Beperelhető a főnök

Az újonnan érvényes törvénycsomag értelmében, ha valaki úgy érzi, munkahelyén nemi, etnikai vagy vallási diszkriminációnak van kitéve, esetleg úgy ítéli meg, hogy alkalmazójának valamely cselekedete, kijelentése, gesztusa rossz fényt vet rá, törvényszéken tehet feljelentést. A munkáltató pedig köteles az okozott anyagi vagy lelki károsodás miatt a törvényszék által megszabott kártérítést kifizetni. „Az újítást a lelki sérelmekért kifizetendő kártérítés jelenti – magyarázta Paul Păcuraru munkaügyi miniszter. – Az alkalmazottnak pedig az eddig hatályos előírásokkal ellentétben, nem kell többé bebizonyítania, hogy a főnöke kijelentése, tette miatt neki anyagi kára származott.”

A munkáltatóját beperelő alkalmazott az elszenvedett sérelmekért kérhet anyagi kártérítést, ám azt is követelheti, hogy a főnöke kérjen bocsánatot, s vonja vissza korábbi kijelentését. Bármennyire is pozitívnak tűnik az újítás, a munkajogi szakértők egyáltalán nem derűlátók. Szerintük a munkatörvénykönyvi megfogalmazás nem egyértelmű, s az erkölcsi kárt nagyon nehéz lesz a törvényszéken bizonyítani. „Az erkölcsi kár igen általános kifejezés, és a munkajogban állandóan előfordulhat. A szándék jó, azonban a törvénykező által használt nyelvezet nem túl szerencsés” – nyilatkozta Irina Predescu munkajogi szakértő a Realitatea TV-nek. A hírcsatorna riporterei által megszólaltatott alkalmazottak sem optimisták, szinte kivétel nélkül úgy látják, hogy a módosított jogszabály nem változtatja meg a munkáltatók, a vezető beosztásban dolgozók magatartását. 

Hírösszefoglaló