Fotó: Mediafax
2011. február 02., 10:312011. február 02., 10:31
Eközben a kisrészvényesek között is egyre nő az elégedetlenség, és az alapot menedzselő Franklin Templeton Emerging Markets (FTEM) közbelépését sürgetik. Az FTEM-nek ugyanis a részvények 10 százalékára elővásárlási joga van, amivel ha élne, a menedzsment jelentős mértékben felhúzná az árakat. Mark Möbius, az alapkezelő vezére ugyanakkor kijelentette: megvárják, míg tovább csökken az árfolyam.
Az FP papírjai január 25-én 0,602 lejes nyitóáron debütáltak a bukaresti parketten, és bár a részvények naponta jelentős forgalmat generálnak, az árfolyam a hét elején elért 0,649-es csúcshoz képest egyre csökkent, piaci értékük a 0,6150 lejes minimumszintig csúszott vissza. Kezdetben úgy tűnt, hogy a befektetőkön eluralkodott kezdeti eufória hosszú távon az egekbe emeli a papírok árát, első nap ugyanis rekordközeli, 50 millió eurót meghaladó forgalom mellett több mint 333 millió részvény cserélt gazdát, miközben egy átlagos kereskedési nap forgalma alig haladja meg a 6-7 millió eurót. Pedig a Templeton érdeke is a magas ár, az alapkezelő jutaléka ugyanis az FP tőzsdei kapitalizációjától függ. A papírok 0,6150 lejes átlagárát figyelembe véve az FP értéke megközelítőleg 1,7 milliárd euró. Ezen az árfolyamon a FTEM évente közel 8 millió euróra számíthat, egylejes papíronkénti árral azonban 15,5 millió euró jutalékot kapna. A bukaresti tőzsdevezetés a likviditás növelése érdekében – rendhagyó módon – lehetővé tette az FP-papírok shortolását is, de a gyenge szereplés ellenére eddig senki sem mert arra fogadni, hogy a kölcsönkért papírokat később jelentősen olcsóbban vásárolhatná vissza.
A Proprietatea Alapot 2005-ben azzal a céllal hozták létre, hogy kárpótolják azokat a személyeket, akiknek ingatlanjait a szocializmus időszaka alatt államosították, ám a vagyontárgy visszaadása már nem lehetséges. Az FP tőzsdei bevezetését évek óta ígéri Bukarest, ám annak ellenére, hogy az alap kezelésére már 2006 májusában kiírták a pályázatot a nyertes Franklin Templetonnal, csak tavaly szeptemberben vehette át az akkor már 82 vállalatban részesedéssel és 3,5 milliárd eurós vagyonnal bíró alap adminisztrálásának jogát.
Kárpótlási jegyekkel ennek ellenére eddig is rendszeres kereskedés folyt, a vásárlók rendszerint újságban feladott apróhirdetések útján találnak eladókra, a megvásárolt papírokat azután a BVB elszámolóháza regisztrálja.
Ez a rendszer azonban elsősorban a spekulánsoknak kedvezett, a több mint húsz éve kárpótlásra váró jogosultak jelentős része ugyanis elunta a várakozást, és részesedését a valós ár töredékéért adta el a feketepiacon. Az olcsón eladásra kínált FP-papírok nem csak a spekulánsokat vonzották, a tőzsde elszámolóházának adatai szerint ugyanis 2010-ben a részvények jelentős részét a befektetési alapok vásárolták fel az egylejes névleges érték 30-60 százalékát fizetve az eladóknak. Emellett a kárpótlási jegyeket certifikátok formájában a bécsi tőzsdén is jegyezik.
Az adatok szerint tavaly az FP közel 30 százaléka cserélt gazdát, az intézményi befektetők részesedése 8,7 százalékról közel 20 százalékra nőtt, miközben számuk 69-ről 176-ra emelkedett. A listázás hírére a külföldi befektetési alapok is megjelentek a piacon – például a brit Coneglen vagy a svéd East Capital – az egy százaléknál nagyobb részesedéssel bíró alapok száma decemberben már ötre emelkedett, tulajdonhányaduk meghaladta a 10 százalékot. Bár az alap többségi tulajdonosa – a pénzügyminisztérium révén – továbbra is a román állam maradt, részesedése 39 százalékra csökkent, miközben a közel 5300 magánszemély az FP 41,6 százalékát birtokolja. A részvények közel nyolc százaléka a helyi iparmágnás Nicolae Malaxa örököseinek tulajdona. Az állami tulajdonrész folyamatosan csökken, hiszen a kárpótlási igények feldolgozása továbbra is folyamatban van.
A kárpótlási jegyek osztását december 22-én felfüggesztették, a listázást követő 60. kereskedési napon újrakezdik – ígéri a minisztérium.
Az alap listázása fordulópont a román tőzsde történetében, hiszen FP-papírjai várhatóan jelentős likviditásnövekedést eredményeznek a piacon – nyilatkozta korábban Stere Farmache, a BVB elnöke. Hozzátette: a következő időszakban több IPO-ra is számítani lehet, annál is inkább, mivel az FP érdekeltségébe tartozó 82 vállalat közül mindössze 29 cég papírjait jegyzik a tőzsdén. Egy tavaly született kormányhatározat szerint az idén a Romgaz, a Transgaz és a Transelectrica részvényeinek 15 százalékát, az OMV Petrom olajtársaság 10 százalékát értékesíti Bukarest, amiből 2,9 milliárd lej bevételre számít. A szaksajtóban keringő információk szerint a kormány tervei között a CEC Bank, a Tarom légitársaság és a posta privatizálása is szerepel.
Tény, hogy a Bukaresti börzének akut szüksége van új IPO-ra, az elsődleges piacán jegyzett 75 vállalat kapitalizációja (az Erste és az FP papírjai nélkül) ugyanis alig haladja meg a 12 milliárd eurót, a Rasdaqon forgó 1300 cég piaci értéke mindössze 2,6 milliárd euró. A román vállalatok papírjainak adásvétele az év első hónapjában átlagosan napi 5 millió eurós forgalmat generáltak, az előző év az átlagos napi likviditása is ritkán haladta meg a 6-7 millió eurót. Összehasonlításképp a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett 50 cég részvényének teljes értéke több mint 23 milliárd euró, a papírok naponta több mint 5 milliárd eurós forgalmat generálnak.
Egyelőre úgy tűnik, hogy nem az FP lesz a BVB fő motorja, a listázást követően a kárpótlási papírok likviditása ugyanis napról napra csökken, tegnap napközben – egy héttel a listázást követően – a befektetők már inkább a Petrom (SNP) részvényeit adták-vették. Az olajcég papírjaiból napközben közel 41 milliót vásároltak 0,3612 lejes átlagáron, ami a nap végére 14,8 millió lejes forgalmat generált. A kereskedés utolsó perceiben azonban fellángolt az érdeklődés az FP iránt is, az alap részvényeiből végül több mint 46,4 millió cserélt gazdát, összesen 29 millió lej értékben. Az árfolyam is erősödött kissé, záráskor a papírokért 0,623 lejt fizettek, 1,5 százalékkal többet, mint az előző kereskedési napon.
A piaci szereplők többsége korábban azt jósolta, hogy a papírok már a listázást követő egy-két napon névértékükön, azaz egylejes árfolyamon vagy annak közelében tetőznek, ehhez képest jelenleg egyetlen brókercég célára sem éri el ezt a szintet.
Az Erste Bank román leánya, a BCR a múlt hét végén utolsóként tette közzé vételi ajánlását, minden eddiginél alacsonyabb, 0,72 lejes célárat közölve. A 13 brókercég 0,77 és 0,96 lej/részvény közötti célárakat közölt hat-, illetve egyéves határidőre, az átlagár 0,84 lej. A legoptimistábbak a Raiffeisen Capital & Invest szakértői, ők ugyanis jelentős felértékelődést, 0,960 lejes árfolyamot vetítenek előre. Az Erste elemzői a papírok nettó eszközértékét ugyan 1,03 lejben állapították meg, a vételi célár – az alap portfóliója gyenge pontjainak és az ország rizikófaktorának köszönhetően lett ennél 30 százalékkal alacsonyabb. Nem tudni biztosan, hogy Bukarest mit kíván tenni az FP portfóliójának jelentős részét képező vállalatokkal, de árcsökkentő tényező lehet az is, hogy azok a spekulánsok, akik korábban a szürkepiacon nagyszámú FP-kupont vásároltak, arra törekednek, hogy sürgősen realizálják profitjukat – vélik az Erste szakemberei. Az alap hosszú távú pozitív perspektíváját a Petrom olajtársaságban birtokolt 20 százalékos részesedése biztosítja, ezzel ellentétben a még nem listázott, ám szintén az FP portfóliójának jelentős részét képező energetikai cégek elsősorban a Hidroelectrica, Nuclearelectrica és a Romgaz inkább negatív tényező – áll az Erste jelentésében.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.