Ma voksol az Európai Parlament

A testület szinte nyomban hivatalba is lép: az állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli találkozóján Barroso már az új bizottság elnökeként vesz majd részt, jövő szerdán pedig meg is tartják az első bizottsági ülést. Az előző bizottság mandátuma október végén lejárt, azóta ügyvivőként tölti be ezt a feladatot. Ez azonban lassította az uniós munkát, mert ügyvivő minőségben a testület illetékessége korlátozott.

Ez az első Európai Bizottság, amely már a Lisszaboni Szerződéssel megreformált uniós intézményes keretek között működik majd. A szerződéssel Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik, és ennek jegyében a bizottságot is jobban ellenőrzik majd. Fontos újítás, hogy a külügyi biztos személye ezentúl megegyezik az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. Ellentétben a korábbi elképzelésekkel, nem változik a bizottság tagjainak száma sem: továbbra is minden EU-tagország egy biztost küldhet a testületbe.

A szabályok szerint az Európai Parlament csak testületként foglalhat állást az Európai Bizottság öszszeállításáról, az egyes biztosokról nem szavaznak külön-külön. Ezért volt fontos, hogy a szavazás előtt megoldódjék az a probléma, amely a képviselők jelentős részét dilemma elé állította: a bolgár jelölt, Rumjana Zseleva volt külügyminiszter alkalmassága, illetve vagyonnyilatkozatának helytálló volta. Ezt az akadályt maga Zseleva hárította el, aki visszalépett a jelöltségtől. A többi leendő bizottsági tag közül a testület egészének elvetésével fenyegető kritikát senki sem kapott.

Az EP-frakciók egy része csak közvetlenül a mai szavazás előtt alakítja ki végső álláspontját a voksolásról, de az már most bizonyosra vehető, hogy a bizottság a voksok többségét megszerzi. Barroso pártcsoportja, az Európai Néppárt elejétől fogva jelezte támogatását, és felsorakozott mellé a nagy frakciók közül a liberális csoport is. Legfrissebb hírek szerint a szocialista frakció többsége is várhatóan igennel voksol majd, ugyanakkor több kisebb csoport, mint a zöldek és a radikálisabb baloldali erők elutasításra készülnek. Egyébként a Jobbik is jelezte már, hogy nemmel voksol, mert rossznak tartja az egész rendszert, azt, hogy a bizottságban az egyes kormányok jelölte emberekhez keresnek feladatokat.
Az új bizottság felállásával fejeződik be az elmúlt fél évtizedet jellemző intézményes kálvária az

Európai Unióban. Brüsszelben azt várják, hogy a testület munkába
állásával új lendületet kap a lefékeződött jogszabály-alkotási munka,
és az EU több területen behozza az elmúlt évek lemaradását. Borúsabb képet fest ugyanakkor a távolabbi jövőről, hogy egyes jelek – mint például Barack Obama elnök távolmaradása a tervezett EU–amerikai csúcstalálkozótól – arra mutatnak, hogy a korszerűsített intézményrendszer sem működik tökéletesen, és újabb reformokra lehet szükség.