2010. január 26., 09:232010. január 26., 09:23
A terrorgyanús személyeket őrző guantánamói fogolytábor bezárására még legalább egy évet várni kell – vélik amerikai szakértők. Név nélkül nyilatkozó kormányközeli források szerint lehet, hogy még több mint egy évig fog tartani a Kuba szigetén levő börtöntábor bezárása.
Barack Obama elnök éppen egy éve tett ígéretet arra, hogy 2010 elején bezárja a hírhedt intézményt. Már tavaly év végén nyilvánvalóvá vált azonban, hogy az Obama-kormány nem tudja tartani a határidőt, és Obama azóta nem is jelölt meg újabb időpontot.
Több amerikai jogvédő csoport ismételten felrója az elnöknek, hogy nem teljesítette ígéretét, valamint hogy folytatja a meghatározatlan idejű per nélkül fogva tartás alkotmányellenes gyakorlatát, amelyet elődje, George Bush elnöksége idején dolgozott ki és kezdett alkalmazni a kormány. A bírálatok vélhetően fel fognak erősödni az után, hogy a washingtoni igazságügyi minisztérium azt tervezi: a táborban maradt 196 terrorgyanús őrizetes közül 50-et per nélkül meghatározatlan ideig rács mögött kell tartani az érvényben levő háborús törvények alapján.
Olyan – többségében jemeni és afganisztáni – foglyokról van szó, akik túl veszélyesek ahhoz, hogy szabadon engedjék őket, és akiknek az ügyében a bírósági eljárás is kizárt, mivel a per során sérülnének az amerikai nemzetbiztonsági érdekek, fel kellene fedni érzékeny hírszerzési információkat.
Az igazságügy-minisztérium kijelölt munkacsoportja csak a múlt héten zárta le azt a folyamatot, amelynek során minden egyes guantánamói fogoly ügyét külön-külön megvizsgálták.
Ennek egyelőre nem nyilvános eredménye szerint a rabokat három csoportra osztják: 35 őrizetes ellen pert kell indítani szövetségi polgári vagy katonai bíróság előtt, 110 rabot szabadlábra lehet helyezni, végül 50-et meghatározatlan ideig fogva kell tartani. Az adminisztráció érvelése szerint utóbbiak per nélküli fogva tartására az a kongresszusi felhatalmazás ad jogot, amely szerint az al-Kaidával és a tálib mozgalomnal szemben az Egyesült Államok erőt alkalmazhat.
Guantánamón a létesítmény 2002-es megnyitása óta összesen 779 terrorgyanús személy raboskodott 50 országból; 570-et szabadon engedtek vagy máshova szállítottak, hatan a fogságban meghaltak. Az Obama-kormány első éve alatt 44 rabot szállítottak át más országokba, mostanra 196, köztük 60 jemeni őrizetes maradt. A szabadulásra kiválasztott jemeni rabok hazaküldése külön gondot jelenthet.
Az al-Kaida terrorszervezet az amerikai felderítés szerint ugyanis erős pozíciókkal rendelkezik az Arab-félszigeten. A rabok visszaszállítása így esetleg a terroristák sorait erősítené. Legutóbb két foglyot szállítottak át Algériába, és néhány napon belül négy újabb rab hagyhatja el a tábort. Az adminisztráció úgy számol, hogy nyárig összesen még mintegy 20 fogoly távozhat Guantánamóról.
Ezenkívül további 25 őrizetest lehet majd elhelyezni a világban, külföldi országok ugyanis ennyinek a befogadását ajánlották fel. Az amerikai kormány eddigi tempóját alapul véve Guantánamót csak Obama feltételezett második elnöki periódusában lehet majd ki teljesen kiüríteni.
Az Európai Unió új károsanyag-kibocsátási normája véget vethet a fapados repüléseknek, ugyanis 2026-tól a légitársaságoknak is fizetniük kell a kibocsátási kvótáért, aminek az árát várhatóan rá fogják terhelni a fogyasztókra.
Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nem lehetetlen, hogy Kína béketeremtőként lép fel az ukrajnai háborúban.
Ferenc pápa hivatalos búcsúztatás után vasárnap elutazott Budapestről, gépe nem sokkal délután hat óra után szállt fel a Liszt Ferenc-repülőtérről. A katolikus egyházfő háromnapos apostoli látogatást tett Magyarországon.
A kommunizmus veszélyeit váltó konzumizmus veszélyeire figyelmeztetett Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) információs technológiai és bionikai karán mondott beszédében vasárnap délután.
Magyarország magatartása és Oroszországgal való kapcsolata nem felel meg NATO-szövetséges státusának – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finn, svéd, dán és norvég újságíróknak a hétvégén adott interjújában.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint ,,szerencsére” nem az ukrán elnök dönti el, hogy Magyarország viselkedése NATO-tagországként megfelelő-e.
Öt szomszédja lelövésével gyanúsított férfi után kutatnak a hatóságok az Egyesült Államok Texas államában.
Árokba borul Kiskunhalas térségében szombat reggel egy szerbai autóbusz. A magyarországi balesetnek kilenc sérültje van.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság igyekszik megnyugtatni az embereket, hogy nem került közfogyasztásba szennyezett ukrán gabona. Ezzel szemben Szlovákiában 1500 tonnás tételben koboztak el súlyosan szennyezett búzát.
Magyar bank ügyfeleinek a banszámláit fosztotta ki két ukrán férfi, akik telefonos adathalászással szerezték meg az áldozatok adatait. A magyar rendőrség által őrizetbe vett bűnözök több ezer megtévesztő sms-t küldtek szét az országba.