Nagyon sok merényletért felelős az al-Kaida

 A szervezetet pár év múlva a nyugati hírszerző szolgálatok már kapcsolatba hozták az amerikai erők ellen a Közel-Keleten és Szaúd-Arábiában elkövetett merényletekkel. A fordulópontot az 1991-es öbölháború jelentette a szervezetet irányító szaúd-arábiai milliárdos, Oszama bin Laden számára: ekkor vezényeltek tömegesen amerikai katonákat az Arab-félszigetre, Mohamed próféta szülőföldjére. Az amerikai jelenlét ellen tiltakozó Bin Ladent kiutasították hazájából és megfosztották szaúdi állampolgárságától, ő Szudánba, majd 1996-ban a szélsőséges iszlám tálibok kormányozta Afganisztánba ment.

Bin Laden 1998 nyarán tanácskozásra hívta mintegy 150, különböző országokban tevékenykedő, szélsőséges, radikális iszlám szervezet vezetőjét, akiknek bejelentette: frontot hozott létre „a keresztesek és a zsidók elleni dzsihádra”. Ekkortól számítható az al-Kaida tényleges megalakulása. 2001 októberéig Afganisztán volt az al-Kaida háttérbázisa, Bin Laden, a tálibok „tiszteletbeli vendége” itt hozta létre kiképzőtáborait. A szervezet számtalan súlyos terrorcselekményt követett el, ezek közül a legsokkolóbb a 2001. szeptember 11-i támadássorozat volt az Egyesült Államok ellen.

Az al-Kaida sokak számára jelent vonzerőt az iszlám világban, mert egyszerű magyarázatot kínál bajaikra, amikor minden rossz forrásának a nyugati civilizációt és főként az Egyesült Államokat teszi meg. A szervezet célja minden muszlim egyesítése és egy teokratikus állam kialakítása, a dzsihád, a szent háború keretében igazolhatónak tartja az erőszakot, az ártatlan emberek életét is kioltó terrort. Ugyanakkor e középkorias célok elérése érdekében felhasználja a legmodernebb technikai és pénzügyi eszközöket: Bin Laden nagy mozgósító erővel bíró üzeneteit a világhálón terjesztették, sokszor angol felirattal, s egyre több az al-Kaida eszméit angol nyelven, a Nyugaton élő muzulmánok között népszerűsítő honlap. Az al-Kaida működésének anyagi fedezetét iszlám jótékonysági szervezetek gyűjtései, az ellenőrzése alatt álló vállalatok tevékenysége, pénzhamisítás és bankkártyacsalások teremtik meg.

A szervezet más vonatkozásban is kettős arculatot mutat: egyrészt tapasztalt terroristákból, a Nyugat ellen vívott dzsihád évei alatt megedződött emberekből áll, másrészt kapcsolódnak hozzá olyan kisebb csoportok, amelyek Bin Ladenhez közvetlenül kevésbé kötődnek, így nehezebben fellelhetők. Ez utóbbiak azért is rendkívül veszélyesek, mert akcióikat sokszor a nyugati társadalmakba integrált önkéntesek, „alvó ügynökök” révén hajtják végre, akik nem kaptak hosszú kiképzést és nem kerültek a biztonsági szervek látókörébe. Az al-Kaida számos országban pénzel, képez ki és használ fel helybeli, iszlám alapokon álló csoportokat, például Csecsenföldön, Mianmarban (Burmában), Eritreában, Üzbegisztánban, Algériában, Boszniában, Pakisztánban, Indonéziában, Irakban, Kasmírban, Szomáliában és Jemenben. Sejkjei a világban szétszórtan tevékenykednek, ráadásul minden olyan akciót magára vállal, amelyet a nemzetközi dzsihád jegyében követnek el, hogy fenntartsa befolyását és újabb támogatókra tegyen szert.

Az Egyesült Államok terrorizmusellenes hadjárata során az al-Kaida több vezetőjét fogták már el vagy vették őrizetbe. A csapások ellenére a szervezet nem tűnt el, hálózatát nem sikerült felmorzsolni, ellenkezőleg: még megfoghatatlanabb, még veszélyesebb lett.