a gyülekezési, egyesülési, illetve a sztrájkjogról, a vallás-, és a sajtószabadságról, a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról, a pártok gazdálkodásáról, a kisebbségek jogairól, a helyi önkormányzatokról, a honvédség feladatairól, a bíróságokról, az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék szervezetéről, működéséről szóló törvényeket. Ebbe a körbe tartoznak a rendőrségről, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról szóló, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályok is.

Nem jogszabály ugyan, de a jelenlévők kétharmadának szavazata kell egyebek mellett Országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséhez, vagy a képviselői összeférhetetlenség kimondásához, illetve a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséhez.

A jelen lévő képviselők kétharmadával módosítható a médiatörvény is. Navracsics Tibor fideszes frakcióvezető nemrég a HírTV Rájátszás című műsorában úgy nyilatkozott: a médiatörvény esetében abban mindenki egyetért, hogy rossz a jelenlegi jogszabály, újra van szükség. Arra a kérdésre, hogy mi a baj a törvénnyel, és mi az, amin elsősorban változtatni kellene, kifejtette: maga a törvény a baj. Talán mindenki egyetért abban – folytatta –, hogy a médiatörvény szabályozási rendszere és a jogszabály által életre hívott intézmények is problémásak. Az egyik legnyilvánvalóbb probléma szerinte a kuratóriumi rendszer, illetve az ORTT hatáskörei, működése.