Szabadság, egyenlőség, igazság

A 2000. december 7-én kihirdetett charta kiigazított változata hat témakörbe sorolja az Unió által elismert jogokat, szabadságokat és elveket: külön rendelkezik a méltóságról, a szabadságokról, az egyenlõségrõl, a szolidaritásról, a polgárok jogairól, valamint az igazságszolgáltatásról.

A méltóság sérthetetlen

Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell – derül ki a charta elsõ cikkelyébõl. A méltóság címszó alatt a dokumentum továbbá az élethez való jogról rendelkezik, leszögezve, senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni. Mindenkinek joga van ugyanakkor a testi és szellemi sérthetetlenséghez. Az orvostudomány és a biológia területén különösen a következõket kell tiszteletben tartani: az érintett személy szabad és tájékoztatáson alapuló beleegyezése a törvényben megállapított eljárásoknak megfelelõen, az eugenikai, különösen az egyedkiválasztást célzó gyakorlat tilalma, az emberi test és részei ekként történõ, haszonszerzési célú felhasználásának tilalma, illetve az emberi lények szaporítási célú klónozásának tilalma. Továbbá senkit sem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. Senkit sem lehet rabszolgaságban tartani, kényszermunkára igénybe venni.

A szabadsághoz mindenkinek joga van

Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz – szögezi le a Szabadságok címû fejezet. Ez alatt a címszó alatt rendelkezik a charta arról is, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák. Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. A házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogot, az e jogok gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint biztosítani kell. Mindenkinek joga van továbbá a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz. A katonai szolgálat lelkiismereti okból történõ megtagadásához való jogot, az e jog gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint, el kell ismerni. Mindenkinek joga van ugyanakkor a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna országhatárokra való tekintet nélkül. A tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínûségét tiszteletben kell tartani.

Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való bármilyen szintû, különösen politikai, szakszervezeti és polgári célú egyesüléshez, ami magában foglalja mindenkinek a jogát ahhoz, hogy érdekei védelmére szakszervezetet alapítson, vagy azokhoz csatlakozzon. A mûvészet és a tudományos kutatás szabad. Mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez. Mindenkinek joga van a munkavállaláshoz és szabadon választott vagy elfogadott foglalkozás gyakorlásához. Az uniós polgárokat az Unió bármely tagállamában megilleti a szabad álláskeresés, munkavállalás, letelepedés és szolgáltatásnyújtás joga. A vállalkozás szabadságát, az uniós joggal a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, el kell ismerni.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerûen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekbõl, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellõ idõben fizetett méltányos összegû kártalanítás mellett történik. A tulajdon használatát az általános érdek által szükségessé tett mértékben, törvénnyel lehet szabályozni. A szellemi tulajdon védelmet élvez. Az alapjogi dokumentum ugyanakkor védelmet biztosít a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szemben. Tilos tehát a kollektív kiutasítás. Senki sem toloncolható, vagy utasítható ki olyan államba, vagy adható ki olyan államnak, ahol komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, vagy más embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá.

A törvény elõtt mindenki egyenlõ

Az Unió alapjogi chartája értelmében a törvény elõtt mindenki egyenlõ, tilos bármilyen fajta megkülönböztetést gyakorolni különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyõzõdés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történõ diszkriminációt. A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, véleményüket szabadon kifejezhetik, az õket érintõ ügyekben pedig véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelõen figyelembe kell venni. A hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsõdleges szempontnak lennie.

Munka, szociális biztonság, egészség

A munkavállalók, munkaadók jogairól és kötelezettségeirõl a Szolidaritás címszó alatt rendelkezik az Unió. Mint kiderül, az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez. Minden munkavállalónak joga van továbbá az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Minden munkavállalónak joga van a munkaidõ felsõ határának korlátozásához, a napi és heti pihenõidõhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. A charta egyértelmûen tiltja a gyermekek foglalkoztatását. A foglalkoztatás alsó korhatára nem lehet alacsonyabb, mint a tanköteles kor felsõ határa. A család és a munka címû cikkely rámutat, a család jogi, gazdasági és szociális védelmet élvez. A család és a munka összeegyeztetése érdekében pedig mindenkinek joga van a védelemre a gyermekvállalással összefüggõ okból történõ elbocsátás ellen, valamint joga van a fizetett szülési és szülõi szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe.

Az Unió elismeri, és tiszteletben tartja a szociális biztonsági ellátásokra és szociális szolgáltatásokra való jogosultságot, amelyek védelmet nyújtanak anyaság, betegség, munkahelyi baleset, gondoskodásra utaltság vagy idõs kor, továbbá a munkahely elvesztése esetén. Az Unión belül jogszerûen lakóhellyel rendelkezõ és tartózkodási helyét jogszerûen megváltoztató minden személy jogosult szociális biztonsági ellátásokra és szociális elõnyökre. A társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése érdekében az Unió elismeri, és tiszteletben tartja a jogot a tisztes megélhetést célzó szociális támogatásra és lakástámogatásra mindazok esetében, akik nem rendelkeznek az ehhez elégséges pénzeszközökkel.

A nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban megállapított feltételek mellett mindenkinek joga van megelõzõ egészségügyi ellátás igénybevételéhez, továbbá orvosi kezeléshez. Valamenynyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.

A charta azt is elõírja, hogy a magas színvonalú környezetvédelmet és a környezet minõségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlõdés elvével összhangban biztosítani kell megvalósulásukat.

Polgári jogok

A Polgárok jogai cím alatt egyebek mellett az európai parlamenti és helyhatósági választáshoz való jogról rendelkezik a charta. Ebben a fejezetben van szó a megfelelõ ügyintézéshez való jogról: mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerû határidõn belül intézzék. Továbbá bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítõ okirat szerinti székhellyel rendelkezõ természetes vagy jogi személy jogosult hozzáférni az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak dokumentumaihoz, függetlenül azok megjelenési formájától. Ugyancsak jogosult az európai ombudsmanhoz fordulni az Unió intézményeinek, szerveinek vagy hivatalainak – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülõ hivatali visszásságok esetén. Bármely uniós polgár jogosult petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez. Minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. Bármely uniós polgár jogosult bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel.

Jog az igazságszolgáltatáshoz

Minden olyan uniós állampolgárnak, akinek az EU által biztosított jogait és szabadságait megsértették, joga van a bíróság elõtti hatékony jogorvoslathoz. Mindenkinek biztosítani kell a lehetõséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez. Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van. Minden gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bûnösségét a törvénynek megfelelõen meg nem állapították, továbbá minden gyanúsított személy számára biztosítani kell a védelemhez való jogának tiszteletben tartását. Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely az elkövetése idején a hazai vagy a nemzetközi jog alapján nem volt bûncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bûncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni. Ha valamely bûncselekmény elkövetése után a törvény enyhébb büntetés kiszabását rendeli, az enyhébb büntetést kell alkalmazni. A charta azonban nem zárja ki valamely személy bíróság elé állítását és megbüntetését olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a nemzetek közössége által elismert általános elvek szerint bûncselekmény volt. A büntetések súlyossága nem lehet aránytalan a bûncselekményhez mérten. Senki sem vonható büntetõeljárás alá, és nem büntethetõ olyan bûncselekményért, amely miatt az Unióban a törvénynek megfelelõen már jogerõsen felmentették vagy elítélték.