Idő előtti távozás

A munkatörvénykönyv felmondásra vonatkozó 79-es cikkelye értelmében, ha az alkalmazott nem szeretné ledolgozni a 15 napos, vezetõ beosztású alkalmazottak esetében 30 napos felmondási idõt, szándékát jeleznie kell a munkáltatónak. Ha a vállalat vezetõsége elfogadja az alkalmazott erre irányuló kérését, hamarabb is távozhat. Ez a helyzet azonban a munkatörvénykönyv szerint nem minõsül felmondásnak, hanem a felek közötti közös megállapodássá minõsül át, és a munkaszerzõdés felbontása is közös megállapodáson alapszik, nem pedig felmondáson.

A törvény értelmében felmondásnak az a procedúra minõsül, amelynek során az alkalmazott önszántából jelzi távozási szándékát munkahelyérõl, azaz kéri a munkáltatótól egyéni munkaszerzõdésének a felbontását. Ez a cikkely rendelkezik arról is, hogy a felmondó alkalmazottnak további 15 napon át kell még dolgoznia munkahelyén. Kivételt a vezetõ pozícióban dolgozók jelentenek, nekik további 30 napig kell dolgozniuk. A felmondási idõnek nevezett 15, illetve 30 nap a felmondási kérés benyújtását követõen kezdõdik, mivel a távozás bejelentésének napja a jogszabály szerint nem számít teljes munkanapnak. A törvény értelmében egyaránt kérelmezni lehet a meghatározott, illetve meghatározatlan idõre kötött munkaszerzõdések felbontását, a jogszabály csak annyit ír elõ, hogy a felmondási szándékot közölni kell a munkaadóval, és le kell dolgozni a felmondási idõt. Ebben az idõszakban érvényben maradnak a munkaszerzõdésben vállaltak a munkáltató és az alkalmazott számára: a munkavállalónak folytatnia kell tevékenységét,  az alkalmazónak erre a periódusra is biztosítania kell a javadalmazást.