Kollektív jogok nélkül az integráció asszimiláció – Kalmár Ferenc az újraéledő magyar–román viszony ígéretéről

Makkay József 2021. május 07., 11:57 utolsó módosítás: 2021. május 07., 12:12

A romániai magyar közösség hosszú éveken át felgyülemlett és megoldatlan gondjai kerülnek napirendre a román–magyar vegyes bizottság várhatóan idén ősszel sorra kerülő 9. plenáris ülésén. A nemrég Gyulán lezajlott külügyminiszteri megállapodásról, az utóbbi tíz esztendő román–magyar viszonyt negatívan befolyásoló vitáiról, az Európa Tanács új magyar elnökségének prioritásairól Kalmár Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövettel, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztossal, a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnökével beszélgettünk.

Kollektív jogok nélkül az integráció asszimiláció – Kalmár Ferenc az újraéledő magyar–román viszony ígéretéről
galéria
Kalmár Ferenc szerint számos kérdésben nem sikerült megállapodni a román féllel az elmúlt években Fotó: Európa Tanács

– A magyar sajtó egy része a kétoldalú kapcsolatokban beköszönő új fejezetről cikkezett annak apropóján, hogy Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter több megállapodást aláírt a múlt héten Gyulán. Mennyire lehetünk optimisták?

– Mindenképpen optimisták lehetünk, hiszen egy olyan befagyott helyzet feloldásáról van szó, amely gyakorlatilag öt éve tart. Tíz évvel ezelőtt ülésezett utoljára a kisebbségi vegyes bizottság plenárisa, és akkor kezdődött a nyolcadik ülésszakról szóló jegyzőkönyv szerkesztése. 2015-ben volt egy társelnöki találkozó, amikor hozzányúltak a jegyzőkönyv szövegéhez, amely hetven oldalra duzzadt, de ekkor sem sikerült aláírni. Összehasonlításként mondom, hogy más szomszédos országok viszonylatában rendszerint huszonvalahány oldalas jegyzőkönyvek születnek.

Ezt a befagyott állapotot szüntette meg a mostani gyulai találkozó, hiszen új témákat nem tudtunk asztalra tenni. Azzal, hogy lezártuk a nyolcadik ülésszakot, megnyílt a lehetősége, hogy újra asztalhoz üljünk a román féllel.

– Mi okozta a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság munkájában kialakult patthelyzetet?

– A történet visszanyúlik 2011-re, amikor az utolsó plenáris ülésen a vegyes bizottság elnökeként magyar részről Répás Zsuzsanna, román részről pedig a mai külügyminiszter, Bogdan Aurescu vett részt. A jegyzőkönyvvel kapcsolatban nem jutottak egyezségre, így a szöveg nem került aláírásra. Miután újabb próbálkozásra 2015-ben sem sikerült aláírni, a következő esztendőben a bizottság titkárai találkoztak Bukarestben, hogy technikailag rendbe tegyék a szöveget, de továbbra is számos nyitott pont maradt. Magyar társelnökként 2017-ben én szerveztem meg Budapesten a találkozót, de csak annyi történt, hogy megerősítettük addigi pozícióinkat. Mi végig nyitottak voltunk a párbeszédre, hiszen a jegyzőkönyvben 18 olyan pont szerepelt, amelyeket nem tárgyaltunk végig.

A magyar fél álláspontja az volt, hogy addig szó sem lehet a dokumentum aláírásáról, amíg a 18 pontból álló kérdéskört alaposan át nem tárgyaljuk.

A román fél erre azt válaszolta, hogy minden további lépés – beleértve az újabb társelnöki találkozókat – csak a jegyzőkönyv aláírása után jöhet létre.

– Milyen kényes kérdések újratárgyalásától zárkózott el a román fél?

– A 8. ülésszak jegyzőkönyvének 18 pontja között számos restitúciós ügy is szerepel. A zászlóvivő a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium kérdése, amely gyakorlatilag egy visszafordított restitúció. De ott szerepel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye is, amelyet azóta már nem is MOGYE-nek hívnak…

Úgyszintén megkerülhetetlen téma a kisebbségi törvény elfogadása. 2015-ben azt szorgalmaztuk, hogy szülessen határidő a jogszabály elfogadására, de ebben sem sikerült a román féllel megállapodni.

Mint ahogyan a csángóföldi magyar nyelvű oktatás kérdésében sem. Ezek az ügyek az újabb, kilencedik ülésszak napirendjére kerülnek.

– Hogyan sikerült átvágni a gordiuszi csomót?

– Idén februárban, Bukarestben Szijjártó Péter és Bogdan Aurescu miniszterek megállapodtak abban, hogy erőfeszítéseket tesznek a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság nyolcadik ülésszakának lezárására, hogy végre elkezdhessük a 9. ülésszakot. Végül az a megoldás született, hogy egy széles körben leegyeztetett preambulumot írunk. Ez kimondja, hogy a 8. ülésszakot a 2016-os jegyzőkönyv állapotában zárjuk le.

A 18 pontot – amelyekről az évek során nem sikerült megállapodnunk – továbbvisszük a kilencedik ülésszakra, és azokat ott fogjuk tárgyalni, amihez hozzátesszük a 2016 után keletkezett problémákat.

Aláírtuk az előző ülésszak lezárását és az újrakezdést. Ezt nagyon fontos előrelépésnek tartom, hiszen végre közös asztalhoz tudunk ülni. Őszre tervezzük a kisebbségi vegyes bizottság plenáris ülésének az összehívását.

– Ha visszakanyarodunk az időben, a kisebbségi vegyes bizottság eddigi tevékenységének milyen hozadékai voltak a román–magyar államközi kapcsolatok alakulásában?

– Eredeti nevén a Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottság (KESZ) az 1996-os magyar–román alapszerződés aláírásával született meg. Az alapszerződés előirányozta egy olyan bizottság létrehozását, amely a két országban élő nemzeti kisebbségekkel foglalkozik. Az államközi megállapodás előírásai szerint a bizottság évente legalább egyszer kell hogy összeüljön, hogy megtárgyalja a felmerülő problémákat. Ez 2011 óta nem működött, úgyhogy messze meghaladtuk a kötelező egy évet… Az utolsó jegyzőkönyvet 2009-ben írta alá a két fél.

A vegyes bizottság eddigi tevékenységének azonban több pozitív hozadéka volt. Kiemelném a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújítását, de más műemlékek esetében is sikerült megállapodnunk. Ilyen a székelyderzsi erődtemplom vagy a gyulafehérvári székesegyház, amely nem csak az erdélyi magyarság, hanem a Szent István-i Magyarország jelképe is egyben. A vegyes bizottsági tárgyalásoknak köszönhetően sikerült a határellenőrzéseket leegyszerűsíteni, illetve a határ két oldalán jelentős könnyítéseket vezettünk be a munkavállalók számára.

Kulturális téren kiemelt figyelemmel követtük a Kolozsvári Állami Magyar Opera finanszírozását, hiszen az erdélyi magyar identitás megőrzésének egy igen fontos intézményéről van szó.

A bizottságban állást foglaltunk a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálása mellett. Meggyőződésem, hogy ezek a többszöri állásfoglalások vezettek el a sikerhez. Ezen a területen is nyilván még vannak tennivalók.

Bogdan Aurescu és Szijjártó Péter külügyminiszterek legutóbbi gyulai találkozója enyhülést hozhat a hosszú ideje fagyos kétoldalú kapcsolatokban Fotó: Rosta Tibor/MTI

– A 2010 előtti budapesti baloldali kormányok úgy látták, hogy a közös román–magyar kormányüléseken több lehetőség adódik a felmerülő problémák megtárgyalására. Mennyire voltak eredményesek az akkori magas szintű találkozók?

– Végignézve a korábbi jegyzőkönyveket, több olyan múltbéli témát és paragrafust tartalmaznak, amelyek a közös kormányülésekből következtek. Ezek közül azonban több nem valósult meg. Nem jött létre a román–magyar oktatási munkacsoport sem, amelyről szintén egy közös kormányülésen állapodtak meg.

Úgy gondolom, csak akkor éri meg közös kormányülést tartani, ha komoly és mélyreható egyezségeket, egyezményeket sikerül aláírni, és azokat végre is hajtják a felek.

– Visszakanyarodva a gyulai külügyminiszteri találkozóhoz: a megbeszélést követő sajtótájékoztatón Bogdan Aurescu beszélt a Budapest által finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési programról is. A román diplomácia vezetője úgy fogalmazott, hogy Bukarest diszkriminációmentességet, hatékony felügyeleti és ellenőrzési mechanizmusokat kér a program lebonyolításához. Szavaiból az derült ki: Bukarest elvárja, hogy a program végrehajtásába vonják be a román hatóságokat is. Magyar szempontból ez mennyire járható út?

– Az erdélyi gazdaságfejlesztési program nem hozzánk, hanem a magyar–román gazdasági vegyes bizottsághoz tartozik, amelyet a két ország külügyminisztere felügyel. Ehhez a bizottsághoz utaltunk több más gazdasági jellegű kérdést is, ide tartoznak az infrastrukturális beruházások, illetve a határátkelési infrastruktúra fejlesztése, főleg az útépítések.

A magyar kormány nemzetpolitikai alapelve, hogy a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását támogassa. Ennek a koncepciónak a keretében születtek meg a környékbeli Kárpát-medencei országokba kiterjesztett gazdaságfejlesztési projektek, amelyek révén beruházásokat viszünk az ott élőkhöz.

Ez nemcsak a nemzeti kisebbségeknek, hanem a többségnek is jó: az adók az adott országban maradnak, ami növeli az állam bevételét, és előmozdítja a gazdasági pezsgést. A gazdaságfejlesztési programmal kapcsolatban a magyar és a román fél között folynak a tárgyalások, keressük a közös megoldás lehetőségeit.

– A román–magyar viszony egyik legkényesebb kérdése a közösségi jogoké, amit Románia nem akar elismerni, megakadályozva ezzel bármiféle autonómiatípus elfogadását az ország területén. Lát-e esélyt arra, hogy az álláspontok közeledjenek?

– Számunkra a kollektív jogok kérdése alapkérdés. Erről Európában többféle hozzáállás és vélemény létezik. Tény, hogy Románia nem ismeri el a kollektív jogokat, ahogyan Szlovákia és Ukrajna sem. Úgy néz ki, hogy a készülő ukrán nemzetiségi törvény sem fogja ezeket elismerni, legalábbis ilyen jelzéseket kaptunk az ukrán féltől.

A román fél kérdéseinkre és felvetéseinkre azzal reagál, hogy a román alkotmány szerint Románia egységes nemzetállam, ami megítélésük szerint kizárja az autonómiát. Erre szoktam mondani, hogy Olaszország is egységes állam, mégis öt autonóm területe van, amelyek egészen jól működnek.

Román részről a másik érv az, hogy Európában nincs kötelező érvényű dokumentum, amely kimondaná, hogy a kollektív jogok kötelezőek.

– Európai szinten hogyan lehet a közösségi jogok mellett érvelni?

– A kollektív jogoknak nagy jelentősége van, hiszen az egyéni jogok nem elegendőek az identitás és a közösségek megőrzésére. Európában sokat beszélnek arról, hogy az európai béke és biztonság egyik záloga az volna, ha a nemzeti közösségek, a nemzeti kisebbségek a többségi társadalomba integrálódnának. Erről többször vitatkoztam vezető európai politikusokkal.

Álláspontunk szerint a kollektív jogok garantálása nélkül a többségi társadalomba való integráció egyenlő az asszimilációval. Mi nem támogatjuk az asszimiláció semmilyen formáját! Abban vagyunk érdekeltek, hogy közösségeink megmaradjanak.

Ha megnézzük a Konrad Adenauer által megfogalmazott mottót – egység a sokszínűségben –, amely Európa egyik alapelve lett, akkor nem tartható fenn a nemzetállami alapelv, hogy csak egyéni jogokról beszélünk, kollektív jogok pedig nincsenek. Persze lehet mondani, hogy az oktatás és az anyanyelvhasználat kollektív jog, de ezt sem így fogalmazzák meg. Románia megad bizonyos anyanyelven történő oktatási jogokat és anyanyelvhasználatot is, viszont ügyes jogászok ezt úgy fogalmazzák meg, hogy ezek kollektív dimenziójú egyéni jogok. Körmönfont körülírás, ami elkerüli a kollektív jog megnevezést. Ennek kimondásától azért ódzkodnak, mert a kollektív jogok elismerése számos új lehetőséget hozna a kisebbségek számára.

– Létezik-e kötelező kollektív jog a nemzeti kisebbségben élő népcsoportok számára a mai Európában?

– A legutóbbi kisebbségvédelmi keretegyezmény monitorozásánál – amelyet Romániával kapcsolatosan végzett az Európa Tanács szakcsoportja – figyelembe vették a kisebbségi szervezetek véleményét, az árnyékjelentéseket is, amelyek a kollektív jogok felé mozdítják el a nemzeti közösségek érdekérvényesítését. Románia válasza erre az volt, hogy Európában nincs olyan szabályozás, ami kötelezővé tenné a kollektív jogok elismerését. Ez majdnem így van, ha azt nézzük, hogy

a nemzeti kisebbségek ügyében teljes mértékű kötelező érvényű szabályozás, törvény valóban nincs. Mi viszont azzal érvelünk, hogy a kisebbségvédelmi keretegyezmény, a regionális és kisebbségi nyelvek chartája Európában kötelező érvényű. A helyes megfogalmazás: kötelező, de nem kikényszeríthető.

Az erről szóló jelentéseket bemutatják az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának, ahol javaslatok születnek, amelyek életbeléptetését az Európa Tanács már nem tudja kikényszeríteni. A Gross-, vagy az általam benyújtott és megszavazott Kalmár-jelentés kifejezetten a kollektív jogok érvényesítése felé mutat. Ezek mégsem olyan törvények, amihez hozzá vannak szokva a polgárok abban az értelemben, hogy ha nem tartják be, büntetést kapnak.

– Magyarország május 21-én veszi át az Európa Tanács elnöki pozícióját. Mire számíthatunk a kisebbségi jogérvényesítés terén?

– A magyar kormány öt prioritást jelölt ki, ezek között az első a nemzeti kisebbségek védelmének a hatékony előmozdítása. Négy konferenciát terveztünk a témában, az elsőre június végén kerül sor, a további háromra pedig szeptemberben és októberben. Az egymásra épülő konferenciákon abba az irányba szeretnénk vinni az ügyet, hogy a kollektív jogok elismertetésének alapelvét propagáljuk, és fogadtassuk el Európában. Egy proaktív elnökségi mandátumra készülünk.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport