Felülírt Beneš-dekrétumok?

 A szociáldemokraták és a kommunisták álláspontjához a sajtóban egyebek között Václav Klaus köztársasági elnök két tanácsadója is csatlakozott. Egybehangzóan azt mondják: ha a parlament a mai formájában jóváhagyja az egyházi kárpótlást, akkor meginoghat a második világháború utáni csehszlovákiai vagyonjogi elrendezés, amelyet éppen a Beneš-dekrétumok szabályoznak. A Beneš-dekrétumokat a rendszerváltás utáni cseh és a szlovák politikai vezetés egybehangzóan érinthetetlennek és sérthetetlennek minősítette.

Az 1989-es rendszerváltás után az akkori Csehszlovákiában az 1948. február 25. és 1989. december 31. dátumokkal határozták meg azt az időszakot, amelyre a későbbiekben bármiféle kárpótlás vonatkozhat. Az egyházi kárpótlási törvény tervezete ugyan tiszteletben tartja ezt az időszakot, de a szakértők szerint van benne egy gyenge pont, amely vitákat és eltérő értelmezéseket szülhet. „Ez annak a vagyonnak a visszaadása, amelyet az első köztársaságbeli földreform revíziója keretében koboztak el. A földreform revíziójára 1947-ben került sor” – mutat rá a Mladá Fronta Dnes című liberális napilap. „Az említett 1947-es törvény számolt ugyan a vagyon elvételével, de kárpótlás ellenében. Mire azonban sor került volna a megvalósítására, lezajlott a kommunista fordulat, s azután már kárpótlás nélkül vették el a földeket” – magyarázza a helyzetet Jaroslav Sebek, a cseh tudományos akadémia történeti intézetének munkatársa. Alena Hanáková kulturális miniszter (TOP 09) a képviselőházi vitában úgy érvelt: az első földreform felülvizsgálatáról szóló törvényt valóban 1947-ben fogadták el, de az 1948. februári kommunista hatalomátvétel megakadályozta életbe léptetését, ezért az egyházaknak szerinte joguk van az elvett vagyon kárpótlására. „Ez az értelmezés a kárpótlási határ (1948. február 25.) áttörését jelenti” – vélekedett Jirí Dienstbier, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) alelnöke. Úgy vélte: a miniszter kijelentése tulajdonképpen azt bizonyítja, hogy az ellenzék aggályai megalapozottak. Dientsbier leszögezte: a CSSD-nek meggyőződése, hogy a törvénytervezet elfogadása után új viták nyílhatnak a második világháború utáni vagyonjogi elrendezésről, amelyet a Beneš-dekrétumok rögzítettek. Felújíthatja kárpótlási követeléseit például a Német Lovagrend, amelynek nagy földbirtokai voltak Dél-Morvaországban, s azokat már korábban is visszakövetelte.

Jaroslav Kuba, az államfő tanácsadója a Právo című baloldali lapban azt állította, hogy a törvénytervezet két Beneš-dekrétumot sért: a 12-es sorszámút (amely a németek, a magyarok és az árulók mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról rendelkezik), illetve a 108-es sorszámút (amely az úgynevezett ellenséges vagyon elkobzásáról rendelkezik). Írása végén az elnöki tanácsadó úgy vélte: mielőtt a parlament elfogadná ezt a törvényt, és Václav Klausnak újra bizonyítania kellene a dekrétumokhoz való viszonyulását „meg kellene vizsgálni a fogalmazvány szerzőinek felelősségét”. A vitában Petr Necas miniszterelnök (ODS) is megszólalt. „A kockázatot eltúlozzák és dramatizálják. Meglehet, hogy a sok ezer tétel között találni néhány vitathatót is. Biztos vagyok azonban abban, hogy az egyházak is azt akarják, hogy a folyamatot senki se kérdőjelezhesse meg, s ezért a vagyon visszakövetelésekor figyelni fognak arra, hogy az 1948-as restitúciós határt ne vonják kétségbe” – nyilatkozta Necas a Lidové Noviny című konzervatív napilapban. A miniszterelnök ugyanakkor azt mondta: nem kárpótlásról és nem az egykori sérelmek helyrehozataláról van szó, hanem „a kormány és 17 egyház megállapodásáról, az egyházak és az állam viszonyának rendezéséről”. A Petr Necas vezette kormány és az országban működő 17 egyház képviselői tavaly nyáron egyeztek meg abban, hogy az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított vagyonuk 56 százalékát – erdőket, termőföldeket, halastavakat, épületeket –, amelynek becsült mai értéke 75 milliárd korona, azaz több mint 2,5 milliárd eurót. A fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát fizet ki kárpótlásként 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,2 milliárd korona között lesz – állítják a felek. 2030-tól viszont megszűnne az egyházak állami támogatása, ami évente több milliárd koronára rúg. A törvénytervezetet a képviselőház jóváhagyta, de a szenátus elutasította. A szenátus döntése következtében a sokat vitatott és komoly társadalmi vitát kiváltó jogszabály szeptemberben újra a képviselőház elé kerül. A 200 tagú parlamenti alsóházban a kormányoldalnak a szenátus döntésének felülvizsgálatához legalább 101 támogató szavazatra lesz szüksége. A három kormánypárt együttesen jelenleg 100 szavazattal rendelkezik. Felmérések szerint a cseh lakosság több mint kétharmada ellenzi az egyházi kárpótlást, nem véletlen, hogy prágai lapok egyebek közt „polgárháborúhoz” közelítő feszültségről írnak a kárpótlási törvényjavaslat kapcsán.