Gergely Balázs: naponta bővül a feladattérkép

– Meglátása szerint milyen eredményeket tudott volna felmutatni Kolozsváron a hárompárti magyar koalíció?

– Az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezete az utolsó pillanatig harcolt a hárompárti választási szövetség létrejöttéért, mert tudtuk, hogy a kolozsvári magyarok ezt várták el tőlünk. Az RMDSZ elzárkózása miatt ez nem valósulhatott meg, azonban az összefogás gondolatát nem adtuk fel, és felülemelkedve a pártpolitikai szempontokon, választási szövetséget kötöttünk a Magyar Polgári Párttal. Ennek fényében a különindulás egy kétpárti versenyt eredményez Kolozsváron, aminek többféle kimenetele lehet.

– Versenyhelyzetben mi lehet a legjobb forgatókönyv?

– A Máté András Levente-féle RMDSZ Eckstein Kovács Péter polgármesteri kampánya mögé bújva, semmilyen pozitív üzenetet nem tudott megfogalmazni: kizárólag az emberek félelmeire alapozta az üzeneteit, elveszett szavazatoknak nevezve a ránk leadott szavazatokat. Ez egy nagyon kártékony üzenet. Egyrészt pontosan jelzi, hogy az RMDSZ helyi vezetői inkább megelégednének kevesebb magyar tanácsossal, csak ne kelljen másokkal osztozniuk a tanácsosi helyeken, másrészt mivel a magyarok jelentős része elfordult a politikától, nem rájuk szavazna – ez a stratégia nem vezet sehová. A mi feladatunk, hogy a csalódott emberekbe újra lelket öntsünk, és elhívjuk őket szavazni. A néppárt be fog jutni a városi önkormányzatba, és megvan az esély arra, hogy három vagy négy helyett újra hat magyar képviselő dolgozzon a kolozsvári városi tanácsban, és a bejutó két magyar párt erősítse egymást.

– A korteskedés során biztosan kiderült: melyek a kolozsvári magyar közösség legégetőbb problémái ma? Milyen megoldásokat javasol ezekre?

– Mi nem programot, hanem feladattérképet állítottunk össze. Ez a lista nap mint nap bővül, hiszen folyamatosan követni fogjuk a kolozsváriak igényeit. Hónapokkal a választási kampány előtt útjára indítottuk a véleménykártyáinkat, amelyekre ezrével érkeztek a válaszok. Ezekből kitűnik, hogy a kolozsvári magyar közösséget foglalkoztató kérdések, problémák többnyire megválaszolatlanul maradtak az elmúlt években. A választópolgárok legfontosabb elvárása az átlátható, korrupciómentes önkormányzat megteremtése. Emellett folyamatosan panaszok érkeznek a közlekedési, tömegközlekedési, városrendezési, köztisztasági ügyekben. A sajátosan magyar gondok, mint a nyelvi jogok vagy a külvárosi iskolák kérdése is megoldásra várnak.

– Milyen tervekkel vágott neki a megmérettetésnek? Melyek a választási programjának legfontosabb pontjai?

– Mi elsősorban a kolozsvári magyar közösség képviseletét vállaljuk magunkra, mert a bőrünkön érezzük, hogy itt jelentkeznek a legnagyobb hiányosságok. A magyar közösség nagy része a külvárosi negyedekben él, míg intézményrendszerünk a belvárost lakja be. A magyar általános iskolás diákok majdnem negyede külvárosi iskolákban tanul. Egyik fő célkitűzésünk a külvárosi közösségek, a külvárosi iskolák erősítése.

A közösségszervezés szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy itt is közösségi találkozóhelyeket, kulturális központokat hozzunk létre. Egy másik célunk egy olyan magyar oktatási nyelvű sportegyesület létrehozása, amely elsősorban gyerekeinknek biztosít sportolási lehetőséget. Ennek identitáserősítő szerepe is van, ahol a sportolni vágyó fiatalok, középkorúak is találkozhatnak, és megismerkedhetnek egymással.

Ezek mellett kiemelt figyelmet szenteltünk és szentelünk épített örökségünk védelmének, kezdeményezzük és felügyeljük a Házsongárdi temető, a Kétágú templom, a Farkas utca, de a belváros épületeinek felújítását. A városi tanácsba való bekerülés nekünk nem végcél, hanem eszköz. Eszköz arra, hogy a kolozsvári magyarságot szolgáló programjainkat folytassuk, hogy újraszervezhessük és élhetővé tehessük a kolozsvári magyar mindennapokat.