Külkereskedelmi stratégia: hangsúlyt kap a Balkán és a volt szovjet államok

A politikus elmondta: a kormány által tavaly decemberben elfogadott dokumentum nem tekinthető hagyományos értelemben vett kormánystratégiának, mivel annak megvalósulása nagymértékben függ attól, hogy a magánszféra partner lesz-e gyakorlatba ültetésében.
A tavalyi év kereskedelmi mérlegéről szólva Winkler kifejtette, mind a kivitel, mind a behozatal rekordméreteket öltött. Ám az import mennyisége nagyban meghaladta az exportét, így a mérleghiány is eddig nem tapasztalt magasságokba emelkedett. „Éppen ezért az idei stratégia az export minél magasabb szintű növelését célozza” – szögezte le. Hozzátette, ezt az is elősegíti, hogy a tavalyihoz képest nyolc százalékkal nőtt az exporttámogatásra szánt költségvetés összege.
A miniszter szerint optimizmusra ad okot, hogy míg 2003-ban a rendelkezésre álló összeg csupán 51 százalékát használták fel a vállalkozások exporttevékenységük fellendítésére, tavaly már 90 százalékban elfogytak az erre szánt költségvetési pénzek.
Winkler Gyula közölte, a stratégia keretében szeretnék fellendíteni a vidéki vállalkozások exporttevékenységét, a jelenlegi adatok szerint ugyanis az ország külkereskedelmi tevékenységének hatvan százalékát Bukarest bonyolítja. Ennek érdekében növelik az ország külföldi képviseletein dolgozó kereskedelmi tanácsosok jelenleg 110 fős létszámát, és igyekeznek élő kapcsolatot kiépíteni közöttük, valamint a megyei kereskedelmi kamarák, illetve a cégek között.
Az exportkedv növelése és a külföldi piacok felkutatása érdekében a tárca a rendelkezésére álló összegekből támogatja az érdekelt kis- és középvállalkozások részvételét a különböző nemzetközi vásárokon és kiállításokon, a piacfelmérési tanulmányok, a cégajánlatok elkészítését, valamint a külföldi marketingtevékenységet. A tárcavezető közölte, a külkereskedelmi stratégia keretében jelentős hangsúlyt kapnak a balkáni térség országai, a Fekete-tenger medencéje körüli országok, és szeretnék visszahódítani a volt Szovjetunió tagállamaiban elveszített egykori piacokat is.
A rendezvényen jelen volt Bogát Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövetségének gazdasági tanácsosa is, aki ismertette hazája külkereskedelmének fejlődését a rendszerváltás és az EU-csatlakozás fényében. Mint elmondta, Magyarország tavaly 50 milliárd euró értékben exportált, és 52,5 milliárd euró értékben hozott be különféle termékeket. Az alacsonynak tekinthető, két és fél milliárd eurós mérleghiány többek között a magyar külkereskedelmi stratégia rendszerváltás utáni átstrukturálásának köszönhető: a román exportőrök az egykori keleti blokk piacai helyett az Európai Unió felé fordultak, így a kivitel 80, a behozatalnak pedig 70 százaléka az EU-val folytatott kereskedelem keretében zajlik.